Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fémek, félfémek és vegyületeik
A Sinapis alba tesztnövénnyel végzett gyors bioakkumulációs teszt előnye, hogy ellentétben az általában több hétig tartó bioakkumulációs tesztekkel, itt egy hét alatt eredményt kapunk a talajban lévő, növények számára hozzáférhető fémtartalomra. Akkumulálódó szerves anyagok növényi felvételét is vizsgaálhatjuk. Ezen felül a teszt egyszerűen kivitelezhető, kevés szaktudást igényel, kevés a minta és eszközigénye, ezáltal olcsó.
Elsősorban a talajból növények által felvehető fémmennyiség mérésére szolgál.
Ha a talaj gyors és erőteljes penészesedésre hajlamos, akkor a harmadik nap után a Perti-csészében a növények rothadásnak indulhatnak.
Erősen toxikus talajoknál a növények növekedése gátolt, így nem képződik elégséges biomassza a pontos analitikai elemzéshez. Ez kiküszöbölhető több, párhuzamosan indított teszttel.
A növények szőrös gyökerére ráragadt talajszemcsék nehezen lemoshatóak, az ottmaradt szemcsék a mérést meghamisíthatják. Ezért a teszt főként a szárba felvehető fémmennyiség mérésére alkalmas. Rövid ideig tartó, híg ecetsavas mosással a gyökerek megtisztíthatóak.
A légszáraz, porított és 1-2 mm lyukméretű szitán szitált talajmintákból 5-5 grammot autoklávban vagy szárítószekrényben sterilezett, 10 cm átmérőjű Petri-csészébe mérünk sterilen és egyenletesen szétterítjük. 2,5-3,5 ml steril csapvízzel egyenletesen megnedvesítjük és fél órán át UV fénnyel sterilezzük. Ezután fehér mustár (Sinapis alba) magjából 40-et egymástól egyenlő távolságra elhelyezünk a talajok felületén. A mintákat 5 napig 20°C-os termosztátban, sötétben tartjuk, 3 nap után további 0,25 ml steril csapvízzel nedvesítjük. Öt nap után a kinőtt növények szárát és gyökerét nem fémes eszközzel (pl. műanyag késsel) különválasztjuk és csapvízzel mossuk, majd szobahőmérsékleten légszárazra szárítjuk. Ezután a minták analitikai laboratóriumba kémiai elemzésre küldjük. Esetenként egy talajmintából két párhuzamos tesztet indítunk.
A növénykéket hidrogénperoxid és salétromsav keverékében feltárjuk, majd az extraktumot ICP-AES módszerrel analizáljuk.
A teszt előnye, hogy ellentétben az általában több hétig tartó bioakkumulációs tesztekkel, itt egy hét alatt eredményt kapunk a talajban lévő, növények számára hozzáférhető fémtartalomra. A teszt egyszerűen kivitelezhető, kevés szaktudást igényel, kevés a minta és eszközigénye, ezáltal a biológiai része olcsó.
Ha a talaj gyors és erőteljes penészesedésre hajlamos, akkor a harmadik nap után a Perti-csészében a növények rothadásnak indulhatnak.
Erősen toxikus talajoknál a növények növekedése gátolt, így nem képződik elégséges biomassza a pontos analitikai elemzéshez. Ez kiküszöbölhető több, párhuzamosan indított teszttel.
A növények szőrös gyökerére ráragadt talajszemcsék nehezen lemoshatóak, az ottmaradt szemcsék a mérést meghamisíthatják. Ezért a teszt főként a szárba felvehető fémmennyiség mérésére alkalmas. Rövid ideig tartó, híg ecetsavas mosással a gyökerek megtisztíthatóak.
A növény fémtartalmának analízise a fémtől és az alkalmazott analitikai módszertől függően változik, költségét külön tételként érdemes figyelembe venni..
A teszt továbbfejleszthető akkumulálható szerves anyagok mérésére.
Biomassza mérésével, illetve a gyökér-és szárhosszak mérésével ökotoxikológiai vizsgálattal is összeköthető, így egyetlen teszttel a talaj toxikusságára is információt kaphatunk.
Üledékek vagy vizek tesztelésére is alkalmazható.
A mérési módszernek nincsenek kiemelkedő veszélyei.
A teszt legnagyobb jelentősége és legfontosabb újdonsága, hogy gyorsteszt bioakkumulációra nem található a szakirodalomban, ezzel egy fontos hézagot tölt ki.Egy laboratóriumi bioteszt és a kémiai analízis kombinációja.
www.ecorisk.hu
Feigl Viktória: Bioakkumulációs gyorsteszt Sinapis alba tesztorganizmussal, Tanulmány, LOKKOCK projekt
Feigl, V.; Atkári, Á.; Uzinger, N, és Gruiz, K.: Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitoremediácója – Siófoki Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás kiadványa, 2006. szeptember 19–21, pp. 99–107
Feigl, V., Atkári, Á., Anton, A. and Gruiz, K.: Chemical stabilisation combined with phytostabilisation applied to mine waste contaminated soil in Hungary – Advanced Materials Research Vols. 20–21 (2007), pp. 315–318, Trans Tech Publications, Switzerland