Ugrás a tartalomra

Talajerózió gátlása bagaszpernye valamint CaOH-ból előállított puzzolán anyag adagolásával

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neveTalajerózió gátlása bagaszpernye valamint CaOH-ból előállított puzzolán anyag adagolásával
Technológia angol neve
CaOH and bagasse fly ash as puzzolanic material against soil erosion
Kifejlesztés országa
Németország
A fejlesztés fázisa
közvetlenül demonstráció előtt
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
Egyéb szennyezőanyag
talajjavítás eróziógátlással
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Fizikai-kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése

Martirena és munkatársai (1998) az eljárás során tiszta CaOH-ot és cukornád-bagasz pernyét alkalmaztak mész-puzzolán anyagkeverék előállítására. A mész:pernye arány minden esetben 30%:70% volt. A száraz mészport és a pernyéket gondosan homogenizálták, majd vizet adtak hozzá, hogy paszta képződjön, ebből prizmákat és cilindereket formáztak, majd mérték az idő múlásával a porozitás változását és a terhelhetőséget. Az idő előrehaladtával a megkötött anyagban kvarc, krisztoballit és kalcit alakult ki. A CaOH két módon reagálhat a talajban: a reaktív szilikáttal kálcium-szilikát-hidrátot képez, vagy a levegő széndioxidjával kálcium-karbonátot képez. A kálciumkarbonát szintén nagy mennyiségben keletkező cukoripari melléktermék. A keverékek pórusossága a reakció előrehaladtával változott, kb 50%-ra tehető a relatív porozitás. 3 hét elteltével a mechanikai szilárdság közel a duplájára növekedett.

A technológia újdonsága

Bagasz pernyét, mint hulladékot használ fel talajkezelésre.

Technológia besorolása
Remediációs technológia fajtája
  • fizikai
  • fizikai stabilizálás
Egyéb remediációs technológia
pernye és mélyre gyökerező lucerna felhasználásával
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Immobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
in situ
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
pH
Egyéb
Egyéb technológiai paraméter

talaj ásványi összetétele

Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Felszín alatti víz
Technológia költségei
Beruházási költség
10.000 HUF alatt
Fajlagos összköltség
nincs rá becslés
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
4-kicsi
Időigény
4-kicsi
Helyigény
4-kicsi
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
5-nagyon nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
2-gyenge
Ismertség
1-rossz
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

A talaj szerkezetének javítása szilikáttartalmú anyaggal.
Nem igényel drága technológiai beruházást.
Az adalékanyagok sem drágák.

Gyengeségek

Szabadföldön még nem kipróbált technológia.
Magyarországon nem elérhető a bagaszpernye.

Lehetőségek

Más növények égetéséből származó pernye valószínűleg szintén használható.
Kombinálható mélyre gyökerező növények ültetésével.

Veszélyek

A bagasz pernye nyomokban tartalmazhat nehézfém szennyeződést (titán-dioxid).

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve
Nem alkalmazták szabadföldi technológiában.
Alkalmazás helye, ország
Németország-laborkísérlet
Alkalmazás helye, város
Németország
Publikáció, referencia
Referenciák

Martirena, J.F., Hernandez, B., Middendorf, M., Gehrkeand, Budelmann, H. (1998) Use of wastes of the sugar industry as pozzolana in lime-pozzolan binders: study of the reaction,Cement and Concrete Research, Vol. 28, No. 11, pp. 1525–1536

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
722
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás