Hulladéklerakó fenntartható rehabilitációja (Limnotop-rendszer)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveHulladéklerakó fenntartható rehabilitációja (Limnotop-rendszer)
Technológia angol neve
The sustainable rehabilitation of a landfill site (Limnotop-system)
Kifejlesztés országa
Szlovénia
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Szabadalom száma
Hungarian version in Nr. 661
Nemzeti program neve
Municipality Ormoz, Slovenia;University of Ljublja
Nemzetközi program neve
EC - LIFE Environment, LIFE03/ENV/SLO/000557
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
Egyéb szennyezőanyag
bór
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
Egyéb szennyezőanyag
krómium inon
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • ammónia/ammónium
Jellemző kezdeti érték
100 µg/l
Maximális kezdeti érték
480 µg/l
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Csurgalékvíz
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Biológiai
A technológia általános ismertetése

Olyan fitoremediációs technológiáról van szó, mely a meddőhányók, hulladéklerakók, vagy bármilyen szennyezett csurgalékot eredményező lerakat komplex rehabilitációjához alkalmas. Mesterséges aerob láp. A természetes rendszer fáinak gyökérzete rizofiltrációval kiszűri a csurgalék szennyezőanyagait, a gyökérzet a vizet felveszi a gyökérzónából és részben elpárologtatja, a szerves tápanyagokat a mikroorganizmusok mineralizálják, az energiát felhasználják, a szervetlen terméket a növények felveszi és felhasználják, a szerves szennyezőanyagokat a gyökérzóna mikroflórája elbontja, a mineralizált terméket a növények felhasználják, a szervetlen szennyezőanyagok ugyancsak a gyökérzónában stabilizálódnak. A komplex folyamat során a csurgalék megtisztul, a tisztító zónába ültetett fák és egyéb növények pedig biomasszát termelnek.

Csurgalékvíz kezelése hulladéklerakóban, a hulladéklerakó stabilizációja. A cél a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, zárt hidrológiai és szennyező forgalommal a hulladéklerakó területén. A rehabilitáció időszakos feltárásból és a régi szennyezők eltávolításából állt. Lecsapolása a talajvíznek, lezárása a hulladéklerakó aljának, összegyűjtése és lecsapolása a csurgalékvíznek,elzárása a szennyezőknek a felszíni vizektől, a hulladéklerakóban keletkező gáz lecsapolása. Öntöző rendszer telepítése a kezelt csurgalékvíz újrahasznosításával a fák növekedéséhez.
Havi monitoring a hulladéklerakó csurgalékvizének kezelesének hatásosságát vizsgálva(csurgalékvíz analízis). Növény és talaj mintavétel évente négyszer a hulladéklarakó felszínéről. Havonta talajból mintavétel a vegetáció állapotának vizsgálatára.

A technológia újdonsága

Az újdonság az un. evapotranspirációs elválasztó zóna létesítése, mely tulajdonképpen egy mesterséges láp, fákkal. A lerakók rehabilitációjában új, eddig nem alkalmazott természetes technológiai megoldás az olyan jellegű fasor ültetése, mely a lerakatról származó csurgalékot és a benne oldott anyagokat teljes egészében felszívja, vizet nagyrészt elpárologtatja, a szennyezőanyagot elbontja vagy stabilizálja, ezzel megállítja a szennyezett csurgalék vízfolyásokba és mezőgazdasági területekre érkezését, ezzel a környező vizek és talajok direkt szennyezését.

Remediációs technológia fajtája
  • biológiai
  • rizofiltráción alapuló csurgalékkezelés
Egyéb remediációs technológia
evapotraspiráció, rizodegradáció és stabilizáció is folyik
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Mobilizáció
Immobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
in situ
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
Egyéb technológiai paraméter

csurgalékvíz, növénynövekedés

Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Csurgalékvíz
Utómonitoring időtartama
5 év fölött
Beruházási költség
1.000.000 - 2.000.000 HUF
Fajlagos összköltség
500 - 1 000 HUF
Költség
4-kicsi
Időigény
3-közepes
Helyigény
3-közepes
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
2-gyenge
Erősségek

Az in situ, vagyis helyben történő ökológiai remediáció költsége lényegesen kisebb, mint a talaj, talajvíz vagy csurgalék ex situ kezelése. A bemutatott példában a védősáv (puffersáv) növényzete gyorsabban növekedett összehasonlítva a környékbeli növényzettel vagy erdővel. A csurgalék utókezelési költsége és időigénye csökken, így a fenntartási költségek csökkennek. A csurgalék kockázata nagymértékben lecsökken.

Gyengeségek

Tápanyag kiegyensúlyozatlanság, talajerózió, növénytoxicitás léphet fel a mesterséges lápban.

Lehetőségek

A csurgalék mennyiségének és minőségének ismertében olyan növénytakarás és fás növényi védőzóna kialakítását kell tervezni, mely képes a csurgalék teljes mennyiségét, oldott anyag tartalmát felvenni vagy stabilizálni, és hosszútávon fenntartható stabil rendszert kialakítani.

A terület neve
Dobrava
Alkalmazás helye, ország
Szlovénia
Alkalmazás helye, város
Dobrava at Ormož
Alkalmazás kezdő időpontja
2003
Alkalmazás befejező időpontja
2006
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Hosszúság (m)
400.0
Szélesség (m)
100.0
A szennyezettség eredete
községi kommunális hulladéklerakó
Összefoglaló az alkalmazásról

A hulladéklerakó telep rehabilitációját az alábbi lépésekben végezték el: Elsőként a régi hulladékot és a szennyezett talajt feltárták, a lerakó felületét szigetelték, majd kiépítették a csurgalékvíz gyűjtő, elvezető rendszert. A hulladéklerakó régi és új hulladékkal történő feltöltése és tömörítése után talajréteggel való befedésével és a felszín alatti vízelvezető rendszer beépítésével zárult. Végül a légmentesen elzárt térfogat felületére fű és fűzfa fajok ültetése történt.

Adatlap azonosító (eredeti)
677
Bevivő
Gruiz Katalin
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás