Gyors bioakkumulációs teszt Sinapis albával

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Módszer neveGyors bioakkumulációs teszt Sinapis albával
Módszer angol neve
Rapid plant bioaccumulation test with Sinapis alba
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Fejlesztési projekt neve, száma
Kockázatfelmérést támogató módszerek fejlesztése
A módszer típusa
Laboratóriumi teszt: Bioakkumulációs teszt
Bioakkumulációs teszteknél
Az akkumulált vegyi anyag kémiai analízise
Teszt végpontja
Egyéb
Egyéb végpont
BCF (Biokoncentrációs Faktor)
Alkalmazott fajok száma
Egy fajt alkalmazó teszt
Tesztorganizmus
Növény
Expozíciós szcenárió
Levegő jellemzése
Teszt időtartama
Rövid idejű = akut
Reprodukálhatóság (%)
30.00
Szórás (%)
20.00
Szelektivitás
Nem szelektív
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
20 °C-os termosztát, autokláv vagy szárítószekrény, lamináris box
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
Petri-csésze, pipetta, mérleg
Milyen standard anyagok szükségesek a kivitelezéshez
standard talaj, standard vegyi anyag hígitási sor
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
Steril csapvíz
Mennyi mintát igényel
5 gramm
Hány alkalmazásra képes egy ember, egy munkanap alatt, egy készülékkel
32
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Mikrobiológiai laboratórium
A berendezés beszerzési ára
10.000 HUF alatt
Munkaerőköltség/mérés
1 000 - 2 000 HUF
Összes költség/mérés
2 000 - 5 000 HUF
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A Sinapis alba tesztnövénnyel végzett gyors bioakkumulációs teszt előnye, hogy ellentétben az általában több hétig tartó bioakkumulációs tesztekkel, itt egy hét alatt eredményt kapunk a talajban lévő, növények számára hozzáférhető fémtartalomra. Akkumulálódó szerves anyagok növényi felvételét is vizsgaálhatjuk. Ezen felül a teszt egyszerűen kivitelezhető, kevés szaktudást igényel, kevés a minta és eszközigénye, ezáltal olcsó.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Elsősorban a talajból növények által felvehető fémmennyiség mérésére szolgál.

A módszer korlátai

Ha a talaj gyors és erőteljes penészesedésre hajlamos, akkor a harmadik nap után a Perti-csészében a növények rothadásnak indulhatnak.
Erősen toxikus talajoknál a növények növekedése gátolt, így nem képződik elégséges biomassza a pontos analitikai elemzéshez. Ez kiküszöbölhető több, párhuzamosan indított teszttel.
A növények szőrös gyökerére ráragadt talajszemcsék nehezen lemoshatóak, az ottmaradt szemcsék a mérést meghamisíthatják. Ezért a teszt főként a szárba felvehető fémmennyiség mérésére alkalmas. Rövid ideig tartó, híg ecetsavas mosással a gyökerek megtisztíthatóak.

Van-e protokoll
igen
Részletes protokoll

A légszáraz, porított és 1-2 mm lyukméretű szitán szitált talajmintákból 5-5 grammot autoklávban vagy szárítószekrényben sterilezett, 10 cm átmérőjű Petri-csészébe mérünk sterilen és egyenletesen szétterítjük. 2,5-3,5 ml steril csapvízzel egyenletesen megnedvesítjük és fél órán át UV fénnyel sterilezzük. Ezután fehér mustár (Sinapis alba) magjából 40-et egymástól egyenlő távolságra elhelyezünk a talajok felületén. A mintákat 5 napig 20°C-os termosztátban, sötétben tartjuk, 3 nap után további 0,25 ml steril csapvízzel nedvesítjük. Öt nap után a kinőtt növények szárát és gyökerét nem fémes eszközzel (pl. műanyag késsel) különválasztjuk és csapvízzel mossuk, majd szobahőmérsékleten légszárazra szárítjuk. Ezután a minták analitikai laboratóriumba kémiai elemzésre küldjük. Esetenként egy talajmintából két párhuzamos tesztet indítunk.
A növénykéket hidrogénperoxid és salétromsav keverékében feltárjuk, majd az extraktumot ICP-AES módszerrel analizáljuk.

Költség
4-kicsi
Időigény
4-kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
5-kiváló
Igényeknek megfelelő pontosság
5-kiváló
Reprodukálhatóság
4-jó
Költséghatékonyság
4-jó
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
5-kiváló
Ismertség
2-gyenge
Erősségek

A teszt előnye, hogy ellentétben az általában több hétig tartó bioakkumulációs tesztekkel, itt egy hét alatt eredményt kapunk a talajban lévő, növények számára hozzáférhető fémtartalomra. A teszt egyszerűen kivitelezhető, kevés szaktudást igényel, kevés a minta és eszközigénye, ezáltal a biológiai része olcsó.

Gyengeségek

Ha a talaj gyors és erőteljes penészesedésre hajlamos, akkor a harmadik nap után a Perti-csészében a növények rothadásnak indulhatnak.
Erősen toxikus talajoknál a növények növekedése gátolt, így nem képződik elégséges biomassza a pontos analitikai elemzéshez. Ez kiküszöbölhető több, párhuzamosan indított teszttel.
A növények szőrös gyökerére ráragadt talajszemcsék nehezen lemoshatóak, az ottmaradt szemcsék a mérést meghamisíthatják. Ezért a teszt főként a szárba felvehető fémmennyiség mérésére alkalmas. Rövid ideig tartó, híg ecetsavas mosással a gyökerek megtisztíthatóak.
A növény fémtartalmának analízise a fémtől és az alkalmazott analitikai módszertől függően változik, költségét külön tételként érdemes figyelembe venni..

Lehetőségek

A teszt továbbfejleszthető akkumulálható szerves anyagok mérésére.
Biomassza mérésével, illetve a gyökér-és szárhosszak mérésével ökotoxikológiai vizsgálattal is összeköthető, így egyetlen teszttel a talaj toxikusságára is információt kaphatunk.
Üledékek vagy vizek tesztelésére is alkalmazható.

Veszélyek

A mérési módszernek nincsenek kiemelkedő veszélyei.

Lényeges szempontok, érdekességek, saját megjegyzések

A teszt legnagyobb jelentősége és legfontosabb újdonsága, hogy gyorsteszt bioakkumulációra nem található a szakirodalomban, ezzel egy fontos hézagot tölt ki.Egy laboratóriumi bioteszt és a kémiai analízis kombinációja.

Honlap referenciák és DEMO beszámolók

www.ecorisk.hu
Feigl Viktória: Bioakkumulációs gyorsteszt Sinapis alba tesztorganizmussal, Tanulmány, LOKKOCK projekt

Publikációk

Feigl, V.; Atkári, Á.; Uzinger, N, és Gruiz, K.: Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitoremediácója – Siófoki Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás kiadványa, 2006. szeptember 19–21, pp. 99–107
Feigl, V., Atkári, Á., Anton, A. and Gruiz, K.: Chemical stabilisation combined with phytostabilisation applied to mine waste contaminated soil in Hungary – Advanced Materials Research Vols. 20–21 (2007), pp. 315–318, Trans Tech Publications, Switzerland

Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2004
Alkalmazási terület
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, amelyre a módszert alkalmazták (régi)
Bioakkumuláció vizsgálata
Egyéb
Egyéb környezeti probléma
tápláléklánc kockázata, élelmiszernövények toxicitása
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
Emberi használatok: talaj - mezőgazdasági
Emberi használatok: talaj - lakóhelyi
Egyéb
Egyéb szcenárió
talajon termelt/nött növények
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Egyéb
Adatlap azonosító (eredeti)
19
Bevivő
Feigl Viktória
Státusz
Publikált
Adatlap típusaBiológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás