Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- 01 WASTE RESULTING FROM EXPLORATION, MINING, QUARRYING, AND PHYSICAL AND CHEMICAL TREATMENT OF MINERALS
- 01 03 wastes from physical and chemical processing of metalliferous minerals
- 01 03 04* acid-generating tailings from processing of sulphide ore
1. Nyers bányaérc száraz törésre darabos osztályozásra került, a szitákon áthulló anyag a flotációt megelőző tároló bunkerekbe jutott, a -15 mm közötti frakciót nehéz-szuszpenziós elválasztásra juttatták. A nehéz-szuszpenziót ferro-szilícium ötvözetből állították elő és 2,63 kg/dm3 körüli sűrűséget tartottak az erre a célra szolgáló elválasztó egységben.
2. A darabos frakciót előzetesen átmosták az agyag eltávolítása végett. A mosással kapott finom zagyot a benne lévő hasznos ásványok nagy részének kinyerése céljából hidrociklonra vezették, és az aljzagyot az őrlési folyamatba juttatták, a fejzagy kikerült a flotációs meddővel együtt a zagytérre (mennyisége a nyersérc tömegének kb. 1,75%-át tette ki).
3. Az átmosott darabos érc nehéz-szuszpenziós dúsításra került. Ebben a műveletben a kisebb sűrűségű meddőkőzetet választották el a nagyobb sűrűségű, hasznos ásványokat tartalmazó kőzettől. A meddőkőzetet a továbbiakban meddőként kezelték, részben saját célra használták fel töltésépítésnél, részben külső cégek vásárolták meg. A nehéz-szuszpenziós dúsítással kapott elő-koncentrátum nedves őrlésre került a tároló bunkereken keresztül.
4. A 92%-ban 0,2 mm-es ércőrleményű zagy három sorba kötött flotációs rendszerbe juttatták, az első rendszerben az ólom-színpor termelése, a másodikban a cink-színpor és a harmadikban a pirit-színpor termelése történt meg.
5. A flotációhoz kb. 4 m3/t fajlagos mennyiségű vizet használtak fel, amelyet a Toka-patak medrében kialakított ipari víztározóból biztosítottak, amely a bányavíz fogadására is szolgált.
A flotációs dúsítás után visszamaradt 2944 kt vég-meddő, amely a Szárazvölgyi-zagytározóra került. Az ércdúsítás során kétféle meddő képződött: a nehéz-szuszpenziós elődúsítás meddője és a flotációs dúsítás meddője.
A meddőben jelentős mennyiségű szulfidásvány található, amelynek nagy része pirit (markazit), de akad benne (többnyire más ásványokkal együtt) szfalerit és galenit is. A piritben meglehetősen sok kb. 1% az arzén, a szfalerit pedig hasonló arányban tartalmaz kadmiumot.
- Metals, semi-metals and their compounds
- cadmium
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
- Metals, semi-metals and their compounds
- lead
- Metals, semi-metals and their compounds
- arsenic
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- manganese
- Metals, semi-metals and their compounds
- mercury
Jelentős mennyiségű szulfidásvány található, amelynek nagy része pirit (markazit), de akad benne (többnyire más ásványokkal együtt) szfalerit és galenit is. A piritben meglehetősen sok kb. 1% az arzén, a szfalerit pedig hasonló arányban tartalmaz kadmiumot.
A meddőhányóról erózió és defláció következtében a völgy talajára kerülnek a fémtartalmú meddőanyagok, és a meddőhányó alatt elfolyó Száraz-patakba a csurgalékok és lefolyó vizek, melyek nagy mennyiségű oldott és szuszpendált szennyezőanyagot szállítanak.
Szabó (2003) és Vaszita et al. (2009) hosszú távú, kioldásos kísérletben vizsgálták a flotációs meddőanyagból, illetve talaj+meddőanyag egymásra helyezett rétegeiből kioldódó fémtartalmakat átlagos csapadékos, száraz és végső, kimerülési körülmények között. A legrosszabb esetben is a teljes Cd és Zn mennyiség kioldódását <100 évre becsülték, azonban az Pb legjobb esetben is >3000 évig folyamatosan oldódik a meddőanyagból a csapadék hatására.
Toxikus fémtartalma erózió és defláció következtében a talajba és a vízfolyásokba kerül.
A közép-magyarországi talajok többségének Cu-és Zn-tartalmát a flotációs meddőanyaggal jelentősen növelhetjük anélkül, hogy az As és a Cd koncentrációja elérné a szennyezettségi határértéket.
Buzás I. (1987) egy átlagos közép-magyarországi talaj 6,3 g/t As-tartalmát úgy növelte 15 g/t-ra, hogy 1 t talajhoz 26,5 kg flotációs meddőt adott. 1 ha szántóföld szántott talaját 3 000 t-nak véve ehhez hektáronként 80 t meddőt helyezett ki. Ezzel az kezdeti 46 g/t Zn-tartalmat 123 g/t-ra, a 15 g/t Cu-tartalmat 29 g/t-ra növelte.
(Forrás: http://www.mafi.hu/static/microsites/geokem/ubul/ubul__phd18.html)
Nagy szulfidásványtartalmú.
A közép-magyarországi talajok többségének Cu-és Zn-tartalmát a flotációs meddőanyaggal jelentősen növelhetjük anélkül, hogy az As és a Cd koncentrációja elérné a szennyezettségi határértéket. Ezért a meddőanyag a szikes talajok javítására kimondottan ajánlható.
A szilárd meddőanyag erózióval és deflációval terjedhet és az ideiglenes vízfolyások mentén leülepedhet. A víztározók és a patak szennyezett üledéke a lakosságra veszélyt jelenthet, például a gyerekek fürdenek a tavakban és a patakban, valamint öntöznek a felszíni vizekből úgy, hogy az üledéket is felkeverik és kiszivattyúzzák. Az évenkénti áradások és az átlagosan 50 évenként bekövetkező nagyobb áradás során nagy mennyiségű nehézfémtartalmú üledék kerül a talajra, amely elszennyezheti a kertek talaját, így a fogyasztásra kerülhetnek szennyezett növények és állatok.