Ugrás a tartalomra

Kohósalak alkalmazása rizsföldek tápanyagpótlására és metánkibocsátásának csökkentésére

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neveKohósalak alkalmazása rizsföldek tápanyagpótlására és metánkibocsátásának csökkentésére
Technológia angol neve
Use of furnice blast slag as amedment and to reduce methane emission on rice-fields
Kifejlesztés országa
Dél-Kórea
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Nem vegyi anyag
Egyéb szennyezőanyag
Si
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Jellemző kezdeti érték
78 mg/kg
Jellemző végérték
130 mg/kg
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Illékony (nem halogénezett) szerves vegyületek
Egyéb szennyezőanyag
metán
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Biológiai
A technológia általános ismertetése

Az alkalmazott szilikát vassalak szemcsés, 9,5-es pH-jú, hozzávetőleges összetétele a fenti táblázatban megtalálható. A kohósalakot a rizsbeültetés előtt két nappal alkalmazták. Elárasztás előtt egy héttel szárított rizsszalmát (5 Mg/ha) adtak a talajhoz (a rizsszalma visszajuttatása is Si pótlás miatt fontos, de a technológia munkaigényessége miatt egyre kevésbé használt [5]) és mechanikailag bekeverték 10 cm-rel a felületi talaj alá. Egy nappal a beültetés előtt háromféle általános műtrágyát adagoltak: karbamidot (55 kg N/ha), szuperfoszfátot (90 kg P2O5) és kálium-kloridot (40,6 kg K2O/ha). Huszonegy napos rizspalántákat (kultúra: Dongjibyeo, O. Sativa, Japonica) ültettek el, dombocskánként hármat, 15x30 cm-es térkiosztásban június 3-án. A növekedési időszak alatt 5-7 cm-es vízszintet tartottak fenn. Két héttel a rizsültetés után tőhajtást növesztő műtrágyát (22 kg N/ha), négy hétre rá pedig virágzást segítő műtrágyát (33 kg N/ha, 17,4 kg K2O/ha) adagoltak.
Dél-Koreában a talajok hiányosak szilikátra nézve. Mindösszesen 78 mg/kg Si-ot tartalmaznak a talaj felső, megművelt rétegében (felső 10 cm) a kívánatos 130 mg/kg helyett. Ezért általános irányelvként a talajokra 2 tonna/ha kohósalak tartalmú szilikátműtrágyát alkalmaznak két évig. (Ez a mennyiség csak a szilikátpótlást veszi figyelembe).
Maga a kohósalak fémiparban keletkező melléktermék. Fontos, hogy a gyártás során gyorsan kell lehűteni folyamatos nagynyomású vízzel való permetezéssel. Ezután a megüvegesedett homok tulajdonságait viseli.

A technológia újdonsága

Kohósalak alkalmazása metán-emiszzió csökkentésére rizsföldeken (Si-műtrágyaként eddig is használták)

Technológia besorolása
Remediációs technológia fajtája
  • biológiai
  • anaerob biodegradáción alapuló technológia
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Egyéb
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
in situ
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek
pH
Redoxpotenciál
Egyéb
Egyéb technológiai paraméter

elemösszetétel, rizsnövekedés, hozam

Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Pórusvíz
Technológia költségei
Beruházási költség
50.000 - 100.000 HUF
Fajlagos összköltség
0 - 500 HUF
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
4-kicsi
Időigény
4-kicsi
Helyigény
4-kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Alkalmazhatóság
5-kiváló
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

Jól fedezi a rizs extrém szilikátigényét. Reduktív környezet korlátozásával csökkenti a metán emissziót. A kalcium-szilikát semlegesíthet különböző, a növények tápanyagfelvétele szempontjából káros szerves savakat. Gátolja a növényi gyökereket károsító H2S képződését. A K és a N megnövekedett felvételét is elősegíti a Si, ugyanis az elárasztott gyökereknek megnő az oxidációs képességük.

Gyengeségek

Ahogy egyre nagyobb mennyiségben használjuk a talajban Si pótlásához, úgy a talaj Ca és Mg tartalma is nő, aminek hatására megnő a talaj K műtrágya igénye.

Lehetőségek

Olcsón, nagy mennyiségben beszerezhető adalékanyag a rizstalaj termőképességének megőrzésére és a metánemisszió csökkentésére.

Veszélyek

Esetleges hozzá nem értő, túl nagy mértékű, alkalmazásával a talajban nehézfémszennyezés okozása.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve
rizsföld
Alkalmazás helye, ország
Dél-Korea
Alkalmazás helye, város
Gyeongsang, Jinju
Alkalmazás kezdő időpontja
2006
Alkalmazás befejező időpontja
2007
Szennyezőanyag
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag
  • Illékony (nem halogénezett) szerves vegyületek
Egyéb szennyezőanyag
metán
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Jellemző kezdeti érték
van
Maximális kezdeti érték
van
Jellemző végérték
nincs
Publikáció, referencia
Publikációk

[1]: Chon-Suh Park: Past and future advances in silicon research in the Republic of Korea in Silicon in Agriculture (Eds.: L. E. Datnoff, G. H. Snyder, G. H. Korndörfer), Chapter 22, Elsevier Science BV, 2001
[2]: M. A. Ali et al.: Effect of industrial by-products containing electron acceptors on mitigating methane emission during rice culrivation, Waste Mangement, 29, 2759-2764, 2009
[3]: M. A. Ali et al.: Evaluation of silicate iron slag amendement on reducing methane emission from flood water rice farming, Agriculture, Ecosystems and Environment, 128, 21-26, 2008

[4]: K.-M. Lee; P.-J. Park: Estimation of the environmental credit for the recycling of granulated blast furnace slag on LCA, Conservation and Recycling, 44, 139-151, 2005
[5]: Brief History of Silicon Research, Chapter 1, Brief History of Silicon Research in Japan-Birth of silicate fertilizer

Referenciák

M. A. Ali et al.: Effect of industrial by-products containing electron acceptors on mitigating methane emission during rice culrivation, Waste Mangement, 29, 2759-2764, 2009

Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
723
Bevivő
Scheer Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás