Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 02 szeszfőzés hulladéka
A világ összes árpatermésének körülbelül 25%-át alkoholos italok előállítására, malátázásra használják. Az árpa kulcsfontosságú összetevő a sör- és whisky-készítésnél. Malátázáshoz kétféle típusát használják. Európában leginkább az ún. kétsoros (two-rowed) árpa, míg Amerikában inkább a hatsoros (six-rowed) árpa használata terjedt el. Az árpa fajtájától függően, a késztermék (és a melléktermék(ek)) összetétele is különböző lehet. [Ted Goldammer: The Brewers HandbookThe Complete Book To Brewing Beer, Second Edition, http://www.beer-brewing.com/beer-brewing/barley_malts/barley.htm]
A hagyományos alkoholkészítési eljárások három lépésből állnak: fermentáció, desztilláció és a szennyvízkezelési fázis. A fermentációs fázis foglalja magában az őrlést, a főzést, a cukrosodást és az erjedést. A desztillációs eljárások teszik lehetővé az alkohol elválasztását a főzet többi részétől, a desztillációs torony fenéktermékét nevezzük kifőzött cefrének.
Igen, az alapanyag minőségétől, a felhasznált árpa fajtájától, a készítendő terméktől (pl. whisky, sör) és a gyártási technológiától függ.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
Szárazanyag tartalom: 5.94%; nyers protein: 2.21%; zsír: 0,76%; nyersrost: 2.35%; cukrok 2.14%; keményítő: 0.04%; hamu: 0.58%
Összetételéből következően részt vehet a talaj tápanyag- és egyéb elemtartalmának körforgalmában, nagymértékben biodegradálható aerob és anaerob úton is.
Összes szilárd anyag: 27700 mg/l; Illékony szilárd anyagok: 23000 mg/l; Lebegő szilárd anyagok: 9750 mg/l; pH = 3.3-4.1
Anaerob körülmények között biogáz előállításra [2]; Takarmányozásra (közvetlenül, illetve töményített-szárított formában) [1], Takarmányélesztő gyártás [1], Talajjavításra (komposztált formában, önmagában vagy más anyagokkal keverve) [1], Proteáz enzimek előállításár [1]; Merev poliuretán-poliizocianurát hab előállítására is alkalmas lehet [1]
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology; [2] M. Hutnan, M. Hornak, I. Bodík, and V. Hlavacka, Anaerobic Treatment of Wheat Stillage, Chem. Biochem. Eng. Q. 17 (3) 233–241 (2003);
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azonban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.
Talajjavításra használt cefre jelentősen növelheti egyes gabona fajok és a rizs terméshozamát. A talajok szervasanyag-tartalmát és felvehető kálium tartalmát bizonyíthatóan növelheti megfelelő alkalmazás esetén. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A talajok felvehető kálium tartalmát bizonyíthatóan növelheti megfelelő alkalmazás esetén.
Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Pótolhatja a Ca-ot és a S-et [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Tartalmazhat Cu, Mn, Zn-t.
Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy mennyiségben tartalmaz mikrotápelemeket (Ca, S, Cu, Mn, Zn)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Közvetetten növelheti a talajok szervesanyagtartalmát megfelelő alkalmazás esetén, biológiai eredetű talajjavító anyagok hozzákeverésével
Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Biológiai eredetű talajjavító anyagok hozzákeverésével, mint például a szerves trágyák és a rizshéj. Ez a keverék jelentősen növeli a talaj TOC, TKN, kálium- és foszfortartalmát, valamint kedvezően hat a talaj enzimaktivitására, a növények csírázására és a palánták fejlődésére (a termesztett növény fajtájától függően eltérő mértékben érvényesülhet a hatás [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése figyelhető meg [1], ami magával vonja a talajszerkezet fizikai tulajdonságainak javulását a talaj vízháztartásának javulását, így közvetlenül fejti ki talajtextúra javító hatását [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A szervesanyag- és humusztartalom növelésének textúra és vízháztartás javító hatása miatt alkalmas lehet. Hatása a szervesanyag minőségétől függően erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokon is számottevő lehet [1]. A növénynövekedés serkentésével, a zárt növénytakaró kialalakulásával eróziógátló hatása közvetve érvényesülhet. [1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
A szervesanyag- és humusztartalom növelésének textúra és vízháztartás javító hatása miatt alkalmas lehet. Hatása a szervesanyag minőségétől függően erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokon is számottevő lehet [1]. A növénynövekedés serkentésével, a zárt növénytakaró kialalakulásával eróziógátló hatása közvetve érvényesülhet. [1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
Savas kémhatása miatt nem alkalmas.
Közvetett módon mindenképpen alkalmazható kémiai stabilizálásra, ugyanis kiváló szubsztrátot biztosít biodetergensek előállítását célzó fermentációhoz. A biodetergensek felhasználhatóak nyersolaj visszanyeréshez, az egészségügyi iparban, az élelmiszariparban, valamint a környezetvédelemben, remediációs célokra, poliklórozott bifenilekkel és nehézfémekkel szennyzett területeken [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Ilyen jellegű hasznosítása nem jellemző.
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azokban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.