EDTA és mű-savaseső adalék alkalmazása talajteszthez

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Módszer neveEDTA és mű-savaseső adalék alkalmazása talajteszthez
Módszer angol neve
Application EDTA and acid rain additive for soil testing
A fejlesztés fázisa
közvetlenül demonstráció előtt
Fejlesztési projekt neve, száma
MOKKA GVOP-3.1.1-2004-05-0257/3.0,
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
A módszer típusa
Mintaelőkészítési módszer
A módszer alkalmazásának helye
Laboratóriumban
A módszer alkalmazási területei
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
A módszer alkalmazási lehetőségei
Szennyezett környezet szűrővizsgálata
Szennyezett környezet részletes felmérése
Szennyezett környezet monitoringja
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
általános laboratóriumi eszközök
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
mérleg
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
EDTA, kénsav, salétromsav
Mennyi mintát igényel
50 g
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Általános analitikai laboratórium
Munkaerőköltség/mérés
500 - 1 000 HUF
Összes költség/mérés
1 000 - 2 000 HUF
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

Az EDTA kelátképző hatása és a savas közeg megnöveli a toxikus fémek hozzáférhetőségét, így pesszimista kockázat értékelést segítő mintaelőkészítési módszer. Az így előkészített minta hozzáférhetőség és kockázat szempontjából a 'legrosszabb eset' környezeti modellje lesz.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Toxikus fémekkel szennyezett talajokra.

A módszer korlátai

Az EDTA kelátképző hatása eltérő irányba befolyásolhatja az egyes toxikus fémek hozzáférhetőségét.

Részletes protokoll

A légszáraz, porított talajhoz hozzámérjük a megfelelő EDTA mennyiséget (0,5%)és a mű savas esőt (2 mg/l kénsav és 0,5 mg/l salétromsavra nézve) 24 órát állni hagyjuk, majd elvégezzük a megfelelő biológiai vagy ökotoxikológiai tesztet, pl. a szokásos módon elvégezhető az adatbázisban megtalálható: 315-ös Biológiai/ökotoxikológiai felmérési módszerek adatlapban a 'Direkt érintkeztetéses mutagenitási teszt talajra'.

Költség
5-nagyon kicsi
Időigény
4-kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
3-közepes
Környezeti realitás
4-jó
Igényeknek megfelelő pontosság
4-jó
Reprodukálhatóság
3-közepes
Költséghatékonyság
4-jó
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
2-gyenge
Ismertség
1-rossz
Erősségek

A környezet pesszimista modellje, mely a korszerű, hatáson alapuló kockázatértékelés egyik alapelve.

Gyengeségek

A kelátképzés vegyület-specifikus és nem minden esetben növeli meg a hozzáférhetőséget, így az alkalmazása és eredmények értékelése előismereteket igényel.

Lehetőségek

Más biológiai-ökotoxikológiai teszttel is kombinálható, vagy fizikai-kémiai módszerekkel is: pl. desztillált vizes kioldással és analitikai méréssel is vizsgálhatjuk az adalékanyag hatását.

Veszélyek

Az EDTA tisztaságát minden alkalmazáskor a szükséges reagens-vak vizsgálatával is ellenőrizzük!

Lényeges szempontok, érdekességek, saját megjegyzések

A direkt kontakt és teljes talaj tesztekben a toxikus fémek hozzáférhetőségét megnöveli, a teszt érzékenységét javítja.

Publikációk

Hajdu Cs.; Gruiz K.; Fenyvesi É.; Tukacs L.: Környezettoxikológiai tesztek környezeti realitásának növelése - In: Az országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás kiadványa, 2008. szeptember 16-18, Siófok, pp. 94-100, 2008

Tukacs L.: Toxikus fémekkel szennyezett talaj vizsgálata - hozzáférhetőség változása: mobilizációs és immobilizációs kísérletek, Diplomamunka, 2008

Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Gyöngyösoroszi
Alkalmazás éve
2008
Alkalmazási terület
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Környezetmonitoring
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Szennyezőanyag, amelyre a módszert alkalmazták
arzén
cink
kadmium
ólom
Az alkalmazás tanulságai

Az előkészítési módszer hatására a toxikusfém-tartalmú meddőanyag mutagenitása szignifikánsan megnött a nem előkészített mintához képest.
Eredmények a Hajdu, Cs., Gruiz,K., Fenyvesi, É., Tukacs L.,(2008)Környezettoxikológiai tesztek környezeti realitásának növelése, Az országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok, megjelenés: Konferencia Kiadvány, 94-99

Adatlap azonosító (eredeti)
347
Bevivő
Hajdu Csilla
Státusz
Publikált
Adatlap típusaFizikai-kémiai felmérési/monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás