Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
- 10 01 02 széntüzelés pernyéje
A visontai telephelyű Mátrai Erőmű 1965 és 1972 között épült. Fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező Mátrai Erőmű ZRt. az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve. 2001-ben 5058 GWh villamos energiát termelt. A társaság saját bányáiban külfejtéses technológiával termelt lignitből állít elő villamos energiát. A társaság a magyar nemzetgazdaság villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13%-át termeli.
A Mátrai Erőmű ZRt. 2 db 100 MW-os, 1 db 220 MW-os 2 db 232 MW-os lignit és 2 db 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokkal rendelkezik. A blokkok fő egységei: gőzkazán, elekrofilter, gőzturbina, generátor, főtranszformátor, hűtőrendszer. A visontai bányákból kitermelt és a törőműben 40 mm-re aprított szén, illetve a Bükkábrányból vasúton érkező tört szén az erőmű szénterére kerül, amely 200 ezer tonna tüzelőanyag tárolására alkalmas. A tüzelőanyagot a belső szénszállítási rendszer juttatja a kazánokhoz. Mind az öt kazán szénportüzeléses, kéthuzamú kazán, fél-szabadtéri kivitellel. A CO2-kibocsátás csökkentése érdekében a társaság a tüzelőanyaghoz keverve, 10%-os mennyiségben biomasszát is éget. A kazánokból kilépő füstgáz porleválasztását német LURGI-, ill. HEG-típusú elektrofilterek végzik. A pormentesített füstgáz további tisztítását a 2000 októberétől üzemelő füstgáz-kéntelenítő berendezés végzi. A keletkezett salak és pernye sűrűzagy formájában zagytérre kerül.
A kazánok által szolgáltatott nagynyomású, magas hőmérsékletű gőz energiáját a turbógenerátor-gépcsoportok alakítják villamos energiává. A gőzturbinák sátorban helyezkednek el, három-, ill. négyházas kivitelűek. A turbina vég-fokozatáról lejövő gőz kondenzátorokba kerül. Az I-II-IV-V. blokkok kondenzátorainak hűtővize Heller-Forgó féle zárt, léghűtéses tornyokban, a III. sz. blokk kondenzátorának hűtővize pedig mesterséges huzatú, nyitott, vízfilmhűtéses hűtőtornyokban hűl le.
FORRÁS: http://www.mert.hu/cegtortenet ; http://villany.uw.hu/
A már deponált 45 millió tonna salak-pernye keverék, mely 15:85%-ban tartalmaz salakot, illetve pernyét. Ezek egymástól utólagosan nem választhatóak szét.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén-trioxid
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (AL-oldható)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
Pernye és salak
A pernye szervetlen anyagokból áll, melyek átalakulhatnak a talajban a víz, a levegő, a többi talajösszetevő valamint a biológiai rendszer hatására, de teljes egészében bekerülnek a természetes elemkörforgalmakba. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülhetnek. Talajnedvességgel képes hidrolizálni (lassan), illetve a puzzolán-aktivitásának megfelelően szilárdulási reakciók játszódnak le. A tápanyagként hasznosítható elemeket a növények és más élőlények felveszik, beépítik szervezetükbe.
300e t/év mennyiséget hasznosítanak.
A Mátrai Erőmű Részvénytársaság tevékenysége során hulladékként keletkező erőművi pernye a Hulladékértékelő Bizottság határozata alapján NEM VESZÉLYES HULLADÉKnak minősül.
A pernye alkotóelemei és vegyületei nem minősülnek veszélyes anyagnak.
Szennyeződések, például toxikus fémek az elégetett alapanyagtól függően lehetnek benne, ez alkalmazás előtt vizsgálandó.
Erősen lúgos pH: irritáló és maró hatás jellemzi, 12 pH környékén már jelentkezik például az emberi bőrkorrózió hosszabb ideig tartó érintkezés során.
A 12 közeli pH miatt a lerakatokból, átmenetileg a szabadban, a talajon tárolt anyagból lúgos csurgalék keletkezhet. Képes a környezet pH-jának növelésére, mind vizekben, mint talajban. Talajban a talaj savanyú anyagainak semlegesítése megtörténik pernye adagolásának hatására. A pH-növelési képesség a talajban függ a talaj többi alkotórészétől, a talaj kémhatást pufferoló képességétől. Talajlúgosító hatásának következménye, a talajban már jelenlévő vegyi anyagok mozgékonyságának megváltoztatása (pl. As-mobilizálás, vagy növényi tápionok immobilizálása, stb.).
Puzzolán aktivitás miatt spontán tömbösödés bekövetkezhet.
Építőanyagba keverve szil
Igen, mikroelem tartalmának köszönhetően.
Igen, nagy kálium tartalmának köszönhetően.
Igen, szilikát tartalom.
Mikroelem tartalma és textúrajavító hatása miatt.
Puzzolán-aktivitása miatt. Például az Ajkai vörösiszaptározók felületét pernye réteg rávitelével szilárdítják. Finn stabilizálási technológiában cement helyett használják a pernyét.
Kiegyensúlyozza a szemcseméreteloszlást: homok mellé a finom frakciót biztosítja
Puzzolán aktivitás, textúrajavítás, növények megtelepedésének elősegítése.
a lúgos pernyék
Ha jelentős Ca tartalma van, akkor javíthatja. Számításokkal és előkísérletekkel eldönthető.
Igen, mivel magas szilikáttartalmának köszönhetően képes a mállási folyamatok megfordítására, melynek során a fémek visszakötnek a molekularácsba.
A lúgos pernyék a lúgosan hidrolizáló talajalkotó ásványokat kilúgozhatják ( arzenátok, szelenátok, nickelátok, kromátok)
Kolloid mérettartomány (nagy fajlagos felületű szemcsék) és mikroelemtartalom jó baktérium élőhelyet biztosít.
Puzzolán-aktivitás, szilikáttartalom, finom frakció. Felszín alatti résfal, izoláció készíthető belőle.
A növények learatása után a talajból eltávozó hamutartalom pótlására alkalmas.
felsorolt veszélyei a környezet jellemzőitől függően nyilvánulnak meg, tehát helyszínspecifikus kockázatfelmérés és tesztelés szükséges.
10% alatt alkalmazva talajra, az összetevők általában nem jelentenek kockázatot a legtöbb talajra, de az alkalmazott mennyiség és az alkalmazási helyszín ismeretében szükséges mennyiségileg meghatározni a kockázatot.
Tárolás közben a lúgos csurgalék kockázata felszíni, felszín alatti vizek közelsége esetén kezelendő, kontrollálandó. Nagyobb mennyiség hosszabb időn keresztüli talajon tárolása helyi kockázatot jelenthet, izolált tárolás javasolt!
Tárolás közben esővíz hatására megszilárdulhat (tárolás lefedéssel!).
Szállítás, rakodás esetén a szállópor kiporzása, maró hatás kockázata felmérendő, kontrollálandó. Nedvesítés nem jó megoldás a porzás ellen, mert víz hatására aktiválódik a puzzolán hatás.
Maró hatás kockázata a dolgozókra munka közben: belégzés, bőrirritáció, bőrkorrózió, szemirritáció, szemkorrózió (védőfelszerelés!)
Szemcseméret mi