Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)
Az istállótrágya a gazdasági állatok (szarvasmarha, sertés, juh, ló) szilárd ürülékének (bélsár), híg ürülékének (vizelet) és az alomnak különböző arányú keveréke.
Igen az állatok fajtájától, állattartás módjától függ a minősége és mennyisége is.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Az istállótrágya a gazdasági állatok (szarvasmarha, sertés, juh, ló) szilárd ürülékének (bélsár), híg ürülékének (vizelet) és az alomnak különböző arányú keveréke.
A talajban az istállótrágya bomlásnak indul, ez nagymértékben függ a kémhatástól és a kötöttségtől. Laza szerkezetű, semleges vagy gyengén lúgos
kémhatású talajban a bomlás sokkal gyorsabb. A talajba keverve javítja a talaj víz és levegőgazdálkodását, elősegíti a kedvező talajszerkezet kialakulását, kedvezően befolyásolja a talaj hőgazdálkodását, gyarapítja a talaj humusztartalmát, tápanyagot biztosít, termésnövelő hatás (első évben: 40-60%, második évben: 30-35%, harmadik évben 10-12%, negyedik évben 5-10%. Kedvező biológiai hatása is, a talajban élő mikroorganizmusok számára kedvező életkörülményt biztosít. [1]- Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (2007) Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell, Tanulmány [2]- Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó)
Hulladék, melléktermék jellemzése
A friss istállótrágya nem használható fel azonnal az igen tág szén:nitrogén arány miatt. A C/N arány szűkítése érdekében erjesztése (érlelése) és hosszabb-rövidebb ideig tartó tárolása szükséges. ; C/N arány = 15-30; Szervesanyag-tartalom = 10-32% (a tenyésztett állat fajtájától függően, sertés istállótrágyánál 18-25% az átlag, de juhnál 32%-is lehet).
Az érett istállótrágyát elsősorban mezőgazdasági művelésbe vont területek trágyázására használják, de alkalmas biogáz előállítására is.
[Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (2007) Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell, Tanulmány] [Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó) http://www.ujszasz.hu/zold-sarok/494-a-szerves-anyagok-komposztalasa-es…]
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Vizsgálták a talaj tápelemtartalmát és szervesanyag-tartalmát. Továbbá vizsgálták még az anyag toxikus elemtartalmát. A mérés nem mutatott kockázatos anyagkoncentrációt. [Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó)]
Tökéletlen érés során fellépő rothadás termékei (pl. SO2, NH3, NO2, szerves savak, hullamérgek stb.) a növényi növekedést gátolják, illetve a kártevők jelentős részét vonzzák. [Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó)]
Potenciális használat talajra
Az istállótrágya szerves kötésben lévő tápanyagai hosszú időn át folyamatosan ellátják a növényt, kedvezően hatnak a talaj fizikai állapotára, szerkezetére és a biológiai folyamatokra. Serkentő anyagokat, amelyek elősegítik a növények fejlődését, növekedését. Az istállótrágya kijuttatásával visszakerül a talajba a terméssel elvitt mikroelemek jelentős mennyisége. [Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (2007) Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell, Tanulmány]
Nitrogén, foszfor és káliumtartalma miatt alkalmas lehet.
Magnézium- (0.25%), és kalciumtartalma (0,6%) miatt.
Főleg réz- (30 mg/kg), és cinktartalma (200 mg/kg) miatt.
Magas szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.
Szervesanyag-tartalma és tápelemtartalma (N,P,K) miatt alkalmas.
Igen, mivel elősegíti a kedvező talajszerkezet kialakulását.
Igen, mivel javítja a talaj víz és levegőgazdálkodását.
Szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.
Gyarapítja a talaj humusztartalmát így javítja annak szerkezetét ami eróziónak jobban ellenálló talajstruktúrát eredményez. Közvetve a növényzet megtelepedésének elősegítésével is. [Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (2007) Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell, Tanulmány]
A képződő humuszanyagok képesek lehetnek egyes szerves szennyezőanyagok megkötésére, immobilizálására.
Nitrátérzékeny területeken a kihelyezhető mennyiségeket az istállótrágya beltartalmi értékeitől függően kell meghatározni.