Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- Metals, semi-metals and their compounds
- lead
- Metals, semi-metals and their compounds
- aluminium
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- cadmium
- Metals, semi-metals and their compounds
A bányászati hulladékkal szennyezett talaj remediációja során célunk a különböző fémekkel szennyezett, savas kémhatású talaj környezeti kockázatát elfogadható mértékűre csökkenteni. A fenyő alapú bioszén talajba keverésével a meddőanyagban csökken a toxikus fémtartalom.
A bioszén a biomassza oxigénmentes, magas hőmérsékleten történő elégetése során keletkezik. A bioszén adagolásnak köszönhetően a szennyezőanyagok immobilizálódnak, a pH nő, nő a szerves anyag tartalom és csökken a tömegsűrűség.
A bioszén alkalmazása az utóbbi időben kezd elterjedté válni, ami előnyös a fenntartható fejlődés szempontjából, használata csökkentheti a szintetikus műtrágyák és kemikáliák használatát. További előny, hogy az állati és mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását is lehetővé teszi.
- physico-chemical remediation
- chemical stabilisation
Tömegsűrűség
A technológia költséghatékony, mivel a talajt kiásás és eltávolítás nélkül, helyben kezelik.
A bioszén alkalmazása remediációra környezetbarát technológia, hiszen biomasszából, különböző eredetű szerves hulladékokból állíthatjuk elő. A savas csurgalékvizek pH-ját növeli, a talaj szerves anyag tartalmát és víztartóképességét növeli, a toxikus fémek koncentrációját csökkenti.
Nagyon nagy toxikus fémkoncentrációjú talaj esetében a bioszén csak nagyon kis mértékben csökkenti a fémtartalmat.
A remediáció időtartama jelentős mértékben függ a talajviszonyoktól, és a fémkoncentrációtól.
Lehetőség van a bioszén alkalmazást talajra más technológiával, pl. fitoremediációval kombinálni a megfelelő hatásfok elérése érdekében.
A bioszén elemtartalma miatt.
Két különböző, eltérő szennyezettségű, Silverton település közeli meddőhányóról vettek talajmintákat, majd rovarfertőzésben elhalt fenyőből készült bioszénnel keverték össze. Átfolyásos oszlopreaktorban töltötték a 0:100, 10:90, 20:80 és 30:70% arányú bioszén:talaj mintákat.
A mintákat 65 nap alatt 7 alkalommal folyatták át csapadékvizet pótló oldattal. A keletkezett csurgalékvízben mérték az Al, Cd, Cu, Fe, Pb és Zn fémek koncentrációját és a pH-t. Vizsgálták továbbá a mikrobiális aktivitást, a talaj szerves anyag, nátrium és foszfor tartalmát, a tömegsűrűségét, és a nedvességtartalmat.
A kezelés hatására mindkét esetben nőtt a pH, az egyik talaj esetében a fémion koncentráció is csökkent, azonban a szennyezettebb mintánál nem volt tapasztalható csökkenés bizonyos fémek esetében. Az ECOplate mérések alapján, a talaj mikrobiológiai aktivitása (AWCD szubsztrát hasznosítás) nem változott a kezelések hatására.
Charlene N. Kellya, Christopher D. Peltzb, Mark Stantonc, David W. Rutherforda, Colleen E. Rostada (2014) Biochar application to hardrock mine tailings: Soil quality, microbial activity, and toxic element sorption. Applied Geochemistry 43, 35-48
Charlene N. Kellya, Christopher D. Peltzb, Mark Stantonc, David W. Rutherforda, Colleen E. Rostada (2014) Biochar application to hardrock mine tailings: Soil quality, microbial activity, and toxic element sorption. Applied Geochemistry 43, 35-48