Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- ammónia/ammónium
Olyan fitoremediációs technológiáról van szó, mely a meddőhányók, hulladéklerakók, vagy bármilyen szennyezett csurgalékot eredményező lerakat komplex rehabilitációjához alkalmas. Mesterséges aerob láp. A természetes rendszer fáinak gyökérzete rizofiltrációval kiszűri a csurgalék szennyezőanyagait, a gyökérzet a vizet felveszi a gyökérzónából és részben elpárologtatja, a szerves tápanyagokat a mikroorganizmusok mineralizálják, az energiát felhasználják, a szervetlen terméket a növények felveszi és felhasználják, a szerves szennyezőanyagokat a gyökérzóna mikroflórája elbontja, a mineralizált terméket a növények felhasználják, a szervetlen szennyezőanyagok ugyancsak a gyökérzónában stabilizálódnak. A komplex folyamat során a csurgalék megtisztul, a tisztító zónába ültetett fák és egyéb növények pedig biomasszát termelnek.
Csurgalékvíz kezelése hulladéklerakóban, a hulladéklerakó stabilizációja. A cél a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, zárt hidrológiai és szennyező forgalommal a hulladéklerakó területén. A rehabilitáció időszakos feltárásból és a régi szennyezők eltávolításából állt. Lecsapolása a talajvíznek, lezárása a hulladéklerakó aljának, összegyűjtése és lecsapolása a csurgalékvíznek,elzárása a szennyezőknek a felszíni vizektől, a hulladéklerakóban keletkező gáz lecsapolása. Öntöző rendszer telepítése a kezelt csurgalékvíz újrahasznosításával a fák növekedéséhez.
Havi monitoring a hulladéklerakó csurgalékvizének kezelesének hatásosságát vizsgálva(csurgalékvíz analízis). Növény és talaj mintavétel évente négyszer a hulladéklarakó felszínéről. Havonta talajból mintavétel a vegetáció állapotának vizsgálatára.
Az újdonság az un. evapotranspirációs elválasztó zóna létesítése, mely tulajdonképpen egy mesterséges láp, fákkal. A lerakók rehabilitációjában új, eddig nem alkalmazott természetes technológiai megoldás az olyan jellegű fasor ültetése, mely a lerakatról származó csurgalékot és a benne oldott anyagokat teljes egészében felszívja, vizet nagyrészt elpárologtatja, a szennyezőanyagot elbontja vagy stabilizálja, ezzel megállítja a szennyezett csurgalék vízfolyásokba és mezőgazdasági területekre érkezését, ezzel a környező vizek és talajok direkt szennyezését.
- biológiai
- rizofiltráción alapuló csurgalékkezelés
csurgalékvíz, növénynövekedés
Az in situ, vagyis helyben történő ökológiai remediáció költsége lényegesen kisebb, mint a talaj, talajvíz vagy csurgalék ex situ kezelése. A bemutatott példában a védősáv (puffersáv) növényzete gyorsabban növekedett összehasonlítva a környékbeli növényzettel vagy erdővel. A csurgalék utókezelési költsége és időigénye csökken, így a fenntartási költségek csökkennek. A csurgalék kockázata nagymértékben lecsökken.
Tápanyag kiegyensúlyozatlanság, talajerózió, növénytoxicitás léphet fel a mesterséges lápban.
A csurgalék mennyiségének és minőségének ismertében olyan növénytakarás és fás növényi védőzóna kialakítását kell tervezni, mely képes a csurgalék teljes mennyiségét, oldott anyag tartalmát felvenni vagy stabilizálni, és hosszútávon fenntartható stabil rendszert kialakítani.
A hulladéklerakó telep rehabilitációját az alábbi lépésekben végezték el: Elsőként a régi hulladékot és a szennyezett talajt feltárták, a lerakó felületét szigetelték, majd kiépítették a csurgalékvíz gyűjtő, elvezető rendszert. A hulladéklerakó régi és új hulladékkal történő feltöltése és tömörítése után talajréteggel való befedésével és a felszín alatti vízelvezető rendszer beépítésével zárult. Végül a légmentesen elzárt térfogat felületére fű és fűzfa fajok ültetése történt.
