MCPA-val szennyezett talaj kezelése faforgács és szalma alapú bioszénnel

A bioszént talajjavítóként is alkalmazzák,melynek segítségével lehetőség van a talaj termőképességének javítására. A bioszén hatása mezőgazdasági talajokra függ a bioszén gyártására használt biomasszától, a pirolízis hőmérsékletétől, a technológia további paramétereitől és a talaj típusától. A 4-klór-2-metil-fenoxi-ecetsav (MCPA), egy szisztematikus, hormon-típusú gyomirtó, ami könnyen felszívódik a leveleken és gyökereken. Az egynyári és évelő gyomok elleni védekezésben használható legelők és gyepek esetén. Nagyon mozgékony a talajban, beszennyezheti a talajvizet. Szalmából és faforgácsből 725 oC-on pirolízissel előállított bioszenet alkalmaztak homokos talaj (5,3g/100g) és homokos vályogtalaj ( 4,1g/100g) kezelésére. Vizsgálták a bioszenek MCPA degradáló hatását a két talajra. A vizsgálandó talajokat 50 mg MCPA/kg-mal szennyezték. Homokos talaj esetén 100 nap után a szalma-eredetű bioszénnel kezeltben lényegesen több MCPA maradt, mint a faforgács-eredetű bioszénnel kezeltben, de mindkét talaj esetén a bioszén gátolta a MCPA lebomlását. Mindkét bioszén hatására jelentősen nőtt az ureáz aktivitás 37 nap után, de ez a különbség 100 nap után eltűnt. Az MCPA és annak bomlásterméke a CMP koncentrációit értékelték az idő függvényében. Ezenkívül mérték a mikrobiális aktivitást és a fitotoxicitást a talajokban.