Ugrás a tartalomra

Integrált tápanyagutánpótlási rendszer hulladékokból

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neveIntegrált tápanyagutánpótlási rendszer hulladékokból
Technológia angol neve
Integrated plant nutrient supply system made from waste materials
Kifejlesztés országa
India
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
A fejlesztés finanszírozása
Fejlesztés kezdete
1996
Fejlesztés befejezése
2001
Alkalmazási kör
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
NPK-tartalom csökkenése
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
mikroelem-tartalom csökkenése
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Kémiai
Fizikai-kémiai
A technológia általános ismertetése

Integrált tápanyag-ellátási technológia, monokultúrás, esetleg kimerült mezőgazdasági talajok minőségének javítására, ipari és mezőgazdasági hulladékok felhasználásával. Az egyszerű műtrágya mellett a talaj és a terméshozam javítására, pernyét, papírgyári szennyvíziszapot és trágyát is adagolnak különböző arányban így kialakítva egy komplex tápanyagpótlási technológiát. Az arányok megállapításának fő szempontjai között szerepelnek a helyi talaj és a termesztendő növény adottságai.

A technológia újdonsága

A technológia lehetőséget nyújt, a takarékosságra (kevesebb szintetikus műtrágya használata) és a hulladékgazdálkodás ésszerűsítésére (hulladékhasznosítás).

Technológia besorolása
A technológia típusa
  • Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
  • Egyéb technológiák
Egyéb technológia
Integrált tápanyagutánpótlási rendszer hulladékokból
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek
Anyagfogyasztás
Biológiai aktivitás
pH
Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia költségei
Beruházási költség
50.000 - 100.000 HUF
Fajlagos összköltség
2 000 - 5 000 HUF
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
4-kicsi
Időigény
2-nagy
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
3-közepes
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
5-nagyon nagy
Költséghatékonyság
5-kiváló
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
5-kiváló
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

Csökkenti a felesleges hulladék mennyiségét, úgy, hogy közben még hasznot is hajt, mind a kibocsátónak (vételár) mind a felhasználónak (nagyobb terméshozam.
pernye: segít savanyú talajok semlegesítésében, javítja a talaj szerkezetét,
papírgyári szennyvíziszap: növeli a talaj víztartóképességét, növeli a tápanyag tartalmat fontos szénforrásként
trágya: gazdag szén és nitrogén forrás

Gyengeségek

Mivel a műtrágya és a trágya, bár hasonlók, nem helyettesítik egymást, nem iktatható ki teljesen a szintetikus trágya a termelésből.
Nem használható minden talajtípusnál.

Lehetőségek

Tovább fejlesztve lehetséges további ipari hulladékok hasznosítása is területi sajátságok figyelembevételével (mezőgazdasági területhez közel mi az, ami elérhető, és milyen áron)

Veszélyek

A pernye tartalmazhat bizonyos szennyezőanyagoket (toxikus fémek), melyek így kijuthatnak a talajba és hozzáférhetővé válhatnak.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve
Energiafűz ültetvények létesítése
Alkalmazás helye, ország
Románia
Alkalmazás helye, város
Kovászna megye
Alkalmazás fázisa
Rutin
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
Egyéb területhasználat
Erdő
Összefoglaló az alkalmazásról

Az energiafüzet lápos, mocsaras, belvizes szántókon, legelőkön termesztik. Vágás után pótolható a füzek által kivont tápanyag. Legolcsóbb a fahamu és a komposztált szennyvíz-iszap. Vágás után 10-20 hajtást is hoz egy tő.

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
szerves széntartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
t/ha
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
NPK-tartalom csökkenés
A terület neve
Rizs és mogyoró terméshozamnövelése
Alkalmazás helye, ország
India
Alkalmazás helye, város
Kharagpur
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
Összefoglaló az alkalmazásról

A terméshozam javítására 10 t/ha mennyiségben pernyét papírgyári szennyvíziszappal, trágyával és növényi maradványokkal kombinálva alkalmaztak a rizs és a mogyoró terméshozamának növelésére, mellyel 24-36%-os növekedést sikerült elérniük a csak növényi maradványok alkalmazásával összehasonlítva. A N, P, K ellátottság és a hozzáférhető mikroelem-tartalom (Ca, Mg, Zn, Cu, Co) növekedtek és a talaj fizikai tulajdonságai javultak.

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
szerves szén tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
t/ha
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Fizikai degradáció
  • Tömörödés
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
nedvességtartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
%
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Fizikai degradáció
  • Szerkezet leromlás
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
térfogattömeg, sűrűség
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
kg/m3
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
pH
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
-
Jellemző kezdeti érték
5.4
Jellemző végérték
7.1
Publikáció, referencia
Publikációk

B.N. Mittra, S. Karmakarb, D.K. Swainc, B.C. Ghosha, Fly ash—a potential source of soil amendment and a component of integrated plant nutrient supply system
http://www.flyash.info/2003/28mit.pdf

Referenciák
Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
969
Bevivő
Nagy Alexandra Dóra
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás
Módosítás