Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Technológiára vonatkozó információ
PAH-al és fémekkel szennyezett talaj remediációját vizsgálták tenyészedényes kísérletben laboratóriumi körülmények között. A vizsgálat során szennyvíziszapot, valamint szennyvíziszapból készült bioszenet kevertek össze 2, 5, és 10%-os koncentrációjú szennyzett talajjal. A kísérletkor a PAH és egyes fémek (As, Cu, Pb, Zn) koncentráció csökkenését figyelték meg. A kísérleti eredmények alapján kiderült, hogy a bioszén alkalmazásakor a szennyezőanyagok koncentráció csökkenése és a szennyezőanyag transzport csökkenése is nagyobb mértékű volt, mint a szennyvíziszap használatakor.
A bioszén az, ami magában hordozza a technológia újdonságát, melynek talajra való alkalmazására számos vizsgálat folyik. Ez a kísérlet is bizonyítékul szolgál arra, hogy mind a szerves és szervetlen szennyezők kezelésére alkalmas ez a technológia.
Technológia besorolása
- egyéb
Technológia-monitoring
Technológia költségei
Natalia Kulyk (2012) szerint 200-500 USD között mozog a bioszén tonnánkénti ára, ami azt jelenti, hogy ha átlag 350 dollárral számolunk, akkor kb. 95.000 forint egy tonna bioszén ára. Ennek a bioszénnek a talajba való juttatása 1 hektárra vetítve kb. 25-30 ezer forint 2015-ös bérmunkák alapján számolva.
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
A szennyvíziszap és a szennyvíziszapból készült bioszén nagyon jó hatásfokkal csökkenti a szennyezett talaj PAH tartalmát. Ezenkívül a bioszén az As, Cu, Pb toxikus fémvegyületek koncentrációját is jelentős mértékben csökkenti.
A növényi bioakkumuláció vizsgálatai alapján is pozitív hatással szolgál a technológia.
A kis molekulasúlyú (2-3 gyűrűs) PAH vegyületeknél, valamint a Cd és Zn fémvegyületeknél kisebb hatékonysággal mükődik a technológia.
A technológia lehetőséget nyújt a szerves és szervetlen szennyezők jelentős mértékű eltávolításában és pozitív eredmények érhetők el a bioakkumuláció terén is.
A szennyvíziszap alkalmazása során egyes toxikus fémvegyületek (Cu, Zn) koncentrácója drasztikusan megemelkedik.
Konkrét megvalósult alkalmazások
Tenyészedényes kísérletben, laboratóriumi körülmények között vizsgálták PAH-al, valamint toxikus fémekkel (As, Cd, Cu, Pb, Zn) szennyezett talaj remediációját szennyvíziszap és szennyvíziszapból készült bioszén alkalmazásával. 15 kg talajból, 10 darab minta készült, melyeket 2mm-es szitán engdtek át, majd homogenizáltak. Az adalékokat 2%, 5% és 10%-os koncentrációban alkalmazták szennyezett talajon.Az eredmények alapján elmondható, hogy mindkét adalék csökkentette a vizsgált 16 össz PAH koncentrációt, ugyanis a szennyvíziszap hozzáadásával 10%-os csökkenés, a bioszén alkalmazása során pedig 43%-os koncentráció esés figyelhető meg. Külön mérés történt az alacsony (2-3 gyűrűs) és nagy (4-6 gyűrűs) molekulasúlyú PAH-okra. Az alacsony molekulasúlyú vegyületeknél kisebb mértékű volt a csökkenés, mint a nagyobb molekulasúlyú vegyületeknél. Ennek az az oka, hogy a az alcsonyabb molekulasúlyú PAH-oknak nagyobb a mobilitásuk.
A toxikus fémek mérési eredményei alapján az As (52-67%), Cu (7–48%), Pb (21–50%) koncentrációjánál volt szignifikáns koncentráció csökkenés a bioszén alkalmazásakor.
Növényen (uborka) is vizsgálták a PAH-ok és toxikus fémek bioakkumulációját, amely alapján kiderült, hogy mindkét adalékanyag visszaszorítja.
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Publikáció, referencia
Muhammad Waqas, Sardar Khan, Huang Qing, Brian J. Reid, Cai Chao. (2014) The effects of sewage sludge and sewage sludge biochar on PAHs and potentially toxic element bioaccumulation in Cucumis sativa L.,Chemosphere 105 (2014) 53-61.
www.elsevier.com/locate/chemosphere
Muhammad Waqas, Sardar Khan, Huang Qing, Brian J. Reid, Cai Chao. (2014) The effects of sewage sludge and sewage sludge biochar on PAHs and potentially toxic element bioaccumulation in Cucumis sativa L.,Chemosphere 105 (2014) 53-61.
www.elsevier.com/locate/chemosphere
Khan, S., Wang, N., Reid, B.J., Freddo, A., Cai, C., 2013. Reduced bioaccumulation of PAHs by Lactuca satuva L. grown in contaminated soil amended with sewage sludge and sewage sludge derived biochar. Environmental Pollution 175 (2013) 64–68.
Nataliya Kulyk, 2012. Cost-Benefit Analysis of the Biochar Application in the U.S. Cereal Crop Cultivation. Center for Public Policy Administration Capstones. Paper 12.