Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- 02 WASTES FROM AGRICULTURE, HORTICULTURE, AQUACULTURE, FORESTRY, HUNTING AND FISHING, FOOD PREPARATION AND PROCESSING
- 02 07 wastes from the production of alcoholic and non-alcoholic beverages (except coffee, tea and cocoa)
- 02 07 02 wastes from spirits distillation
A kukoricacefre az alkoholgyártás desztilláció fázisából visszamaradó szennyvíz. A hagyományos alkoholkészítési eljárások három lépésből állnak: fermentáció, desztilláció és a szennyvízkezelési fázis. A fermentációs fázis foglalja magában az őrlést, a főzést, a cukrosodást és az erjedést. A desztillációs eljárások teszik lehetővé az alkohol elválasztását a főzet többi részétől, a desztillációs torony fenéktermékét nevezzük kifőzött cefrének. Egyes eljárások során a cefremaradvány szilárd és folyékony fázisát elválasztják egymástól szűrőket, préseket és centrifugát használva (Wet Distillers Grain). A szilárd fázist szárítják (Distillers Dried Grain). A fennmaradó szennyvizet 30-40% lebegőanyag tartalomig koncentrálják (Condensed Distillers Solubles). Bizonyos esetekben ezt a koncentrált cefremaradványt kiszárítják (Distillers Dried Solubles) és a technológia elején elválasztott szilárd fázishoz keverik (Distillers Dried Grains with Solubles).
Az alkalmazott technológiától és a felhasznált alapanyagok minőségétől függően változhat a keletkezett hulladék minősége.
- Other inorganic chemical compounds
- nitrogen (total)
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorous
- Other inorganic chemical compounds
- sulphate
- I do not know which group does it belong to
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Other inorganic chemical compounds
- ammonia/ammonium
- Other inorganic chemical compounds
- phosphate
Szárazanyag-tartalom: 3.7-7.5%, nyers protein: 1.3-2.3%, zsírok: 1.3%, nyersrost: 0.1-1.81%, cukrok: 0.5-2.8%, keményítő: 0.5-0.56%, hamu: 0.27-2.1%. Nitrogén 546-755 mg/l, foszfor 228-1170 mg/l,
Biológiai, kémiai kezelést követően talajhoz adagolva szervesanyagtartalma beépül a talajba és részt vesz a talaj szervesanyag körforgalmában. Biodegradálható aerob és anaerob módon.
pH 3.3-4, szárazanyag-tartalom 3.7-7.5.
Anaerob körülmények között biogáz előállításra [2]; Takarmányozásra (közvetlenül, illetve töményített-szárított formában) [1], Takarmányélesztő gyártás [1], Talajjavításra (komposztált formában, önmagában vagy más anyagokkal keverve) [1], Proteáz enzimek előállításár [1]; Merev poliuretán-poliizocianurát hab előállítására is alkalmas lehet [1]
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty, Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology ISSN: 0717-3458 Vol.12 No.1, Issue of January 15, 2009; [2] Wilkie C.A., Riedsel J.K., Owens M.J. () Stillage characterization and anaerobic treatment of ethanol stillage from conventional and cellulosic feedstocks, Soil and Water Science Department University of Florida, Biomass and Bioenergy 19 (2000) 63-102,
A cefre közvetlen felhasználása erős szaghatással járhat. Élővizekbe kerülve nagy mennyiségű szerves anyag tartalmának hatására lecsökken a víz oldott oxigén tartalma elősegítve ezzel az eutrofizáció kialakulását. Savas kémhatása megperzselheti a növényzetet, mind talajok, mind vizekbe kerülve megváltoztathatja azok pH-ját.
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology; [2] M. Hutnan, M. Hornak, I. Bodík, and V. Hlavacka, Anaerobic Treatment of Wheat Stillage, Chem. Biochem. Eng. Q. 17 (3) 233–241 (2003)
Talajjavításra felhasznált cefre jelentősen növelheti a gabona és a rizs terméshozamát. A talajok szervesanyag-tartalmát és felvehető kálium tartalmát bizonyíthatóan növelheti megfelelő alkalmazás esetén. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Anaerob kezelést követően is jelentős tápanyagtartalommal rendelkezik (K, P, S, N)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy mennyiségben tartalmazhatja a következő mezoelemeket: Ca, S[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy mennyiségben tartalmazhatja a következő mikrotápelemeket: Cu, Mn, Zn[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy mennyiségben tartalmazhat tápelemeket (Ca, S, Cu, Mn, Zn)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Kontrolált mennyiségben, vagy biológiai, kémiai kezelést követően talajhoz adagolva szervesanyagtartalma beépül a talajba és részt vesz a talaj szervesanyag körforgalmában
Öntözéses alkalmazása során jelentős mértékű javulás figyelhető meg különböző növények produktivitásában, szárazanyag-tartalmában, levél terület nagyságában és a növényben található összes klorofil mennyiségében. A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése és a hozzáférhető káliumtartalom növekedése is megfigylehető[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése figyelhető meg [1], ami magával vonja a talajszerkezet fizikai tulajdonságainak javulását a talaj vízháztartásának javulását, így közvetlenül fejti ki talajtextúra javító hatását [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A szervesanyag- és humusztartalom növelésének textúra és vízháztartás javító hatása miatt alkalmas lehet. Hatása a szervesanyag minőségétől függően erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokon is számottevő lehet [1]. [1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
A talajba vitt szerves anyagok növelik a víztartó képességet, a vályog és lösz talajokon, ezáltal csökkenhet a vízhiány okozta kár a vegetációs időben és csökkenhet az erózió (1).
[1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
Savas kémhatása miatt.
Közvetett módon mindenképpen alkalmazható kémiai stabilizálásra, ugyanis kiváló szubsztrátot biztosít biodetergensek előállítását célzó fermentációhoz. A biodetergensek felhasználhatóak a környezetvédelemben is, remediációs célokra, poliklórozott bifenilekkel és nehézfémekkel szennyezett területeken [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nem jellemző
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azokban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.