Adatbázis
 
Vörösiszap (általános jellemzés)

Hulladék / melléktermék felmérés
 
Adatszolgáltató
1.Adatszolgáltató neveBME Alkalmazott Biotechnológia és Élelemiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia CSoport 
2.Kapcsolattartó neve 
Elérhetőség
3.TelepülésBudapest 
4.Utca, házszámSzent Gellért tér 4. 
5.Irányítószám1111 
6.Telefon/fax361 463 2347 
7.E-mail cím 
8.Honlaphttp://www.ecorisk.hu

 
1. Termelő, felelős, gyűjtő adatai
1.NévAlmásfüzitői Timföld Kft. (Aloxid Kft.) 
2.Kapcsolattartó neve 
Elérhetőség
3.TelepülésAlmásfüzítő 
4.Utca, házszámIpartelep 
5.Irányítószám2931 
6.Telefon/fax
7.E-mail cím
8.Honlap 
9.Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel - Termelő
- Lerakó
- Egyéb
10.Egyéb kapcsolatJelenleg a gyár már nem üzemel 

 
2. Termelő, felelős, gyűjtő adatai
1.NévMAL - Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. 
2.Kapcsolattartó neve 
Elérhetőség
3.TelepülésAjka 
4.Utca, házszámGyártelep, Hrsz.: 598. 
5.Irányítószám8400 
6.Telefon/fax06-88-522-400 
7.E-mail címmal@mal.hu 
8.Honlap 
9.Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel - Termelő
- Lerakó
10.Egyéb kapcsolat 

 
3. Termelő, felelős, gyűjtő adatai
1.NévMosonmagyaróvári Timföldgyár Rt. 
2.Kapcsolattartó neve 
Elérhetőség
3.TelepülésMosonmagyaróvár 
4.Utca, házszámGyártelep 
5.Irányítószám9200 
6.Telefon/fax
7.E-mail cím
8.Honlap 
9.Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel - Termelő
- Lerakó
10.Egyéb kapcsolatA gyár már nem üzemel 

 
1. Termelés, kezelés, lerakás helye
1.NévAlmásfüzitői vörösiszap tározók 
2.TelepülésAlmásfüzitő 
3.Utca, házszám 
4.Irányítószám 
5.Tevékenység - Lerakás

 
2. Termelés, kezelés, lerakás helye
1.NévMAL-Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. vörösiszap tározói 
2.TelepülésAjka 
3.Utca, házszám 
4.Irányítószám 
5.Tevékenység - Termelés
- Lerakás

 
3. Termelés, kezelés, lerakás helye
1.NévMosonmagyaróvári Timföldgyár Rt. vörösiszap tározói 
2.TelepülésMosonmagyaróvár 
3.Utca, házszám 
4.Irányítószám 
5.Tevékenység - Termelés
- Lerakás

 
Hulladék, melléktermék fő adatai
1.Hulladék, melléktermék megnevezéseVörösiszap 
2.Hulladék, melléktermék angol megnevezéseRed mud 
3.Az adatlap besorolása mátrix szerint
4.Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusaÁltalános jellemzés 
5.Funkcionális jellemzésBányászati eredetű, nem veszélyes hulladék 
6.EgyébToxikus fémtartalmától függen esetleg veszélyes is lehet. 
7.Hulladék, melléktermék halmazállapotaIszapszerű, pasztaszerű 
8.Hulladék EWC kódszáma01 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
 
01 03 fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok
 
01 03 09 timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től 
9.Hulladék, melléktermék vizsgálati jegyzőkönyvének csatolása 
10.Hulladékot eredményező technológia rövid leírásaA Bayer-féle timföldgyártás melléktermékeként keletkezik. Az eljárás során a bauxit aluminium-oxid tartalmát nátrium-hidroxid segítségével oldják ki, azonban a bauxit többi összetevője nem oldódik. A Bayer-eljárás fő műveletei: 1. Bauxit-előkészítés: A bauxitot a hatékony kezelés céljából megfelelő méretre kell darabolni, aprítani. Az őrlésre pofás törőket, hengereket, kalapácsos vagy golyós malmokat használnak. 2. Feltárás: A bauxit alumíniumoxid-tartalmának feloldása. Ezt a műveletet egymáshoz kapcsolt autoklávokban végzik. A feltárás során oldatba megy a bauxit alumíniumtartalmának nagy része, ez az aluminátlúg. A maradék szilárd fázist – ülepítés és gyakran szűrés után – az ún. vörösiszap formájában távolítják el. 3. Kikeverés: A kikeverés célja a timföldhidrát kiválasztása az aluminátlúgból. A kikeveréshez az oldatot álló oszlopszerű keverőtartályokba szivattyúzzák, majd kristályos alumíniumhidroxidot adnak az oldathoz, miközben erősen keverik (mechanikus vagy pneumatikus módszerrel). Az alumíniumhidroxid az oltóanyag szerepét tölti be, segít megbontani az alumíniumoldatot. A kikevert zagyot vízzel keverve szűrik, általában többször is. 4. Kalcinálás: A timföldgyártás befejező művelete a 34,6% kötött és mintegy 10% tapadó víz eltávolítására szolgál, melynek során a timföldhidrátot kiizzítják. A kalcinálást forgó csőkemencében végzik, amelynek a hossza 40–100 m, átmérője 2,5–4,0 m. A kemence lejtése mintegy 2%, fordulatszáma pedig 0,8–1,5 1/min. A hidrátot a kemence felső, hidegebb végén adagolják be, és a meleg alsó végén távolítják el 850–1150 °C hőmérsékleten. A kész timföldet silókban tárolják. Forrás: www.wikipedia.hu 
11.Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?A vörösziszap összetétele a kibányászott bauxittól függően bányánként eltérhet egymástól. A vörösiszap lúgossága szintén eltérő lehet. 
12.Veszélyes hulladéknak minősül-e?Nem 
13.Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon 
14.Hulladék, melléktermék lerakott mennyisége Magyarországon57 912 000 t 
15.Hulladék jellemzése anyagkéntVegyi anyag keverék 

 
1. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - vas 
2.Egyéb vegyi anyagvas(III)-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenFő komponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben35-40% 

 
2. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - alumínium 
2.Egyéb vegyi anyagalumínium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben13-18% 

 
3. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportEgyéb szervetlen vegyi anyagok - szilícium 
2.Egyéb vegyi anyagszilicium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben10-15% 

 
4. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - kálcium 
2.Egyéb vegyi anyagkálcium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben10-15% 

 
5. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - nátrium 
2.Egyéb vegyi anyagnátrium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben5-8% 

 
6. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - titán 
2.Egyéb vegyi anyagtitánium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben3-4% 

 
7. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - vanádium-pentoxid 
2.Egyéb vegyi anyag 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben0,2% 

 
8. Tartalom
1.Vegyi anyag, főcsoport - Vegyi anyag, alcsoportFémek, félfémek és vegyületeik - magnézium 
2.Egyéb vegyi anyagmagnézium-oxid 
3.A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékbenKomponens 
4.A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben0,5-1% 

 
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
1.Vegyes hulladék/termék neveVörösiszap 
2.Vegyes hulladék/termék összetevőiA vörösiszap ismert összetételű vegyi anyagok keveréke: a magyarországi vörösiszapok összetételét vegyi anyagonként adtuk meg az előző adatlapokon.
Az összetevők a bauxit természetes alkotói, kivéve a nátriumot, mely a lúgos feltárás maradéka.
A világ bauxit-feldolgozásából származó maradékok átlagos összetétele a következő: Fe2O3:30−60%; Al2O3:10−20%; SiO2:3−50%; Na2O:2−10%; CaO:2−8%; TiO2:0−25%.
Lásd még: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/7412 
3.Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzőiA vizet nehezen eleresztő, kolloid mérettartományba eső szemcsékből álló, különleges reológiai tulajdonságokkal bíró, nedvesen pasztaszerű, vörös színű anyag. Kiszáradás után finom porrá esik szét, amit ha ismét vízzel kevernek, akkor vizes földszerű anyag lesz belőle, nem nyeri vissza a konszolidált vörösiszapra jellemző állagot. Eredetileg vízzáró, de ha vízzel telítik, ezt a tulajdonságát elveszti. Térfogata változó, az aktuális hőmérsékleti és csapadék viszonyoktól függően változik. 

 
Hulladék, melléktermék jellemzése
1.pH10-13 
2.Vezetőképesség (mS/cm) 
3.Szárazanyag-tartalom (%)50 
4.Nedvességtartalom (%) 
5.Sűrűség (g/cm3)2,78 
6.Izzitási veszteség (LOI) (%) 
7.Szervesanyag tartalom (%)
8.C/N arány
9.Összes szerves eredetű szén, TOC (mg/l vagy mg/kg)
10.Összes oldott anyag, TDS (mg/l) 
11.Kémiai oxigén igény, KOI (mg/l)
12.Homoktartalom (szemcseméret-frakció) (%) 
13.Iszaptartalom (szemcseméret-frakció) (%) 
14.Agyagtartalom (szemcseméret-frakció) (%)90 
15.HomogenitásHomogén 
16.ANC (sav-, illetve lúgsemlegesítési kapacitás) 
17.PuzzolánaktivitásNem 
18.EgyébTixotróp zagy, kolloid mérettartományba tartozó részecskékből. A részecskék 90%-a 75 mikron alatti.
További információ a vörösiszapról (angolul): http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/v%C3%B6r%C3%B6siszpa%20k%C3%A9mia%20%C3%A9s%20l%C3%BAgoss%C3%A1g.pdf 
19.Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?Igen 
20.Mire hasznosítják?A vörösiszapban feldúsuló ritkaföldfémek visszanyerésére végeztek kísérleteket az ötvenes évek közepén. Megvalósult ipari megoldás a germánium, mint ritka földfém előállítása a vörösiszap hulladékból(1).
A vörösiszap katalizátorként is hasznosítható. A kutatások alapján jó alternatívája lehet a kereskedelmi katalizátoroknak, mert finom szemcseméret eloszlás jellemzi, és nagy fajlagos felület, ellenáll a mérgezéseknek, és alacsony a költsége(2).
Agyaggal keverve kerámiák készítésére is fel lehet használni (3).
A vörösiszap hatékonyan alkalmazható szén-dioxid megkötésére. Megállapításaik szerint 5,3 g szén-dioxidot képes megkötni 100g kis sűrűségű és közepes méretű vörösiszap (4).
Fémvisszanyerés, talajjavítás, víztisztítás céljára is használható (5 és 6) 
21.Referenciák hasznosításra(1) http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-5-5-5-081029-1
(2) Sushil, S., Batra, V.S.: Catalitic applications of red mud, an aluminium industry waste: A review, Applied Catalysis B: Environmental, Volume 81, 64-77, 2008
(3) Sglavo, V. M., Maurina, S., Conci, A., Salviati, A., Carturan, G., Cocco, G.: Bauxize ’red mud’ int he ceramic industry. Part 2: production of day-based ceramics, Journal of the European Ceramic Society, Volume 20, 245-252, 2000
(4) Yadav, V. S., Prasad, M., Khan, J., Amritphale, S.S., Singh, M., Raju, C.: Sequestration of carbon dioxide (CO2) using ’red mud’, Journal of Hazardous Materials, Volume 176, 1044-1050, 2010
(5) http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/7687
(6) http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/Review%20of%20Bauxite%20Residue%20Re-use%20Options_Aug09_sec.pdf 

 
Hulladék, melléktermék veszélyessége
1.Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint - Nincs besorolva
2.Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketrméknél?Igen 
3.Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyelA vörösiszap lehet veszélyes vagy nem veszélyes kategóriába sorolt hulladék, aszerint hogy milyen szennyezőanyagokat, toxikus fémeket tartalmaz.
Brunori és munkatársai (2004) ökotoxikológiai tesztekkel vizsgálta a vörösiszap toxicitását. Három különböző tesztorganizmus alkalmaztak a vizsgálat során. Az akut toxicitását a Vibrio fischeri lumineszcencia gátlási teszttel tanulmányozták. A teszt eredményei alapján a vörösiszap nem mutatott jelentős toxicitást. A gátlási százalék 20% alatt maradt. A krónikus toxicitás becslésére ASTM toxicitási tesztet alkalmaztak, amely során a Dunaliella tertiolecta vörösiszap hatására bekövetkező növekedés gátlását vizsgálták. Ebben az esetben sem figyeltek meg jelentős különbségeket a kontroll és a vizsgált vörösiszap minta között. A harmadik tesztben a tengeri sün lárváira gyakorolt hatást vizsgálták. Ebben az esetben a lárvák alaktorzulásait figyelték, de ez a teszt sem mutatott káros hatást. Forrás: Brunori et al.: Reuse of a treated red mud bauxite waste: studies on environmental compatibility, 2004. 
4.Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyességeKét fő veszélyforrás: lúgosság és a finom szemcseméret. Lúgosság miatti káros hatások jelentkezhetnek, a felhasználástól függően. Esetleg előforduló toxikus fémtartalom miatti káros hatások is előfordulhatnak, bár erre vonatkozó bizonyító referenciákat magyarországi vörösiszapokra nem találtunk, a legtöbb vörösiszap tartalmaz valamennyi fémszennyezettséget, de ez általában alatta marad a a talajra kihelyezhető szennyvíziszapra megadott határértékeknek.
Szemcsemérete miatt veszélyes, kiporzást okozhat, emiatt nedvesen vagy takaróréteg alatt kell tárolni. Ha a por lúgos, annak szem- és bőrirritáló, valamint maró hatásával kell számolnunk. Belégzéssel a légycsőbe és tüdőbe jutva is jelentkezhet a lúg irritáló és maró hatása. 

 
Potenciális használat talajra
1.Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?Igen 
2.Indoklás, referenciákLúgossága következményeképpen befolyásolhatja a talaj ionmegkötő és ioncserélő képességét.
Referencia: Feigl, V., Uzinger, N., Gruiz, K. (2009) Chemical stabilisation of toxic metals in soil microcosms, Land Contamination and Reclamation, 17 (3–4), 483–494. 
3.Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban? 
4.Indoklás, referenciák 
5.Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?Igen 
6.Indoklás, referenciákCukorrépa Na-tartalmának pótlására alkalmas lehet.
Referencia:Sodium and Rubidium as Possible Nutrients for Sugar Beet Plants
A. M. El-Sheikh1, A. Ulrich, and T. C. Broyer, Department of Soils and Plant Nutrition, University of California, Berkeley, California 94720, 1967
A borsó-félék Fe-tartalmának pótlására szintén alkalmas lehet.
Referencia: Nenova, V.: GROWTH AND MINERAL CONCENTRATIONS OF PEA PLANTS UNDER DIFFERENT SALINITY LEVELS
AND IRON SUPPLY, Gen. Appl. Plant PhysioloSgalyin, 2008, Special Issue, 34 (3-4), 189-202 
7.Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban? 
8.Indoklás, referenciák 
9.Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére? 
10.Indoklás, referenciák 
11.Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?Nem 
12.Indoklás, referenciák 
13.Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?Nem 
14.Indoklás, referenciák 
15.Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?Igen 
16.Indoklás, referenciákLúgossága és reológiai tulajdonságai miatt elvileg alkalmas lehet.
Vöröiszaphoz kevert pernyével és szerves anyagokkal termesztőközeg is előállítható.
Referencia: National Geographic (magyar)
A vörösiszap növeli a foszfor visszatartást a homokos talajokban.
Referencia:R. N. Summers, N. R. Guise and D. D. Smirk: Bauxite residue (red mud) increases phosphorus retention in sandy soil catchments in Western Australia, Nutrient Cycling in Agroecosystems, Volume 34, Number 1, 85-94, 1993 
17.Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására? 
18.Indoklás, referenciák 
19.Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?Igen 
20.Indoklás, referenciákSzemcsemérete és tixotróp tulajdonsága befolyásolhatja a talaj textúráját. 
21.Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására? 
22.Indoklás, referenciák 
23.Alkalmas lehet-e eróziógátlásra? 
24.Indoklás, referenciák 
25.Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására? 
26.Indoklás, referenciák 
27.Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására? 
28.Indoklás, referenciák 
29.Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?Igen 
30.Indoklás, referenciákFémmel szennyezett talajokhoz keverve csökkenti a fémek mozgékonyságát a szennyezett talajban, így azok kémiai stabilizálására/immobilizálására alkalmas.
Forrás: Gray, C. W.: Field evaluation of in situ remediation of heavy metal contaminated soil using lime and red mud, Environmental Pollution, Volume 142, 530-539, 2006; Feigl, V., Uzinger, N., Gruiz, K.: Chemical stabilization of toxic metals in soil microcosms, Land Contamination and Reclamation, Volume 17 (3–4), 483–494, 2009 
31.Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?Nincs információ 
32.Indoklás, referenciák 
33.Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására? 
34.Indoklás, referenciák 
35.Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?Igen 
36.Indoklás, referenciákA vörösiszap, vagy a vörösiszap-cement keverék sikeresen felhasználható stabilizáló anyagként agyag aljzatnál.
Referencia: Kalkan, E. (2006) Utiliziation of red mud as a stabilization material for the preparation of clay liners, Engineering Geology, 87 (3-4), 220-229. 
37.Egyéb potenciális használat talajra 
38.Hasznosítással összefüggő kockázatokLúgosságból és a finom szemcseméretből adódó kockázatok: kiporzás és a porból szemirritáció, marás, belégzéssel légcső és tüdőirritáció és marás, bőrirritáció és marás. Kiporzás megelőzésére nedvesítés és takarás szükséges vörösiszap tároláskor, szállításkor, átmeneti tároláskor.
Lúgos vörösiszappal történő közvetlen érintkezéskor szem- és bőrirritáció és marás lehetősége fennáll, ezért a vörösiszappal érintkező alkalmazottak munkavédelmi felszerelést, védőruházatot hordjanak. Talajba keverve ezek a kockázatok már nem jelentősek.
Esetleg előforduló toxikus fémtartalom miatti káros hatások is előfordulhatnak, ezért a fémtartalmakat ismerni és azokra kockázatfelmérést készíteni szükséges a felhasználás előtt. 

 
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító:836 
Adatlap típus:Hulladék / melléktermék felmérés 
Bevivő:Mogyorós Edina 
Státusz:Publikált 
Létrehozás:2010-08-13 
Módosítás:2013-08-12