Ugrás a tartalomra

Trágya és szennyvíziszap hatása nyers öntéstalaj szervesanyag-tartalmára

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neveTrágya és szennyvíziszap hatása nyers öntéstalaj szervesanyag-tartalmára
Technológia angol neve
Long-term effects of metal-containing farmyard manure and sewage sludge on soil organic matter in a fluvisol
Kifejlesztés országa
Franciaország
A fejlesztés fázisa
közvetlenül demonstráció előtt
A fejlesztés finanszírozása
Fejlesztés kezdete
1974
Fejlesztés befejezése
1999
Alkalmazási kör
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
Szerves széntartalom csökkenés
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Szerves szén tartalom mennyisége
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
g/ kg talaj
Jellemző kezdeti érték
15.7
Maximális kezdeti érték
15.7
Jellemző végérték
30.06
Maximális végérték
30.06
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
  • NPK-tartalom csökkenése
Egyéb talajromlási folyamat
Szerves nitrogéntartalom csökkenés
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Szerves nitrogántartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
g/ kg talaj
Jellemző kezdeti érték
1.6
Maximális kezdeti érték
1.6
Jellemző végérték
2.93
Maximális végérték
2.93
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Talajvesztés
  • Vízerózió
Egyéb talajromlási folyamat
Tápanyagpótlás, Szerkezetjavítás
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Fizikai-kémiai
A technológia általános ismertetése

Városi szennyvíziszapot használtak fel két különböző összetételben, 10 t/ha*év és 100 t/ha*év mennyiségben, minden második évben. A talaj minőségi mutatóinak a nem stabil anyagok biológiai degradálhatóságát és azok kémiai tulajdonságait választották, amely elsősorban a mikrobiális biomasszából és a szerves maradványok biodegradációs termékeiből származtathatók. 100 kg/ha szennyvíziszap alkalmazása mellett a szerves szén tartalom a kontroll 2,5-szeresére nőtt, és 6 évvel az utolsó kezelés után is nagyobb volt a szerves széntartalom és a mikrobiális biomassza mennyisége, mint a kontroll területeken. A mobilizálható szervesanyag-készlet is szignifikánsan nagyobb volt a szennyvíziszappal kezelt talajban, mint a trágyával kezelt és a kontroll területeken. Ugyanakkor a toxikus fémtartalom (Cu, Pb, Zn) is megnövekedett.

A technológia újdonsága

A kommunális szennyvíziszapot ma már rutinszerűen alkalmazzák szervesanyag-pótlásra. Ez azonban hosszú távon a szennyvíziszap toxikus fémtartalma miatt környezeti kockázatot jelenthet. A bemutatott kutatás 20 év szennyvíziszap-alkalmazás hatását vizsgálja, hat évvel az utolsó alkalmazás után mérve a kezelt terület szervesanyag- és hozzáférhető fémtartalmának alakulását.

Technológia besorolása
A technológia típusa
  • Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
  • Trágyázás kommunális szennyvíziszappal
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
Szennyezőanyagból keletkezett főtermék
Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Utómonitoring időtartama
20+6 év
Technológia költségei
Beruházási költség
10.000 HUF alatt
Fajlagos müködtetési költség
0 - 500 HUF
Fajlagos energia költség
nincs rá becslés
Fajlagos összköltség
20 000 - 50 000 HUF
Költségszámítással kapcsolatos megjegyzések

A technológia kivitelezése során azzal az értékkel számoltam, hogy 2012 elején Bio-Pannónia Kft. tonnánként 2000 forintért vette át a szennyvíziszapot. Csak a szennyvíziszap árát és a munkaerőköltséget számoltam, a monitoring során használt laboratóriumi eszközöket nem.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
4-kicsi
Időigény
2-nagy
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
3-közepes
Költséghatékonyság
5-kiváló
Hasznosítható melléktermék keletkezése
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
5-kiváló
Elérhetőség
5-kiváló
Ismertség
4-jó
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

- olcsó
- könnyen kivitelezhető
- hulladékot hasznosít
- nagy területekre is alkalmazható

Gyengeségek

- nem lehet állandó minőségű és összetételű szennyvíziszappal és trágyával számolni
- a technológia mikrobiális szinten lejátszódó folyamatokra támaszkodik, ami nagyon érzékeny a külső behatásokra
- túl híg szennyvíziszap esetén eláztatjuk a földterületet

Lehetőségek

- energiát takarítunk meg vele: a további energiaemésztő feldolgozás helyett csak be kell keveri a talajba

Veszélyek

- higiénés kockázat nem megfelelő előkezelés esetén
- a szennyvíziszapban lévő toxikus fémek akkumulálódhatnak a talajban

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve
INRA experimental site of Couhins
Alkalmazás helye, ország
Franciaország
Alkalmazás helye, város
Bordeaux
Alkalmazás kezdő időpontja
1974
Alkalmazás befejező időpontja
1993
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
A kezelt terület mérete
Hosszúság (m)
18.0
Szélesség (m)
18.0
Mélység (m)
0.20
Mozgatott fázisok térfogata
Levegő (m3)
0.0
Víz (m3)
0.0
Talaj (m3)
0.0
Területhasználat
  • Rekreációs
A szennyezettség eredete
szennyvízből származó nehézfémek
Összefoglaló az alkalmazásról

Szennyvíziszappal kezelt nyers öntéstalaj területeken mérték az akkumulálódott fémek mennyiségét, a mikrobiális aktivitást és a talaj minőségének változását a kísérlet során. Eredményül azt kapták, hogy a mikrobiális aktivitás, a szén és nitrogán tartalom még évek múltán is többszöröse volt a kontroll területének, viszont a szennyvízben található toxikus nehézfémek nem akkumulálódtak a talaj felső rétegében nagyobb mértékben, mint a kontroll és az istállótrágyával kezelt területeken.
A kísérlet megkezdése előtt műtrágyákat (N, P, K - tartalmú) azonos mennyiségben alkalmaztak. A célterületen négyfajta kezelést hajtottak végre: kontroll, istállótrágya (10 t/ha/év), és két kommunális szennyvíziszappal kezelt parcella volt, egy 10 t/ha/év és egy 100 t/ha/ év. A reprezentatív mérés miatt a 18 m2-es blokkokból hat helyről vettek mintát 0-20 cm között, majd azokat összekeverték a vizsgálatok céljából.

Publikáció, referencia
Publikációk

Corinne Parat, Remi Chaussod, Jean Leveque, Francis Andreux: Long-term effects of metal-containing farmyard manure and sewage sludge on soil organic matter in a fluvisol, Soil Biology & Biochemistry 37 (2005) 673–679

Referenciák

Corinne Parat, Remi Chaussod, Jean Leveque, Francis Andreux: Long-term effects of metal-containing farmyard manure and sewage sludge on soil organic matter in a fluvisol, Soil Biology & Biochemistry 37 (2005) 673–679

Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
1291
Bevivő
farkaseva
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás
Módosítás