Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- Nem vegyi anyag
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Illékony (nem halogénezett) szerves vegyületek
Technológiára vonatkozó információ
Az alkalmazott szilikát vassalak szemcsés, 9,5-es pH-jú, hozzávetőleges összetétele a fenti táblázatban megtalálható. A kohósalakot a rizsbeültetés előtt két nappal alkalmazták. Elárasztás előtt egy héttel szárított rizsszalmát (5 Mg/ha) adtak a talajhoz (a rizsszalma visszajuttatása is Si pótlás miatt fontos, de a technológia munkaigényessége miatt egyre kevésbé használt [5]) és mechanikailag bekeverték 10 cm-rel a felületi talaj alá. Egy nappal a beültetés előtt háromféle általános műtrágyát adagoltak: karbamidot (55 kg N/ha), szuperfoszfátot (90 kg P2O5) és kálium-kloridot (40,6 kg K2O/ha). Huszonegy napos rizspalántákat (kultúra: Dongjibyeo, O. Sativa, Japonica) ültettek el, dombocskánként hármat, 15x30 cm-es térkiosztásban június 3-án. A növekedési időszak alatt 5-7 cm-es vízszintet tartottak fenn. Két héttel a rizsültetés után tőhajtást növesztő műtrágyát (22 kg N/ha), négy hétre rá pedig virágzást segítő műtrágyát (33 kg N/ha, 17,4 kg K2O/ha) adagoltak.
Dél-Koreában a talajok hiányosak szilikátra nézve. Mindösszesen 78 mg/kg Si-ot tartalmaznak a talaj felső, megművelt rétegében (felső 10 cm) a kívánatos 130 mg/kg helyett. Ezért általános irányelvként a talajokra 2 tonna/ha kohósalak tartalmú szilikátműtrágyát alkalmaznak két évig. (Ez a mennyiség csak a szilikátpótlást veszi figyelembe).
Maga a kohósalak fémiparban keletkező melléktermék. Fontos, hogy a gyártás során gyorsan kell lehűteni folyamatos nagynyomású vízzel való permetezéssel. Ezután a megüvegesedett homok tulajdonságait viseli.
Kohósalak alkalmazása metán-emiszzió csökkentésére rizsföldeken (Si-műtrágyaként eddig is használták)
Technológia besorolása
- biológiai
- anaerob biodegradáción alapuló technológia
Technológia-monitoring
elemösszetétel, rizsnövekedés, hozam
Technológia költségei
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
Jól fedezi a rizs extrém szilikátigényét. Reduktív környezet korlátozásával csökkenti a metán emissziót. A kalcium-szilikát semlegesíthet különböző, a növények tápanyagfelvétele szempontjából káros szerves savakat. Gátolja a növényi gyökereket károsító H2S képződését. A K és a N megnövekedett felvételét is elősegíti a Si, ugyanis az elárasztott gyökereknek megnő az oxidációs képességük.
Ahogy egyre nagyobb mennyiségben használjuk a talajban Si pótlásához, úgy a talaj Ca és Mg tartalma is nő, aminek hatására megnő a talaj K műtrágya igénye.
Olcsón, nagy mennyiségben beszerezhető adalékanyag a rizstalaj termőképességének megőrzésére és a metánemisszió csökkentésére.
Esetleges hozzá nem értő, túl nagy mértékű, alkalmazásával a talajban nehézfémszennyezés okozása.
Konkrét megvalósult alkalmazások
- Illékony (nem halogénezett) szerves vegyületek
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Publikáció, referencia
[1]: Chon-Suh Park: Past and future advances in silicon research in the Republic of Korea in Silicon in Agriculture (Eds.: L. E. Datnoff, G. H. Snyder, G. H. Korndörfer), Chapter 22, Elsevier Science BV, 2001
[2]: M. A. Ali et al.: Effect of industrial by-products containing electron acceptors on mitigating methane emission during rice culrivation, Waste Mangement, 29, 2759-2764, 2009
[3]: M. A. Ali et al.: Evaluation of silicate iron slag amendement on reducing methane emission from flood water rice farming, Agriculture, Ecosystems and Environment, 128, 21-26, 2008
[4]: K.-M. Lee; P.-J. Park: Estimation of the environmental credit for the recycling of granulated blast furnace slag on LCA, Conservation and Recycling, 44, 139-151, 2005
[5]: Brief History of Silicon Research, Chapter 1, Brief History of Silicon Research in Japan-Birth of silicate fertilizer
M. A. Ali et al.: Effect of industrial by-products containing electron acceptors on mitigating methane emission during rice culrivation, Waste Mangement, 29, 2759-2764, 2009