Kohósalak alkalmazása rizsföldek tápanyagpótlására és metánkibocsátásának csökkentésére

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Kohósalak alkalmazása rizsföldek tápanyagpótlására és metánkibocsátásának csökkentésére
Technológia angol neve 
Use of furnice blast slag as amedment and to reduce methane emission on rice-fields
Kifejlesztés országa 
Dél-Kórea
A fejlesztés fázisa  
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Alkalmazási kör
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Nem vegyi anyag
Egyéb szennyezőanyag 
Si

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

Jellemző kezdeti érték 
78 mg/kg
Jellemző végérték 
130 mg/kg
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Illékony (nem halogénezett) szerves vegyületek
Egyéb szennyezőanyag 
metán
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telített talaj
Technológia típusa 
Kombinált
Technológia alapja 
Biológiai
A technológia általános ismertetése 

Az alkalmazott szilikát vassalak szemcsés, 9,5-es pH-jú, hozzávetőleges összetétele a fenti táblázatban megtalálható. A kohósalakot a rizsbeültetés előtt két nappal alkalmazták. Elárasztás előtt egy héttel szárított rizsszalmát (5 Mg/ha) adtak a talajhoz (a rizsszalma visszajuttatása is Si pótlás miatt fontos, de a technológia munkaigényessége miatt egyre kevésbé használt [5]) és mechanikailag bekeverték 10 cm-rel a felületi talaj alá. Egy nappal a beültetés előtt háromféle általános műtrágyát adagoltak: karbamidot (55 kg N/ha), szuperfoszfátot (90 kg P2O5) és kálium-kloridot (40,6 kg K2O/ha). Huszonegy napos rizspalántákat (kultúra: Dongjibyeo, O. Sativa, Japonica) ültettek el, dombocskánként hármat, 15x30 cm-es térkiosztásban június 3-án. A növekedési időszak alatt 5-7 cm-es vízszintet tartottak fenn. Két héttel a rizsültetés után tőhajtást növesztő műtrágyát (22 kg N/ha), négy hétre rá pedig virágzást segítő műtrágyát (33 kg N/ha, 17,4 kg K2O/ha) adagoltak.
Dél-Koreában a talajok hiányosak szilikátra nézve. Mindösszesen 78 mg/kg Si-ot tartalmaznak a talaj felső, megművelt rétegében (felső 10 cm) a kívánatos 130 mg/kg helyett. Ezért általános irányelvként a talajokra 2 tonna/ha kohósalak tartalmú szilikátműtrágyát alkalmaznak két évig. (Ez a mennyiség csak a szilikátpótlást veszi figyelembe).
Maga a kohósalak fémiparban keletkező melléktermék. Fontos, hogy a gyártás során gyorsan kell lehűteni folyamatos nagynyomású vízzel való permetezéssel. Ezután a megüvegesedett homok tulajdonságait viseli.

A technológia újdonsága 

Kohósalak alkalmazása metán-emiszzió csökkentésére rizsföldeken (Si-műtrágyaként eddig is használták)

Technológia besorolása
Remediációs technológia fajtája 
  • biológiai
  • anaerob biodegradáción alapuló technológia
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából 
Egyéb
Remediációs technológia a kivitelezés szerint 
in situ
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
pH
Redoxpotenciál
Egyéb
Egyéb technológiai paraméter 

elemösszetétel, rizsnövekedés, hozam

Környezetmonitoring helye 
Telített talaj
Pórusvíz
Technológia költségei
Beruházási költség 
50.000 - 100.000 HUF
Fajlagos összköltség 
0 - 500 HUF
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
4-kicsi
Időigény 
4-kicsi
Helyigény 
4-kicsi
Munkaigény 
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény 
3-közepes
Szakember-igény 
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
4-kicsi
Környezethatékonyság 
4-nagy
Költséghatékonyság 
4-jó
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Alkalmazhatóság 
5-kiváló
Elérhetőség 
4-jó
Ismertség 
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

Jól fedezi a rizs extrém szilikátigényét. Reduktív környezet korlátozásával csökkenti a metán emissziót. A kalcium-szilikát semlegesíthet különböző, a növények tápanyagfelvétele szempontjából káros szerves savakat. Gátolja a növényi gyökereket károsító H2S képződését. A K és a N megnövekedett felvételét is elősegíti a Si, ugyanis az elárasztott gyökereknek megnő az oxidációs képességük.

Gyengeségek 

Ahogy egyre nagyobb mennyiségben használjuk a talajban Si pótlásához, úgy a talaj Ca és Mg tartalma is nő, aminek hatására megnő a talaj K műtrágya igénye.

Lehetőségek 

Olcsón, nagy mennyiségben beszerezhető adalékanyag a rizstalaj termőképességének megőrzésére és a metánemisszió csökkentésére.

Veszélyek 

Esetleges hozzá nem értő, túl nagy mértékű, alkalmazásával a talajban nehézfémszennyezés okozása.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
rizsföld
Alkalmazás helye, ország 
Dél-Korea
Alkalmazás helye, város 
Gyeongsang, Jinju
Alkalmazás kezdő időpontja 
2006
Alkalmazás befejező időpontja 
2007
Szennyezőanyag 
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Illékony (nem halogénezett) szerves vegyületek
Egyéb szennyezőanyag 
metán

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

Jellemző kezdeti érték 
van
Maximális kezdeti érték 
van
Jellemző végérték 
nincs
Publikáció, referencia
Publikációk 

[1]: Chon-Suh Park: Past and future advances in silicon research in the Republic of Korea in Silicon in Agriculture (Eds.: L. E. Datnoff, G. H. Snyder, G. H. Korndörfer), Chapter 22, Elsevier Science BV, 2001
[2]: M. A. Ali et al.: Effect of industrial by-products containing electron acceptors on mitigating methane emission during rice culrivation, Waste Mangement, 29, 2759-2764, 2009
[3]: M. A. Ali et al.: Evaluation of silicate iron slag amendement on reducing methane emission from flood water rice farming, Agriculture, Ecosystems and Environment, 128, 21-26, 2008

[4]: K.-M. Lee; P.-J. Park: Estimation of the environmental credit for the recycling of granulated blast furnace slag on LCA, Conservation and Recycling, 44, 139-151, 2005
[5]: Brief History of Silicon Research, Chapter 1, Brief History of Silicon Research in Japan-Birth of silicate fertilizer

Referenciák 

M. A. Ali et al.: Effect of industrial by-products containing electron acceptors on mitigating methane emission during rice culrivation, Waste Mangement, 29, 2759-2764, 2009

Képek
Rizsföld
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
723
Bevivő 
Scheer Ildikó
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajremediációs technológia
Létrehozás 
2009-11-06
Módosítás 
2018-06-22