23 találat összesen.
 
vegyi anyag
 vegyi anyag

vegyi úton előállított vagy átalakított anyag, melyet kémiai sajátságai miatt gyártunk és használunk fel. Lehet elem vagy vegyület, szerves vagy szervetlen, természetes vagy természetidegen (xenobiotikum), természetből nyert és átalakított vagy szintetikusan előállított vegyi anyag. Leggyakoribb vegyi anyagok: fémek, üzemanyagok, gyógyszerek, finomvegyszerek, növényvédőszerek, oldószerek. A vegyi anyagok fokozódó mértékű gyártása és felhasználása egyre nagyobb vegyi anyag mennyiség környezetbe kerülését eredményezi, így mára ez az egyik legsúlyosabb globális környezeti problémává vált. A vegyi anyag fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai alapvetően meghatározzák a környezetben való viselkedését, pl. terjedését és hatását. A vegyi anyagok környezet szempontjából legfontosabb tulajdonságai: illékonyság, oldhatóság, abszorbeálódóképesség (oktanol-víz megoszlási hányados, szilárd-folyadék megoszlási hányados), biodegradálhatóság, bioakkumulációra való hajlam, ökoszisztémára és emberre gyakorolt káros hatások: akut és krónikus toxicitás, mutagenitás, karcinogenitás, teratogenitás, reprotoxicitás. A vegyi anyag veszélyessége fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaival összefüggő sajátság. A vegyi anyag környezeti kockázata veszélyességéből és a környezettel való kölcsönhatásából adódik, nagysága a vegyi anyag környezeti koncentrációjának és az ártalmatlan koncentrációnak a hányadosa. A környezetbe kikerült veszélyes vegyi anyag a szennyezőanyag.

vegyi anyag azonosítása
 vegyi anyag azonosítása

a vegyi anyag azonosítása egy folyamat, melynek során az anyagot azonosítani és elkülöníteni lehetséges a többi anyagtól. Az anyag azonosításának egy eleme az anyag megnevezése, ami különleges feltételeket követ, amiket az anyag azonosításáról szóló útmutató tartalmaz.

vegyi anyag belső tulajdonságai, REACH
 vegyi anyag belső tulajdonságai, REACH

a vegyi anyag belső tulajdonságai az anyag olyan tulajdonságai, melyek alapján az anyag sorsa meghatározható, és azonosítani lehet a potenciális veszélyeit. Azzal a céllal, hogy a REACH szerint regisztrálnak egy anyagot, a regisztrálónak specifikus információkat kell bemutatnia az anyag belső tulajdonságairól, a következő területeken:
fizikai/kémiai tulajdonságok
emberi toxikológiai információk
ökotoxikológiai információk.
Az anyagok belső tulajdonságainak adatai végpontokba vannak besorolva. Például a "karcinogenitás" egy emberi toxikológiai végpont. (Forrás: REACH)

vegyi anyag értékelése, REACH szerint
 vegyi anyag értékelése, REACH szerint

a vegyi anyagok értékelésének 4 típusa van a REACH-en belül.
1. dosszié értékelés az Ügynökség (ECHA) által.
2.
egyezési vizsgálat: meg kell vizsgálni hogy minden szükséges információt tartalmaz e a regisztrációs dosszié, és hogy ezek az információk megfelelőek-e.
3. a tesztelési javaslat ellenőrzése: értékelni kell, hogy a tesztelési módszereken felül, melyek a regisztrációs dokumentumban a regisztráló által le vannak írva, szükség van e további tesztekre a IX. és X. mellékletekben található információkhoz, illetve a Rendelet megfelelő-e.
4. anyag értékelés egy tagállam által: tisztázni minden alapot, figyelembe véve hogy egy anyag veszélyt jelent e az emberi egészségre vagy a környezetre, és a tagállamok a regisztrált intermediereket is értékelhetik.

vegyi anyag felhasználás feltételei, REACH
 vegyi anyag felhasználás feltételei, REACH

a vegyi anyag felhasználás feltételei az Üzemeltetési feltétekben és a kockázat Kezelési Intézkedésekben található meg, az expozíciós forgatókönyveknek megfelelően. Forrás: REACH I melléklet, 5.1.1 szakasz.

vegyi anyag felhasználási és expozíciós kategória, REACH
 vegyi anyag felhasználási és expozíciós kategória, REACH

az eljárások és a felhasználás széles körére kiterjedő expozíciós forgatókönyv, amelyben legalább a felhasználás rövid általános leírása formájában közlik az eljárásokat és felhasználásokat. Forrás: REACH 3. cikk (38).

vegyi anyag hatása az ökoszisztémára
 vegyi anyag hatása az ökoszisztémára

az ökoszisztémát felépítő egyedekre más szabályok érvényesek, mint az ökoszisztémára magára. Ezért az egész ökoszisztémára vonatkozó környezeti kockázat megítélésekor komplex, dinamikus, a folyamatokat és változásokat térben és időben elhelyezni képes gondolkodásra van szükség.

A környezettoxikológiában a megítélés problémája abból adódik, hogy a veszélyes anyag az egyeddel és molekuláris szinten lép kölcsönhatásba de ez a hatás áttevődik egy komplex struktúrába, a teljes ökoszisztémába. Ez a két rendszer alapvetően eltérő tulajdonságú.

Az egyed konkrét genommal rendelkezik, minden sejtjében jelen van az azonos információ, a szervezeten belül jól szervezett kommunikációs rendszer működik. A szomatikus sejtekben bekövetkező változások nem befolyásolják az utódok genomját. Az egyed homeosztázisa, immunrendszere stabil.

Az ökológiai rendszerek esetében nincs konzervált genom, az ökoszisztémára jellemző gének összessége állandóan változó. A végbemenő folyamatok irreverzibilisek. Nem alkalmazható tisztán sem a determinisztikus, sem a sztochasztikus modell, de a rendszer mindkettő elemeit tartalmazza. Nem lineáris összefüggések és kölcsönhatások jellemzik a komplex ökológiai rendszereket, az okozat nem arányos az okkal. Gyakori a szinergizmus, de antagonizmus is előfordul. A komplex rendszerek dinamikusak, nem áll be az egyensúly, folyamatosan változik az elérendő cél.

Ezek a tulajdonságok rendkívül fontosak a kockázat felmérése szempontjából, a tervezés, az adatkezelés és az eredmények interpretációja során. Feltételezhetjük, hogy az ökoszisztéma váratlan reakciókat fog produkálni egyes szennyezőanyagok hatására.

vegyi anyag kölcsönhatása a receptorral
 vegyi anyag kölcsönhatása a receptorral

a környezttoxikológia alapja a vegyi anyagok és élőlények közötti kölcsönhatás, melynek kialkulásában a két legfontosabb elem a 1. a hatás helye (receptor) és 2. a hatás módja, vagyis a vegyi anyag és az organizmus közötti molekuláris szintű kölcsönhatás.

A receptor lehet egy nukleinsav, egy membránba vagy idegvégződésbe épült specifikus fehérje és lehet egyáltalán nem specifikus molekula. A narkotikumok receptorai például nem specifikusak, azok általában hatnak a membránokra, megváltoztatva azok áteresztőképességét vagy egyéb tulajdonságát, ezáltal pedig normális funkcióját.

A molekuláris szintű kölcsönhatás következményei magasabb szinteken, tehát az organizmus, a populáció, a közösség vagy a teljes ökoszisztéma szintjén is megjelenhet, ezen válaszok bármelyikét értelmezhetjük egy környezettoxikológiai teszt mérendő paramétereként.

Molekuláris szintű; biokémiai paraméterek:

  •     stresszfehérjék termelése,
  •     anyagcsereindikátorok megjelenése,
  •     metallotionein termelés,
  •     acetilkolin-észteráz gátlás,
  •     immunszuppresszió.

Szervezet szintjén megjelenő fiziológia és viselkedésbeli jellemzők:

  •     kromoszómasérülések,
  •     lézió, nekrózis (szervkárosodás, elhalás),
  •     daganatképződés,
  •     teratogén hatások,
  •     szaporodóképesség megváltozása,
  •     viselkedés megváltozása: kompenzáló viselkedés
  •     pusztulás.

Populáció szintjén jelentkező jellemzők:

  •     a populáció sűrűsége,
  •     produktivitása,
  •     párzás sikeressége,
  •     genetikai struktúra megváltozása,
  •     kompetíció megváltozása.

A közösség szintjén jelentkező jellemzők:

  •     a közösség összetétele,
  •     a közösség diverzitása,
  •     a közösség stabilitása,
  •     energiafelhasználásának hatékonysága,
  •     a szukcesszió állapota.

Ökoszisztéma szintű jellemzők:

  •    a fajok összetétele és eloszlása,
  •    anyagcsere, elemkörforgalom,
  •    a táj megváltozása.

Ha a toxikológus és az ökotoxikológus jól le tudná írni az elsődleges hatások felsőbb szintekre vonatkozó következményeit, akkor egyszerű vizsgálatok eredményei, vagy akár pusztán a vegyi anyag szerkezetének ismerete alapján jól tudnánk előre jelezni az ökoszisztéma egészére várható hatást. Ma még távol vagyunk ettől a tudástól, így általában a felsőbb szinteken jelentkező válaszparaméterek mérését kell választanunk, nem pedig az alsó szintek eredménye alapján történő extrapolációt.

vegyi anyag sorsa a környezetben
 vegyi anyag sorsa a környezetben

a vegyi anyag sorsát a környezetben alapvetően befolyásolja kémiai szerkezete. Például az UV sugárzás következményei, az illékonyság, a vízoldhatóság, a hidrolízisre vagy az oxidációra való hajlam megszabja azt, hogy a környezeti elem melyik fázisába kerül a vegyi anyag, milyen a kémiai formája és mekkora az élettartama.

Gyakori, hogy a xenobiotikum térbeli szerkezete, mérete és alakja egyezik valamely természetes anyagéval, emiatt bekerülhet a szennyezett területen élő ökoszisztématagok normál anyagcseréje által az elemkörforgásba. Ennek eredménye maga a toxikus hatás is, amikor a szennyezőanyag receptorokhoz, aktív helyekhez kötődve károsítja, tönkreteszi az organizmus anyagcseréjét. Szerencsés esetben olyan biológiai átalakulásokon megy keresztül, melyek során hatástalan anyaggá transzformálódik, biodegradálódik vagy teljesen mineralizálódik, elveszítve toxikus hatását.

A biológiai átalakulás szerves szennyezőanyagok esetén az adott környezet tulajdonságaitól függően sokféle úton mehet végbe. A biodegradáció energiatermelés közben CO2 és víz keletkezését jelenti, a bioakkumuláció főleg a lipofil szerves anyagoknál jelentős. A lipofilitást és a bioakkumulációra való hajlamot a szerves anyagok oktanol-víz megoszlási hányadosával (Kow) jellemezhetjük. A biotranszfor­máció biológiai átalakítást jelent. A szerves szennyezőanyag biológiai átalakítása eredményezhet mind csökkent, mind megnövekedett toxicitású terméket.

Vegyi anyagok azonosító adatai, REACH
 Vegyi anyagok azonosító adatai, REACH
vegyi anyagok biztonságos használatára vonatkozó tanácsok
 vegyi anyagok biztonságos használatára vonatkozó tanácsok

67/548/EEC rendelet a veszélyes vegyi anyagok biztonságos használata érdekében egyszerű mondatokban megfogalmazott tanácsokat, utasításokat ad a használóknak .a vegyi anyagok csomagolásán. Ezek az un. S-mondatok.

Egyszerű S-mondatok

S1 Elzárva tartandó.

S2 Gyermekek kezébe nem kerülhet.

S3 Hűvös helyen tartandó.

S4 Lakóterülettől távol tartandó.

S5 … alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg).

S6 … alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg).

S7 Az edényzet légmentesen lezárva tartandó.

S8 Az edényzet szárazon tartandó.

S9 Az edényzet jól szellőző helyen tartandó.

S12 A tartályt nem szabad légmentesen lezárni.

S13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó.

S14 …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg].

S15 Hőhatástól távol tartandó.

S16 Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás.

S17 Éghető anyagoktól távol tartandó.

S18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni.

S20 Használat közben enni, inni nem szabad.

S21 Használat közben tilos a dohányzás.

S22 Az anyag porát nem szabad belélegezni.

S23 A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg).

S24 A bőrrel való érintkezés kerülendő.

S25 Kerülni kell a szembejutást.

S26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.

S27 A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni.

S28 Ha az anyag a bőrre kerül, …-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).

S29 Csatornába engedni nem szabad.

S30 Soha nem szabad vízzel keverni.

S33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell.

S35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

S36 Megfelelő védőruházatot kell viselni.

S37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni.

S38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni.

S39 Szem-/arcvédőt kell viselni.

S40 A padlót és a beszennyeződött tárgyakat …-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg).

S41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni.

S42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg).

S43 Tűz esetén …-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata fokozza a veszélyt, "Víz használata tilos" mondatot is hozzá kell tenni.

S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

S46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni.

S47 …°C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg).

S48 …-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg).

S49 Csak az eredeti edényzetben tárolható.

S50 …val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg).

S51 Csak jól szellőztetett helyen használható.

S52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható.

S53 Kerülni kell az expozíciót, – használatához külön utasítás szükséges.

S56 Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni.

S57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni.

S59 A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni.

S60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.

S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni. (Biztonsági adatlap.)

S62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét.

S63 Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat.

S64 Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben ha a sérült nem eszméletlen).

Összetett S mondatok

S1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.

S3/14 Hűvös helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó.

S3/7/9 – (Törölve)

S3/9 – (Törölve)

S3/9/14 Hűvös, jól szellőző helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/9/14/49 Hűvös, jól szellőző helyen, …-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/9/49 Hűvös, jól szellőző helyen, csak az eredeti edényben tárolható.

S7/47 Az edényzet légmentesen lezárva …°C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg).

S7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó.

S7/9 Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőző helyen tartandó.

S20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad.

S24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást.

S27/28 Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű …- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).

S29/35 Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

S29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni.

S36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.

S36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni.

S36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni.

S37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni.

S47/49 …°C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg).

vegyi anyagok EU leltára
 vegyi anyagok EU leltára

három korábbi európai vegyi anyag lista egyesítésével keletkezett lista. A konkrét lista az IUCLID adatbázisban található meg. A három előd, az EINECS, az ELINCS és az NLP lista.

vegyi anyagok fizikai-kémiai tulajdonságainak meghatározása
vegyi anyagok használata
 vegyi anyagok használata

vegyi anyagok használatát megkülönböztetjük a vegyi anyagok életciklusának többi elemétől (gyártás, hulladékba kerülés), az általában nagy kockázat miatt. A vegyi anyagok használatából eredő kockázatot  egy általános kockázati modellel (expozíciós szcenárió) jellemezhetjük, mely tartalmazza a környezetbe kerülés és az emberrel vagy az ökoszisztémával való érintkezés lehetőségeit.
Ugyanazon vegyi anyag, pl. nátriumhipoklorid, lúgos tisztitószerek, oldószerek, növényvédőszerek, festékek, stb.  ipari vagy mezőgazdasági professzionális (a) és háztartási (b) használata eltérő expozíciós szcenáriót jelent.
a.) Az ipari vagy mezőgazdasági üzemben szakképzett munkások védőfelszerelésben, szigorú szabályok és előírások szerint, ellenőrzés mellett dolgoznak, ennek ellenére természetükből adódóan a különféle ipari használatok is eltérnek egymástól a kockázat mértékében.
b.) Egy háztartásban védőfelszerelés nélkül, előírás nélkül, bármelyik családtag használhatja ezeket a vegyi anyagokat és a gyerekek is hozzáférhetnek.
Az európai vegyi anyag szabályozás a használatból eredő kockázatok jellemzésére bevezette a használati kategóriákat (use categories), melyekhez az európai adatok alapján becsült kibocsátások tartoznak (EU-TGD). Megelőző intézkedés a vegyi anyagok használatát is figyelembe vevő kockázat alapján történő kategorizásálás és megfelelő figyelmeztető cimkével való ellátás egységes bevezetése Európában és az egész világon egy összehangolt rendszer szerint (GHS). Lásd még vegyi anyagok osztályozása és cimkézése.

vegyi anyagok hatása a környezetben
 vegyi anyagok hatása a környezetben

vegyi anyagok hatásának megértéséhez érdemes a folyamatot három további lényeges lépésre bontani.

1. A vegyi anyag környezetbe kerülése után kölcsönhatásba lép a környezettel. Terjed, megoszlik a különböző fázisok között, átalakul, degradálódik, stb. Ezek a folyama-tok határozzák meg a vegyi anyag környezeti koncentrációját, azt, amely eléri a biota tagjait és hat rájuk.

2. A vegyi anyag kölcsönhatásba lép az élőlény egy molekuláris szinten értelmezett aktív helyével. A hatás molekuláris szinten lehet egy élőlény életfontosságú szerkezeti eleme vagy valamely fontos szereppel bíró molekulája, pl. enzimfehérje, nukleinsav vagy membránreceptor.

3. A molekuláris szintű kölcsönhatás eredményeképpen a hatás magasabb szintekre is áttevődik és megjelenik például biokémiai vagy fiziológiai szinten, a viselkedés szintjén, a populáció, a közösség vagy az egész ökoszisztéma szintjén.

A vegyi anyag sorsát a környezetben alapvetően befolyásolja kémiai szerkezete. Például az illékonyság, a vízoldhatóság, a polaritás, az abszorbeálódó képesség, a hidrolízisre vagy az oxidációra való hajlam, az UV sugárzással szembeni érzékenység stb. megszabják azt, hogy a vegyi anyag mely környezeti elem melyik fázisába kerül, milyen lesz a kémiai formája és milyen hosszú az élettartama.

Gyakori, hogy a xenobiotikum térbeli szerkezete, mérete és alakja egyezik valamely természetes anyagéval, emiatt bekerülhet a szennyezett területen élő ökoszisztéma tagjainak normál anyagcseréje által az elemkörforgásba. Ennek eredménye maga a toxikus hatás is, amikor a szennyezőanyag receptorokhoz, aktív helyekhez kötődve károsítja, tönkreteszi az organizmus anyagcseréjét. Szerencsés esetben olyan biológiai átalakulásokon megy keresztül, melyek során hatástalan anyaggá transzformálódik, biodegradálódik vagy teljesen mineralizálódik, elveszítve toxikus hatását.

A biológiai átalakulás szerves szennyezőanyagok esetén az adott környezet tulajdonságaitól függően sokféle úton mehet végbe. A biodegradáció energiatermelés közben CO2 és víz keletkezését jelenti, a bioakkumuláció főleg a lipofil szerves anyagoknál jelentős. A lipofilitást és a bioakkumulációra való hajlamot a szerves anyagok oktanol–víz megoszlási hányadosával (Kow) jellemezhetjük. A biotranszformáció biológiai átalakítást jelent. A szerves szennyezőanyag biológiai átalakítása mind csökkent, mind megnövekedett toxicitású terméket eredményezhet.

A hatás helye (receptor) és a hatás módja, vagyis a vegyi anyag és az organizmus közötti molekuláris szintű kölcsönhatás meghatározó fontosságú. A receptor lehet nukleinsav, egy membrán vagy idegvégződés specifikus fehérjéje és lehet egyáltalán nem specifikus molekula, mint a narkotikumok, melyek általában hatnak a membránokra, megváltoztatva áteresztőképességüket vagy egyéb tulajdonságukat, ezáltal pedig normális funkciójukat.

A molekuláris szintű kölcsönhatás következménye magasabb szinteken, tehát az organizmus, a populáció, a közösség vagy a teljes ökoszisztéma szintjén megjelenő válaszok bármelyikét értelmezhetjük az ökotoxikológiai teszt mérendő paramétereként.

vegyi anyagok kémiai biztonsági adatlapja
 vegyi anyagok kémiai biztonsági adatlapja
vegyi anyagok kémiai csoportjai
 vegyi anyagok kémiai csoportjai

a REACH értelmezésében az anyagok kategóriáin a fizikai, kémiai, toxikológiai és/vagy ökotoxikológiai tulajdonságaikban valószínűleg hasonló, vagy a szerkezeti hasonlóságuk következtében szabályos mintát követő anyagok csoportjait értjük. Ezek a hasonlóságok a következőkön alapulhatnak:
1. közös funkciós csoport(ok) (pl: aldehid, epoxid, észter, jellegzetes fémion)
2. közös összetevő, vagy kémiai osztály, hasonló szénatomszám-tartomány. Ez gyakran az összetett anyagok esetében fordul elő, amik leginkább az "ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű" (UVBC) anyagokként ismertek.
3. egy kategórián (pl: egy lánc-hosszúsági kategória) belüli növekvő és állandó változás gyakran megfigyelhető a fizikai-kémiai tulajdonságokban pl.: forráspont tartomány.
4. a közös prekurzorok és/vagy bomlástermékek valószínűsége, fizikai vagy biológiai folyamatokon keresztül, melyek felépítésükben hasonló vegyi anyagokat eredményeznek (pl.: a vizsgált -egymáshoz kapcsolódó- vegyi anyagoknak az anyagcsere-folyamatokon keresztüli megközelítése). (Forrás: REACH)

vegyi anyagok kockázatának szóbeli jellemzése
 vegyi anyagok kockázatának szóbeli jellemzése

A veszélyes anyagokra vonatkozó 67/548/EEC törvény az alábbi szabványos mondatokkal jellemzi a vegyi anyagok veszélyességét.

Egyszerű R mondatok

R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes.

R2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat.

R3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt.

R4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez.

R5 Hő hatására robbanhat.

R6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.

R7 Tüzet okozhat.

R8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.

R9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes!

R10 Kismértékben tűzveszélyes.

R11 Tűzveszélyes.

R12 Fokozottan tűzveszélyes.

R13 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gáz. (2001.08.06. óta törölve, de régi kártyákon még előfordulhat)

R14 Vízzel hevesen reagál.

R15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes.

R17 Levegőn öngyulladó.

R18 A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet.

R19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.

R20 Belélegezve ártalmas.

R21 Bőrrel érintkezve ártalmas.

R22 Lenyelve ártalmas.

R23 Belélegezve mérgező.

R24 Bőrrel érintkezve mérgező.

R25 Lenyelve mérgező.

R26 Belélegezve nagyon mérgező.

R27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R28 Lenyelve nagyon mérgező.

R29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

R30 A használat során tűzveszélyessé válik.

R31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

R32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

R33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes.

R34 Égési sérülést okoz.

R35 Súlyos égési sérülést okoz.

R36 Szemizgató hatású.

R37 Izgatja a légutakat.

R38 Bőrizgató hatású.

R39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított. (Régi jelentése: Lehetséges irreverzibilis hatások)

R41 Súlyos szemkárosodást okozhat.

R42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R44 Zárt térben hő hatására robbanhat.

R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).

R47 Születési rendellenességet okozhat (2001.08.06. óta törölve)

R48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat.

R49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.

R51 Mérgező a vízi szervezetekre.

R52 Ártalmas a vízi szervezetekre.

R53 A vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R54 Mérgező a növényvilágra.

R55 Mérgező az állatvilágra.

R56 Mérgező a talaj szervezeteire.

R57 Mérgező a méhekre.

R58 A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R59 Veszélyes az ózonrétegre.

R60 A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja.

R61 A születendő gyermekre ártalmas lehet.

R62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet.

R63 A születendő gyermeket károsíthatja.

R64 Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja.

R65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat.

R66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

R67 Gőzei álmosságot vagy szédülést okozhatnak.

R68 Maradandó egészségkárosodást okozhat.

Összetett R mondatok

R14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek.

R20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas.

R20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas.

R21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező.

R23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező.

R24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező.

R27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/38 Szem- és bőrizgató hatású.

R37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R39/23 Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/28 Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40/20 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció).

R48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/24 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészség-károsodást okozhat.

R48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R68/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

vegyi anyagok mendzsmentje
 vegyi anyagok mendzsmentje

vegyi anyagok és termékek egész életciklusán keresztüli menedzsmentje, a tervezéstől a gyártáson és használaton át egészen a hulladékfázisig, annak érdekében, hogy a lehető legkisebb kockázat mellett a lehető legnagyobb társadalmi haszon legyen belőlük.

vegyi anyagok ökotoxicitásának mérése
 vegyi anyagok ökotoxicitásának mérése

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok ökotoxicitásának mérésére elfogadott, egységes európai metodikák. A névre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.

Általános bevezetés
1 hal, akut toxicitás
2 Daphnia, akut toxicitás
3 algagátlási teszt

4 biodegradáció: gyors ("ready") biodegradálhatóság
   4-a oldott szerves szén (DOC) elszíntelenedési teszt
   4-b módosított OECD szűrővizsgálat
   4-c széndioxid képződési teszt
   4-d manométeres légzési teszt (respirométer)
   4-e zárt palack teszt
   4-f miti teszt
5 degradáció: biokémiai oxigén igény

6 degradáció: kémiai oxigén igény
7 degradáció: abiotikus degradáció: hidrolízis a pH függvényében
8 földigiliszta teszt: mesterséges talajteszt
9 biodegradáció: Zahn−Wellens teszt
10 biodegradáció: eleveniszapos szimulációs teszt
11 biodegradáció: eleveniszapos légzés-gátlási teszt
12 biodegradáció: módosított SCAS-teszt
13 biokoncentráció: átfolyós halteszt
14 hal, növekedési teszt
15 hal, akut toxicitás hal-lárvával
16 méh, akut orális toxicitási teszt
17 méh, akut kontakt toxicitási teszt
18 adszorpció/deszorpció tesztelése statikus egyensúlyi módszerrel
19 adszorpciós koefficiens meghatározása (Koc) talajjal és szennyvíziszappal, HPLC-s módszert alkalmazva

20 Daphnia magna szaporodási teszt
21 talajmikroorganizmusok: nitrogén-formák tesztelése
22 talajmikroorganizmusok: szénformák tesztelése
23 aerob és anaerob átalakítás talajban
24 aerob és anaerob átalakítás víz-üledék rendszerben

vegyi anyagok osztályozása és cimkézése
 vegyi anyagok osztályozása és cimkézése

a vegyi anyagok osztályozás a REACH-ben az a folyamat, amely során a megadott anyagokat vagy készítményeket besorolják a megadott 15 veszélyességi kategória valamelyikébe a belső tulajdonságaik alapján, összhangban a 67/548-as EEC rendelet részletezett kritériumaival.
Ha az anyagot nem találják veszélyesnek az említett kritériumok szerint, akkor nem osztályozzák. A GHS alapján az anyagok vagy készítmények veszélyességi/kockázati osztályokba lesznek besorolva.

Az osztályozási és besorolási (cimkézési) leltár egy, az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) által kezelt adatbázis, mely az összes anyag osztályozását tartalmazza, amely megjelenik a regisztrációs dossziékban, vagy az osztályozási és besorolási bejelentésekben, beleértve a PPORD bejelentéseket is. A leltár nyilvánosan elérhető információi között szerepel az anyag neve, osztályozása és besorolása, mely a REACH rendelet 119. cikk rendelkezésével van összhangban.

Forrás: REACH, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1999:200:0001:0068:EN:PDF

vegyi anyagok osztályozása és címkézése: rövid magyarázat
 vegyi anyagok osztályozása és címkézése: rövid magyarázat
vegyi anyagok toxicitásának mérése
 vegyi anyagok toxicitásának mérése

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok toxicitásának mérésére elfogadott, egységes európai metodikák. A névre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.

1a általános bevezetés
1b akut orális toxicitás − fix dózisú eljárás
1c akut orális toxicitás − toxicitási osztály meghatározása
2 akut toxicitás belégzéssel
3 akut toxicitás bőrkontaktussal
4 akut toxicitás: bőrirritáció, maró hatás
5 akut toxicitás: szeirritáció, maró hatásn
6 szenzitizálás (érzékenyítés) bőrön
7 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (orális)
8 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (belégzés)
9 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (bőrkontaktus)
10 mutagenitás − in vitro emlőskromoszóma-rendellenességi teszt
11 mutagenitás in vivo emlős csontvelő kromoszóma-rendellenességi teszt
12 mutagenitás emlős eritrocita mikronukleusz teszt
13/14 mutagenitás reverz mutációs teszt baktériummal
15 génmutáció Saccharomyces cerevisae felhasználásával
16 mitotikus recombináció Saccharomyces cerevisae felhasználásával
17 mutagenitás in vitro emlőssejt génmutációs teszt
18 DNS-károsodás és javítás nem ütemezett DNS-szintézis emlőssejt, in vitro
19 nővér-kromatidák kicserélődése, in vitro
bioteszt
20 nemek által irányított recesszív pusztulási teszt Drosophila melanogaster
felhasználásával
21 in vitro emlőssejt transzformációs teszt

22 rágcsáló, domináns letális teszt

23 emlős éretlen spermasejt kromoszóma rendelenességének teszt
elése
24 egérembrió teszt

25 egér, öröklődő transzlokáció

26 szubkrónikus orális toxicitás, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval

27
szubkrónikus orális toxicitás, ismétlődő dózisú, 90 napos, nem rágcsálóval
28
szubkrónikus toxicitás bőrkontaktussal, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
29
szubkrónikus toxicitás belégzéssel, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
30 krónikus toxicitási teszt

31 teratogenitási teszt −rágcsálóval és nem-rágcsálóval

32 rákkeltő hatás (karcinogenitás) teszt
elése
33 kombinált krónikus toxicitási és karcinogenitási teszt

34 egy-generációs reprotoxicitási teszt

35
két-generációs reprotoxicitási teszt
36 toxikokinetika

37 késleltetett neurotoxicitás, szerves foszforvegyületekkel történt akut expozíciót követően

38
késleltetett neurotoxicitás, szerves foszforvegyületekkel 28 napon át ismételt dózisú expozíciót követően
39 nem ütemezett DNS-szintézis (UDS) emlős májsejtekkel, in vivo

40 bőrkorrózió (in vitro)

41 fototoxicitás − in vitro 3t3 nru fototoxicitási teszt

42 bőrérzékenyítés (szenzitizálás): helyi nyirokcsomó teszt

43 neurotoxicitási tanulmány rágcsálóval