Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Martirena és munkatársai (1998) az eljárás során tiszta CaOH-ot és cukornád-bagasz pernyét alkalmaztak mész-puzzolán anyagkeverék előállítására. A mész:pernye arány minden esetben 30%:70% volt. A száraz mészport és a pernyéket gondosan homogenizálták, majd vizet adtak hozzá, hogy paszta képződjön, ebből prizmákat és cilindereket formáztak, majd mérték az idő múlásával a porozitás változását és a terhelhetőséget. Az idő előrehaladtával a megkötött anyagban kvarc, krisztoballit és kalcit alakult ki. A CaOH két módon reagálhat a talajban: a reaktív szilikáttal kálcium-szilikát-hidrátot képez, vagy a levegő széndioxidjával kálcium-karbonátot képez. A kálciumkarbonát szintén nagy mennyiségben keletkező cukoripari melléktermék. A keverékek pórusossága a reakció előrehaladtával változott, kb 50%-ra tehető a relatív porozitás. 3 hét elteltével a mechanikai szilárdság közel a duplájára növekedett.
Bagasz pernyét, mint hulladékot használ fel talajkezelésre.
- fizikai
- fizikai stabilizálás
talaj ásványi összetétele
A talaj szerkezetének javítása szilikáttartalmú anyaggal.
Nem igényel drága technológiai beruházást.
Az adalékanyagok sem drágák.
Szabadföldön még nem kipróbált technológia.
Magyarországon nem elérhető a bagaszpernye.
Más növények égetéséből származó pernye valószínűleg szintén használható.
Kombinálható mélyre gyökerező növények ültetésével.
A bagasz pernye nyomokban tartalmazhat nehézfém szennyeződést (titán-dioxid).
Martirena, J.F., Hernandez, B., Middendorf, M., Gehrkeand, Budelmann, H. (1998) Use of wastes of the sugar industry as pozzolana in lime-pozzolan binders: study of the reaction,Cement and Concrete Research, Vol. 28, No. 11, pp. 1525–1536