Ugrás a tartalomra

Mulcsművelés

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neveMulcsművelés
Technológia angol neve
Mulch technology
Kifejlesztés országa
Magyarország
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
A fejlesztés finanszírozása
Fejlesztés befejezése
2009
Alkalmazási kör
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Fizikai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
Vízvesztés
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Fizikai degradáció
  • Tömörödés
Egyéb talajromlási folyamat
művelőtalp réteg kialakulása
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Fizikai degradáció
  • Szerkezet leromlás
Egyéb talajromlási folyamat
eróziós folyamatok
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Biológiai degradáció
  • Biodiverzitás csökkenés
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Egyéb talajromlási folyamat
Tápanyagpótlás, Szerkezetjavítás
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Fizikai
Biológiai
A technológia általános ismertetése

A mulcsos talajművelés célja a magas és fenntartható termelékenység megvalósítása a talaj minőségének és a környezet megóvása mellett. A mulcsos talajművelés talajvédő hatása a mulcsrétegnek köszönhető, amely növeli a talaj vízbefogadó és megtartó képességét és védőrétegként is szolgál a szél okozta talajerózió ellen is. A talaj minőségének megőrzését szintén elősegíti, hogy a mulcsos talajművelés minimális talajforgatással jár, és a bedolgozott szármaradvány lebomlása növeli a talaj szerves anyag tartalmát és termékenységét és ezáltal csökkenti a műtrágya alkalmazásának szükségességét is. A mulcsos művelés környezetvédő hatása annak köszönhető, hogy energiatakarékos talajművelési technológiaként jelentősen csökkenti a mezőgazdaság termelésben felhasznált üzemanyag-felhasználás okozta káros anyag kibocsátást
A mulcsművelés lényege, hogy a talajt 25-30 cm mélyen kell lazítani és 12-15 cm mélyen aprítani a talajt, valamint belekeverni a mulcs kétharmadát. A mulcs egyharmadának a művelt talaj felszínén kell maradnia – az eróziós és deflációs károk mérséklésére, a víz visszatartására.

A technológia újdonsága

A mulcs technológia talajvédelmet, művelési költség megtakarítást ad az alkalmazójának a többlet vegyszer felhasználás mellett is. Az EU tagországokban a forgatás nélküli-, talajvédő művelést alkalmazók külön támogatást kaphatnak. A többlet vegyszer felhasználás költségét is beleértve, a költségmegtakarítás a szántásos műveléshez képest 30-40% lehet, a terméshozamok számottevően jobbak.

Technológia besorolása
A technológia típusa
  • Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
  • Tarlómaradványok alászántása
Egyéb technológia
védő mulcsréteg: a mulcs egyharmadának a művelt talaj felszínén kell maradnia
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek
Mozgatott talajmennyiség
Anyagfogyasztás
Környezetmonitoring helye
Talajlevegő
Pórusvíz
Felszín alatti víz
Levegő
Technológia költségei
Beruházási költség
5.000.000 - 10.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
nincs rá becslés
Fajlagos energia költség
2 000 - 5 000 HUF
Fajlagos anyagköltség
nincs rá becslés
Fajlagos munkaerőköltség
nincs rá becslés
Fajlagos összköltség
2 000 - 5 000 HUF
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
4-kicsi
Időigény
3-közepes
Helyigény
3-közepes
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
3-közepes
Ismertség
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

• eszköztakarékos
• energiatakarékos
• művelet takarékos
• talajvédő
• nedvesség megőrző
• környezetkímélő

Gyengeségek

• A növényi kártevők és gombabetegségek ellen használandó többletvegyszer felhasználás ill. a szervesanyag-lebontó műtrágyák alkalmazása

• Az ideális talaj-levegő-víz arány jó élőhelyet, táplálékot nyújt, gradációs években mindezek vonzzák a rágcsálókat.

Lehetőségek

A mulcsanyag lassú lebomlása biztosíthatja a talaj folyamatos tápanyag-utánpótlását.
Kártevőket riasztó illatanyagokkal a kártevők kártétele csökkenthető lehet

Veszélyek

nem ismert

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve
Bácsbokod, Alber Agro E.C.
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Bácsbokod
Alkalmazás kezdő időpontja
1991
Alkalmazás fázisa
Rutin
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
Összefoglaló az alkalmazásról

17 éve kezdték mulcshagyóan művelni a tarlókat, jóllehet akkor alig
volt erre alkalmas eszközük. Az utóbbi hét évben – jó eszközválaszték (pl. szárzúzó adapter a kombájnokon, síktárcsa, multikultivátor, magágykészítő vetőgép) és sok tapasztalat birtokában – az alapművelés utáni mulcshagyás a teljes szántóterületre jellemző. A mulcshagyó technológiát – Hegedűs József ügyvezető szerint – klímakárenyhítő, termés biztonság megtartó tényezőként
értékelik.

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Fizikai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
vízvesztés
A terület neve
Karád
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Karád
Alkalmazás kezdő időpontja
1998
Alkalmazás fázisa
Rutin
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
Összefoglaló az alkalmazásról

Legelőször gabonatarlón próbálták ki (1998-ban), a 2008. évben a szántó 60 %-án alkalmazták, a 2009-10 évben a szántó teljes területén tervezték” (a kukoricatarlók harmadán már akkor sem forgatták le a szárat). 5-6 év tapasztalata nyomán a mulcsolást segítő szecskaméret őszi búzánál: 5-8 cm, kukoricánál: 3-6 cm (hosszában is hasítva), napraforgónál: 2-5 cm. Ez utóbbinál 30-60 cm magas tarló marad, amelyet multikultivátorral jó minőségben munkálnak meg.

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Fizikai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
Vízvesztés
A terület neve
Bekecs
Alkalmazás helye, ország
Magyaroszág
Alkalmazás helye, város
Bekecs
Alkalmazás fázisa
Rutin
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
Összefoglaló az alkalmazásról

A műveletek sora nyáron a következő, tarlóhántás és lezárás egy menetben
hatékonyan síktárcsás porhanyítóval, a betakarítást követő 12 órán belül. A mulcsművelés (keverés, aprítás, takart felszín) a síktárcsa és henger nyomán kifogástalan. A gondozott tarlón jó a gyomkelés, lehetőség van hatékony kémiai tarlóápolásra. A nedvesség megkímélése megfizethetetlen (…). Gazdaságukban legnehezebben művelhetőek az agyagos, savanyú perc talajok, a művelésük időzítésére nagyon oda kell figyelni. Nem kennek, nem taposnak, nem rögösítenek.
Nem szántanak, mulcsművelést alkalmaznak minden évben

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Fizikai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
Vízvesztés
Publikáció, referencia
Referenciák

Dr. Birkás Márta: A mulcsművelés hazai gyakorlata, Agrófórum, 19. évf. 8. szám, 2008. http://www.farmit.hu/sites/default/files/BirkasM.pdf

Sipos Géza, Racskó József, Dr. Rátonyi Tamás (Debreceni Egyetem ATC): A forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jellemzői és tapasztalatai. http://www.agraroldal.hu/talaj-3_cikk.html

Szőllősi Nikolett, Zsembeli József, Kovács Györgyi, Juhász Csaba: A talajművelés szerepe környezetünk CO2 terhelésében, Talajvédelem, különszám, Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29, 517. old.

Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
899
Bevivő
CsKati
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás
Módosítás