Intenzifikált in situ bioremediáció transzformátor olajjal szennyezett talajra (Hejőcsaba)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveIntenzifikált in situ bioremediáció transzformátor olajjal szennyezett talajra (Hejőcsaba)
Technológia angol neve
Enhanced in situ bioremediation of transformer-oil contaminated soil
Kifejlesztés országa
Magyarország
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Fejlesztés kezdete
1995
Fejlesztés befejezése
1996
Saját forrás
3 Dollár
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • TPH > C20
Jellemző kezdeti érték
50000 mg/kg
Maximális kezdeti érték
78000 mg/kg
Jellemző végérték
750 mg/kg
Maximális végérték
900 mg/kg
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Biológiai
A technológia általános ismertetése

Tápanyag-ellátás és levegőztetés a talaj felső 1-2 m-es szakaszában. Majd a szennyeződés helyén analizált és laborban szaporított baktériumok visszajuttatása a biodegradáció hatékonysága érdekében. Nem a szennyeződés helyéről származó, hanem laboratóriumban előállított, oltóanyagpiacon beszerezhető, speciális olajbontó mikroaerofil baktériumok bejuttatása a szennyezett talajba.

A technológia újdonsága

A talajban már megtörtént adaptáció alapján mikrobiológiai kutatás és mikrokozmosz kísérleti eredmények alapján kifejlesztett kétlépcsős mikrobiológiai kezelés. Első lépésben a kis tápanyagtartalmú, rossz élőhely-funkciójú talaj saját, adaptálódott mikroflórájának laboratóriumi felszaporítása és visszajuttatása jelentette a folyamatok intenzifikálását. Többlet N- és P-forrás alkalmazására is sor került, hogy a szénhidrogén-szennyezettség mellé a sejtek szaporodásához szükséges makrotápelemek megfelelő koncentrációban jelen legyenek. A mesterséges oltóanyag a talaj nagy részében hatékonyan lebontotta a szennyezőanyagot, kivéve a talaj agyagos rögeit. Az agyagrögös részterületet második lépésben mikroaerofil oltóanyaggal kezeltük, sikeresen.

Remediációs technológia fajtája
  • biológiai
  • aerob biodegradáción alapuló technológia
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Mobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
in situ
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Biológiai indikátorok
Szennyezőanyag mennyisége
Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Utómonitoring időtartama
0 - 0.5 év
Beruházási költség
200.000 - 500.000 HUF
Fajlagos összköltség
1 000 - 2 000 HUF
Költség
5-nagyon kicsi
Időigény
3-közepes
Helyigény
4-kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
3-közepes
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
3-közepes
Ismertség
3-közepes
Erősségek

A talaj saját mikrobiológiai aktivitásán alapuló in situ remediációs technológia. Az intenzifikáláshoz agrotechnikákat, a talaj lazítását, locsolását kell alkalmazni. Nincs szükség drága berendezésekre.

Gyengeségek

Mikrobiológiai tudás és háttér (pl. laboratórium) szükséges. Ha a saját mikroflóra nem képes a szennyezőanyag bontására, akkor a mikroflórát módosító beavatkozásra lehet szükség, ahogy az ismertetett konkrét megvalósult alkalmazás során is történt. Nehezen bontható szennyezőanyagok esetén az időigény nagy lehet.

Lehetőségek

Intenzíven használt, folyamatosan szennyeződő ipari területek elfogadható állapotának fenntartására alkalmas olcsó módszer. Ahol van adaptálódott mikroflóra, ott nem szükséges a mikrobiológiai manipuláció.
In situ technológia, mely kevéssé korlátozza a terület, a felszín használatát.

Veszélyek

Különösebb veszélyek nincsenek.

A terület neve
Hejőcsaba
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Miskolc
Alkalmazás kezdő időpontja
1995
Alkalmazás befejező időpontja
1996
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Hosszúság (m)
20.0
Szélesség (m)
10.0
Mélység (m)
1.0
Területhasználat
Ipari
A szennyezettség eredete
Transzformátor állomás olajszennyezése
Összefoglaló az alkalmazásról

In situ aerob biodegradáción alapuló technológiát alkalmaztak. Speciális olajbontó mikroaerofil baktériumokat juttattak be a szennyezett talajba.

Publikációk

Leitgib, L; Gruiz, K.; Molnar, M. and Fenyvesi, É.: Bioremediation of Transformer Oil Contaminated Soil – In: Wissenschaftliche
Berichte, ConSoil 2003, pp. 2762-2771; CA: 141:410397, 2004

Adatlap azonosító (eredeti)
648
Bevivő
Gruiz Katalin
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás