Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Compulsory sheet
Information on the method
Measured endpoint
Description of the measurement technique
Measuring range
- Metals, semi-metals and their compounds
Implementation conditions
Implementation costs
Innovation, main features
A Sinapis alba tesztnövénnyel végzett gyors bioakkumulációs teszt előnye, hogy ellentétben az általában több hétig tartó bioakkumulációs tesztekkel, itt egy hét alatt eredményt kapunk a talajban lévő, növények számára hozzáférhető fémtartalomra. Akkumulálódó szerves anyagok növényi felvételét is vizsgaálhatjuk. Ezen felül a teszt egyszerűen kivitelezhető, kevés szaktudást igényel, kevés a minta és eszközigénye, ezáltal olcsó.
Elsősorban a talajból növények által felvehető fémmennyiség mérésére szolgál.
Ha a talaj gyors és erőteljes penészesedésre hajlamos, akkor a harmadik nap után a Perti-csészében a növények rothadásnak indulhatnak.
Erősen toxikus talajoknál a növények növekedése gátolt, így nem képződik elégséges biomassza a pontos analitikai elemzéshez. Ez kiküszöbölhető több, párhuzamosan indított teszttel.
A növények szőrös gyökerére ráragadt talajszemcsék nehezen lemoshatóak, az ottmaradt szemcsék a mérést meghamisíthatják. Ezért a teszt főként a szárba felvehető fémmennyiség mérésére alkalmas. Rövid ideig tartó, híg ecetsavas mosással a gyökerek megtisztíthatóak.
A légszáraz, porított és 1-2 mm lyukméretű szitán szitált talajmintákból 5-5 grammot autoklávban vagy szárítószekrényben sterilezett, 10 cm átmérőjű Petri-csészébe mérünk sterilen és egyenletesen szétterítjük. 2,5-3,5 ml steril csapvízzel egyenletesen megnedvesítjük és fél órán át UV fénnyel sterilezzük. Ezután fehér mustár (Sinapis alba) magjából 40-et egymástól egyenlő távolságra elhelyezünk a talajok felületén. A mintákat 5 napig 20°C-os termosztátban, sötétben tartjuk, 3 nap után további 0,25 ml steril csapvízzel nedvesítjük. Öt nap után a kinőtt növények szárát és gyökerét nem fémes eszközzel (pl. műanyag késsel) különválasztjuk és csapvízzel mossuk, majd szobahőmérsékleten légszárazra szárítjuk. Ezután a minták analitikai laboratóriumba kémiai elemzésre küldjük. Esetenként egy talajmintából két párhuzamos tesztet indítunk.
A növénykéket hidrogénperoxid és salétromsav keverékében feltárjuk, majd az extraktumot ICP-AES módszerrel analizáljuk.
SWOT (evalaution based on scores)
SWOT (evaluation in words)
A teszt előnye, hogy ellentétben az általában több hétig tartó bioakkumulációs tesztekkel, itt egy hét alatt eredményt kapunk a talajban lévő, növények számára hozzáférhető fémtartalomra. A teszt egyszerűen kivitelezhető, kevés szaktudást igényel, kevés a minta és eszközigénye, ezáltal a biológiai része olcsó.
Ha a talaj gyors és erőteljes penészesedésre hajlamos, akkor a harmadik nap után a Perti-csészében a növények rothadásnak indulhatnak.
Erősen toxikus talajoknál a növények növekedése gátolt, így nem képződik elégséges biomassza a pontos analitikai elemzéshez. Ez kiküszöbölhető több, párhuzamosan indított teszttel.
A növények szőrös gyökerére ráragadt talajszemcsék nehezen lemoshatóak, az ottmaradt szemcsék a mérést meghamisíthatják. Ezért a teszt főként a szárba felvehető fémmennyiség mérésére alkalmas. Rövid ideig tartó, híg ecetsavas mosással a gyökerek megtisztíthatóak.
A növény fémtartalmának analízise a fémtől és az alkalmazott analitikai módszertől függően változik, költségét külön tételként érdemes figyelembe venni..
A teszt továbbfejleszthető akkumulálható szerves anyagok mérésére.
Biomassza mérésével, illetve a gyökér-és szárhosszak mérésével ökotoxikológiai vizsgálattal is összeköthető, így egyetlen teszttel a talaj toxikusságára is információt kaphatunk.
Üledékek vagy vizek tesztelésére is alkalmazható.
A mérési módszernek nincsenek kiemelkedő veszélyei.
Other information, references
A teszt legnagyobb jelentősége és legfontosabb újdonsága, hogy gyorsteszt bioakkumulációra nem található a szakirodalomban, ezzel egy fontos hézagot tölt ki.Egy laboratóriumi bioteszt és a kémiai analízis kombinációja.
www.ecorisk.hu
Feigl Viktória: Bioakkumulációs gyorsteszt Sinapis alba tesztorganizmussal, Tanulmány, LOKKOCK projekt
Feigl, V.; Atkári, Á.; Uzinger, N, és Gruiz, K.: Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitoremediácója – Siófoki Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás kiadványa, 2006. szeptember 19–21, pp. 99–107
Feigl, V., Atkári, Á., Anton, A. and Gruiz, K.: Chemical stabilisation combined with phytostabilisation applied to mine waste contaminated soil in Hungary – Advanced Materials Research Vols. 20–21 (2007), pp. 315–318, Trans Tech Publications, Switzerland