Kőris-, bükk- és tölgyfa nyesedékből készült bioszén talajjavító hatása mezőgazdasági talajban

Jelen kísérlet a bioszén többéves hatását vizsgálta a terméshozamra és a talaj minőségre, különös tekintettel a szén és nitrogén körforgásra egy hároméves időszakban. Bioszént adagoltak egy mezőgazdasági területhez 0, 25 és 50t/ha mennyiségben, melyek első évben kukoricával, második és harmadik évben fűvel lettek beültetve. A bioszén adagolás hatást gyakorolt a fűtermésre, valamint azok nitrogéntartalmának és föld feletti biomassza mennyiség jelentős növekedésével járt együtt. A föld alatti részeken javult a talajlégzés, magasabb lett a gombák és baktériumok növekedési rátája és forgalma a második évben. A bioszén adagolásnak korlátozott hatása volt a c14 izotóppal jelölt növényi hulladékok, cukrok, szerves savak és aminosavak forgalmára, és nem volt hosszútávú hatása a nitrogén mineralizációjára, az ammónia volatilizációjára, a denitrifikációra és az ammóniumion megkötésre. 3 év után a területen a bioszénhez köthető lúgosság teljesen semlegesítődött és a bioszén elvesztette kationjai többségét (K, Na, Ca) Arra lehet következtetni, hogy a bioszén adagolása a talajhoz kicsi és potenciálisan lecsengő változásokat okoz az agroökoszisztéma működésében.