Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- 02 WASTES FROM AGRICULTURE, HORTICULTURE, AQUACULTURE, FORESTRY, HUNTING AND FISHING, FOOD PREPARATION AND PROCESSING
- 02 04 wastes from sugar processing
- 02 04 99 wastes not otherwise specified
A répában megtermett cukrot a lényerés során vízzel oldják ki a diffúzőrökben. A répa sejtjeiben oldott állapotban van a cukor. Hőkezelés hatására a sejtfal protoplazma membránja áteresztővé válik, így a sejtben lévő cukor a lényeréshez használt vízbe, a víz a sejtbe hatol. Ez a diffúziós folyamat a koncentráció kiegyenlítődésig tart. A lényerés zárt rendszerű torony- vagy teknő alakú diffúzőrökben 70 °C körüli hőmérsékleten, a szelet és a víz ellenáramában játszódik le. Így nyerik az ún. nyerslevet és a kilúgzott répaszeletet. Ez utóbbit szeletpréseken víztelenítik kb. 16-22 % szárazanyag tartalomra.
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
Szárazanyag tartalom: 18-24% cellulóz, 18-32% hemicellulóz, 15-32% pektin, 5-10% fehérje, 3-6% cukor, 3-12% hamu, 3-6% lignin
A környezetben alkalmazva, vagyis közvetlenül kikerülve a környezetbe úgy viselkedik, mint bármely elhalt növényi anyag, mely a talajba harmonikusan illeszthető. Nagyobb mennyiségben vízbe kerülve, mint minden könnyen biodegradálódó anyag oxigénhiányt okozhat. Biodegradálható, a talajban energiatermelésre és humuszképződésre egyaránt felhasználódik.
A préselt friss répaszelet nedvességtartalma 80% körüli érték, szárazanyagtartalma 18-20%.
A szárított répaszelet víztartalma 12% körüli érték, 20-25% pektint, 15-20% emészthető (kérődzőknek) rostot, 6-10% fehérjét tartalmaz.
1. Biogázosításra;
2. Takarmányozásra: fejőstehenekkel és hízóállatokkal etetik vagy a cukorgyártás tartama alatt friss állapotban, később silózással savanyítva, újabban szárítva.
3. Szubmerz fermentációval fehérjével dúsított répaszeletet kapnak, melyet egyszerű gyomrúak takarmányozására használnak
A kaposvári cukorgyár biogázosít: http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=157470
Takarmányozásra törénő felhasználása: László E. Biológiai és élelmiszeripari technológia II. Mezőgazdasági iparok. Műegyetemi kiadó, 1994.
Nincs káros környezeti hatása sem emberre, sem ökoszisztémára.
Nincsenek benne veszélyes anyagok.
Nem jellemző a talajraalkalmazás, értékesebb felhasználás a takarmányozás.
A biogáz előállítás maradéka viszont alkalmas lehet. Nincs referencia.
Nem jellemző, értékesebb felhasználás a takarmányozás.
A biogáz előállítás maradéka alkalmas lehet. Nincs referencia.
Közvetlenül, komposztálva vagy a biogáztermelés maradékaként. Nincs referencia.
Elvileg rosttartalma és tartós szerves anyagai miatt alkalmas lehet, nincs referencia.
Talajra alkalmazásának kockázatai abból adódhatnak, ha túl nagy koncentrációban kerül a talajba, és ezzel felborul a talaj mikrobiotájának fajeloszlása és megváltoznak a redoxkörülmények. technológia alkalmazásakor ezek teljes mértékben kontrollálhatóak.