Adatbázis
 
Almásfüzitői vörösiszap (konkrét hulladék, melléktermék jellemzése)

Hulladék / melléktermék felmérés
 
Adatszolgáltató
1.Adatszolgáltató neveBME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer Tudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Csoport 
2.Kapcsolattartó neveSOILUTIL 
Elérhetőség
3.TelepülésBudapest 
4.Utca, házszámSzent Gellért tér 4. 
5.Irányítószám1111 
6.Telefon/fax361 463 2347 
7.E-mail címgruiz@mail.bme.hu 
8.Honlaphttp://www.ecorisk.hu

 
1. Termelő, felelős, gyűjtő adatai
1.NévTATAI KÖRNYEZETVÉDELMI Zártkörűen Működő Részvénytársaság 
2.Kapcsolattartó neve 
Elérhetőség
3.TelepülésTata 
4.Utca, házszámBaji út 9. 
5.Irányítószám2890 
6.Telefon/fax+3634587063 
7.E-mail címlevel@kornyezet-tata.hu 
8.Honlaphttp://www.kornyezet-tata.hu
9.Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel - Lerakó
- Ártalmatlanító
10.Egyéb kapcsolatAz almásfüzitői vörösiszaptározók karbantartásával, letakarásával foglalakozó szervezet. 

 
1. Termelés, kezelés, lerakás helye
1.NévAlmásfüzitői vörösiszaptározók 
2.TelepülésAlmásfüzitő és Dunaalmás között VII-es számú kazetta, Neszmély-Kántorkert részén a VIII-as számú kazetta 
3.Utca, házszám 
4.Irányítószám 
5.Tevékenység - Gyűjtés
- Lerakás
- Ártalmatlanítás
- Tárolás

 
Hulladék, melléktermék fő adatai
1.Hulladék, melléktermék megnevezéseAlmásfüzitői vörösiszap 
2.Hulladék, melléktermék angol megnevezéseRed mud from Almásfüzitő 
3.Az adatlap besorolása mátrix szerint
4.Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusaKonkrét hulladék, melléktermék jellemzése 
5.Funkcionális jellemzésBányászati eredetű, nem veszélyes hulladék 
6.EgyébVörösiszap lerakóban 
7.Hulladék, melléktermék halmazállapotaIszapszerű, pasztaszerű 
8.Hulladék EWC kódszáma01 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
 
01 03 fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok
 
01 03 09 timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től 
9.Hulladék, melléktermék vizsgálati jegyzőkönyvének csatolása 
10.Hulladékot eredményező technológia rövid leírásaA Bayer-féle timföldgyártás melléktermékeként keletkezik. Az eljárás során a bauxit aluminium-oxid tartalmát nátrium-hidroxid segítségével oldják ki, azonban a bauxit többi összetevője nem oldódik. A Bayer-eljárás fő műveletei:
1. Bauxit-előkészítés: A bauxitot a hatékony kezelés céljából megfelelő méretre kell darabolni, aprítani. Az őrlésre pofás törőket, hengereket, kalapácsos vagy golyós malmokat használnak.
2. Feltárás: A bauxit alumíniumoxid-tartalmának feloldása. Ezt a műveletet egymáshoz kapcsolt autoklávokban végzik. A feltárás során oldatba megy a bauxit alumíniumtartalmának nagy része, ez az aluminátlúg. A maradék szilárd fázist – ülepítés és gyakran szűrés után – az ún. vörösiszap formájában távolítják el.
3. Kikeverés: A kikeverés célja a timföldhidrát kiválasztása az aluminátlúgból. A kikeveréshez az oldatot álló oszlopszerű keverőtartályokba szivattyúzzák, majd kristályos alumíniumhidroxidot adnak az oldathoz, miközben erősen keverik (mechanikus vagy pneumatikus módszerrel). Az alumíniumhidroxid az oltóanyag szerepét tölti be, segít megbontani az alumíniumoldatot. A kikevert zagyot vízzel keverve szűrik, általában többször is.
4. Kalcinálás: A timföldgyártás befejező művelete a 34,6% kötött és mintegy 10% tapadó víz eltávolítására szolgál, melynek során a timföldhidrátot kiizzítják. A kalcinálást forgó csőkemencében végzik, amelynek a hossza 40–100 m, átmérője 2,5–4,0 m. A kemence lejtése mintegy 2%, fordulatszáma pedig 0,8–1,5 1/min. A hidrátot a kemence felső, hidegebb végén adagolják be, és a meleg alsó végén távolítják el 850–1150 °C hőmérsékleten. A kész timföldet silókban tárolják. Forrás: Műszaki Lexikon és www.wikipedia.hu 
11.Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak? 
12.Veszélyes hulladéknak minősül-e?Nem 
13.Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon 
14.Hulladék, melléktermék lerakott mennyisége Magyarországon20 382 000 t 
15.Hulladék jellemzése anyagkéntVegyi anyag keverék 

 
1. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - vas 
2.Egyéb vegyi anyagvas(III)-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenFő komponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben35-40% 

 
2. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportEgyéb szervetlen vegyi anyagok - szilícium 
2.Egyéb vegyi anyagszilicium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben10-15% 

 
3. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - alumínium 
2.Egyéb vegyi anyagaluminium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben13-18% 

 
4. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - kálcium 
2.Egyéb vegyi anyagkálcium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben10-15% 

 
5. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - magnézium 
2.Egyéb vegyi anyagmagnézium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben0,5-1% 

 
6. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - nátrium 
2.Egyéb vegyi anyagnátrium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben5-8% 

 
7. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - titán 
2.Egyéb vegyi anyagtitánium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben3-4% 

 
8. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - vanádium-pentoxid 
2.Egyéb vegyi anyag 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben0,2% 

 
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
1.Vegyes hulladék/termék neveVörösiszap 
2.Vegyes hulladék/termék összetevőiIsmert összetételű vegyi anyagok keveréke: vegyi anyagonként megadva. A főkomponens és a komponensek, kivéve a nátriumot, a kibányászott bauxit természetes összetevői. A Na a feldolgozás során a lúgos feltárás során kerül bele. Hulladékként történő tárolásakor is a NaOH lúgosságából adódó probléma dominál. 
3.Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzőiA vizet nehezen eleresztő, kolloid mérettartományba eső szemcsékből álló, különleges reológiai tulajdonságokkal bíró, nedvesen pasztaszerű, vörös színű anyag. Kiszáradás után másodlagos szerkezettel is rendelkező durvaszemcsés porrá alakul, melynek elemi szemcséihez aprítással jutunk.
Lúgossága kioldódhat, vagy a levegő széndioxidjával és más összetevőkkel való reakciók révén idővel megszűnik.Az almásfüzitői vörösiszap jellemző módon nem lúgos, illetve enyhén lúgos. 

 
Hulladék, melléktermék jellemzése
1.pH9-10 
2.Vezetőképesség (mS/cm)0,19 
3.Szárazanyag-tartalom (%)50 
4.Nedvességtartalom (%) 
5.Sűrűség (g/cm3)2,78 
6.Izzitási veszteség (LOI) (%) 
7.Szervesanyag tartalom (%)
8.C/N arány 
9.Összes szerves eredetű szén, TOC (mg/l vagy mg/kg)
10.Összes oldott anyag, TDS (mg/l) 
11.Kémiai oxigén igény, KOI (mg/l)
12.Homoktartalom (szemcseméret-frakció) (%) 
13.Iszaptartalom (szemcseméret-frakció) (%) 
14.Agyagtartalom (szemcseméret-frakció) (%)90 
15.HomogenitásHomogén 
16.ANC (sav-, illetve lúgsemlegesítési kapacitás) 
17.PuzzolánaktivitásNem 
18.EgyébTixotróp zagy, kolloid mérettartományba tartozó részecskékből áll. 
19.Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?Igen 
20.Mire hasznosítják?Korlátozottan, kis mennyiségben hasznosítják tégla és cseréptermékek gyártásához, festékekbe, színezékekbe. 
21.Referenciák hasznosításraReferenciák nem az almásfüzitői vörösiszapra, hanem hasonló más vörösiszapokra vonatkoznak. Mivel a vörösiszapok között nincs nagyon nagy különbség, feltehető, hogy az irodalmi adatok más iszapokra is érvényesíthetőek.
Általános referenciák: Sglavo, V. M., Maurina, S., Conci, A., Salviati, A., Carturan, G., Cocco, G.: Bauxize ’red mud’ int he ceramic industry. Part 2: production of day-based ceramics, Journal of the European Ceramic Society, Volume 20, 245-252, 2000 

 
Hulladék, melléktermék veszélyessége
1.Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint - Nincs besorolva
2.Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketrméknél?Igen 
3.Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyelA vörösiszap lehet veszélyes vagy nem veszélyes kategóriába sorolt hulladék, aszerint hogy milyen szennyezőanyagokat, toxikus fémeket tartalmaz. Az almásfüzitői vörösiszap nem veszélyes hulladék, ezt EWC kódja és a biológiai és ökotoxikológiai tesztek eredménye is alátámasztja.
Az ökotoxikológiai teszteket BME-ABÉT végezte. 
4.Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyességeKét fő veszélyforrás: lúgosság és a finom szemcseméret. Lúgosság miatti káros hatások jelentkezhetnek, a felhasználástól függően. Esetleg előforduló toxikus fémtartalom miatti káros hatások is előfordulhatnak, bár erre vonatkozó bizonyító referenciákat magyarországi vörösiszapokra nem találtunk, a legtöbb vörösiszap tartalmaz valamennyi fémszennyezettséget, de ez minden esetben alatta marad a a talajra kihelyezhető szennyvíziszapra megadott határértékeknek.
Szemcsemérete miatt veszélyes, kiporzást okozhat, emiatt nedvesen vagy takaróréteg alatt kell tárolni. Ha a por lúgos, annak szem- és bőrirritáló, valamint maró hatásával kell számolnunk. Belégzéssel a légycsőbe és tüdőbe jutva is jelentkezhet a lúg irritáló és maró hatása. 

 
Potenciális használat talajra
1.Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?Igen 
2.Indoklás, referenciákLúgossága következményeképpen befolyásolhatja a talaj ionmegkötő és ioncserélő képességét.
Referencia: Feigl, V., Uzinger, N., Gruiz, K. (2009) Chemical stabilisation of toxic metals in soil microcosms, Land Contamination and Reclamation, 17 (3–4), 483–494. 
3.Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban? 
4.Indoklás, referenciák 
5.Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?Igen 
6.Indoklás, referenciákCukorrépa Na-tartalmának pótlására alkalmas lehet.
Referencia:Sodium and Rubidium as Possible Nutrients for Sugar Beet Plants
A. M. El-Sheikh1, A. Ulrich, and T. C. Broyer, Department of Soils and Plant Nutrition, University of California, Berkeley, California 94720, 1967
A borsó-félék Fe-tartalmának pótlására szintén alkalmas lehet.
Referencia: Nenova, V.: GROWTH AND MINERAL CONCENTRATIONS OF PEA PLANTS UNDER DIFFERENT SALINITY LEVELS AND IRON SUPPLY, Gen. Appl. Plant PhysioloSgalyin, 2008, Special Issue, 34 (3-4), 189-202 
7.Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban? 
8.Indoklás, referenciák 
9.Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére? 
10.Indoklás, referenciák 
11.Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?Nem 
12.Indoklás, referenciák 
13.Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?Nem 
14.Indoklás, referenciák 
15.Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?Igen 
16.Indoklás, referenciákLúgossága és reológiai tulajdonságai miatt elvileg alkalmas lehet termesztőközeg előállítására.
Vöröiszaphoz kevert pernyével és szerves anyagokkal termesztőközeg is előállítható.
Referencia: National Geographic (magyar)

A vörösiszap növeli a foszfor visszatartást a homokos talajokban.
Referencia:R. N. Summers, N. R. Guise and D. D. Smirk: Bauxite residue (red mud) increases phosphorus retention in sandy soil catchments in Western Australia, Nutrient Cycling in Agroecosystems, Volume 34, Number 1, 85-94,1993 
17.Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására? 
18.Indoklás, referenciák 
19.Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?Igen 
20.Indoklás, referenciákSzemcsemérete és tixotróp tulajdonsága befolyásolhatja a talaj textúráját. 
21.Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására? 
22.Indoklás, referenciák 
23.Alkalmas lehet-e eróziógátlásra? 
24.Indoklás, referenciák 
25.Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására? 
26.Indoklás, referenciák 
27.Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására? 
28.Indoklás, referenciák 
29.Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?Igen 
30.Indoklás, referenciákCsökkenti a fémek mozgékonyságát fémmel szennyezett talajoknál.
Referencia: Feigl, V., Uzinger, N., Gruiz, K. (2009) Chemical stabilisation of toxic metals in soil microcosms, Land Contamination and Reclamation, 17 (3–4), 483–494. 
31.Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére? 
32.Indoklás, referenciák 
33.Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására? 
34.Indoklás, referenciák 
35.Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?Igen 
36.Indoklás, referenciákA vörösiszap, vagy a vörösiszap-cement keverék sikeresen felhasználható stabilizáló anyagként agyag aljzatnál.
Referencia: Kalkan, E. (2006) Utiliziation of red mud as a stabilization material for the preparation of clay liners, Engineering Geology, 87 (3-4), 220-229. 
37.Egyéb potenciális használat talajra 
38.Hasznosítással összefüggő kockázatokLúgosságból és a finom szemcseméretből adódó kockázatok: kiporzás és a porból szemirritáció, marás, belégzéssel légcső és tüdőirritáció és marás, bőrirritáció és marás. Kiporzás megelőzésére nedvesítés és takarás szükséges vörösiszap tároláskor, szállításkor, átmeneti tároláskor.
Lúgos vörösiszappal történő közvetlen érintkezéskor szem- és bőrirritáció és marás lehetősége fennáll, ezért a vörösiszappal érintkező alkalmazottak munkavédelmi felszerelést, védőruházatot hordjanak.Talajba keverve ezek a kockázatok már nem jelentősek.
Esetleg előforduló toxikus fémtartalom miatti káros hatások is előfordulhatnak, ezért a fémtartalmakat ismerni és azokra kockázatfelmérést készíteni szükséges a felhasználás előtt. 

 
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító:835 
Adatlap típus:Hulladék / melléktermék felmérés 
Bevivő:Mogyorós Edina 
Státusz:Publikált 
Létrehozás:2010-08-13 
Módosítás:2013-08-12