Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Kémiai degradáció
- Egyéb kémiai degradáció
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Talajvesztés
- Vízerózió
Városi szennyvíziszapot használtak fel két különböző összetételben, 10 t/ha*év és 100 t/ha*év mennyiségben, minden második évben. A talaj minőségi mutatóinak a nem stabil anyagok biológiai degradálhatóságát és azok kémiai tulajdonságait választották, amely elsősorban a mikrobiális biomasszából és a szerves maradványok biodegradációs termékeiből származtathatók. 100 kg/ha szennyvíziszap alkalmazása mellett a szerves szén tartalom a kontroll 2,5-szeresére nőtt, és 6 évvel az utolsó kezelés után is nagyobb volt a szerves széntartalom és a mikrobiális biomassza mennyisége, mint a kontroll területeken. A mobilizálható szervesanyag-készlet is szignifikánsan nagyobb volt a szennyvíziszappal kezelt talajban, mint a trágyával kezelt és a kontroll területeken. Ugyanakkor a toxikus fémtartalom (Cu, Pb, Zn) is megnövekedett.
A kommunális szennyvíziszapot ma már rutinszerűen alkalmazzák szervesanyag-pótlásra. Ez azonban hosszú távon a szennyvíziszap toxikus fémtartalma miatt környezeti kockázatot jelenthet. A bemutatott kutatás 20 év szennyvíziszap-alkalmazás hatását vizsgálja, hat évvel az utolsó alkalmazás után mérve a kezelt terület szervesanyag- és hozzáférhető fémtartalmának alakulását.
- Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
- Trágyázás kommunális szennyvíziszappal
A technológia kivitelezése során azzal az értékkel számoltam, hogy 2012 elején Bio-Pannónia Kft. tonnánként 2000 forintért vette át a szennyvíziszapot. Csak a szennyvíziszap árát és a munkaerőköltséget számoltam, a monitoring során használt laboratóriumi eszközöket nem.
- olcsó
- könnyen kivitelezhető
- hulladékot hasznosít
- nagy területekre is alkalmazható
- nem lehet állandó minőségű és összetételű szennyvíziszappal és trágyával számolni
- a technológia mikrobiális szinten lejátszódó folyamatokra támaszkodik, ami nagyon érzékeny a külső behatásokra
- túl híg szennyvíziszap esetén eláztatjuk a földterületet
- energiát takarítunk meg vele: a további energiaemésztő feldolgozás helyett csak be kell keveri a talajba
- higiénés kockázat nem megfelelő előkezelés esetén
- a szennyvíziszapban lévő toxikus fémek akkumulálódhatnak a talajban
- Rekreációs
Szennyvíziszappal kezelt nyers öntéstalaj területeken mérték az akkumulálódott fémek mennyiségét, a mikrobiális aktivitást és a talaj minőségének változását a kísérlet során. Eredményül azt kapták, hogy a mikrobiális aktivitás, a szén és nitrogán tartalom még évek múltán is többszöröse volt a kontroll területének, viszont a szennyvízben található toxikus nehézfémek nem akkumulálódtak a talaj felső rétegében nagyobb mértékben, mint a kontroll és az istállótrágyával kezelt területeken.
A kísérlet megkezdése előtt műtrágyákat (N, P, K - tartalmú) azonos mennyiségben alkalmaztak. A célterületen négyfajta kezelést hajtottak végre: kontroll, istállótrágya (10 t/ha/év), és két kommunális szennyvíziszappal kezelt parcella volt, egy 10 t/ha/év és egy 100 t/ha/ év. A reprezentatív mérés miatt a 18 m2-es blokkokból hat helyről vettek mintát 0-20 cm között, majd azokat összekeverték a vizsgálatok céljából.
Corinne Parat, Remi Chaussod, Jean Leveque, Francis Andreux: Long-term effects of metal-containing farmyard manure and sewage sludge on soil organic matter in a fluvisol, Soil Biology & Biochemistry 37 (2005) 673–679
Corinne Parat, Remi Chaussod, Jean Leveque, Francis Andreux: Long-term effects of metal-containing farmyard manure and sewage sludge on soil organic matter in a fluvisol, Soil Biology & Biochemistry 37 (2005) 673–679
