Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fizikai degradáció
- Fizikai degradáció
- Tömörödés
- Fizikai degradáció
- Szerkezet leromlás
- Biológiai degradáció
- Biodiverzitás csökkenés
- Biológiai degradáció
- Szervesanyag vesztés
A mulcsos talajművelés célja a magas és fenntartható termelékenység megvalósítása a talaj minőségének és a környezet megóvása mellett. A mulcsos talajművelés talajvédő hatása a mulcsrétegnek köszönhető, amely növeli a talaj vízbefogadó és megtartó képességét és védőrétegként is szolgál a szél okozta talajerózió ellen is. A talaj minőségének megőrzését szintén elősegíti, hogy a mulcsos talajművelés minimális talajforgatással jár, és a bedolgozott szármaradvány lebomlása növeli a talaj szerves anyag tartalmát és termékenységét és ezáltal csökkenti a műtrágya alkalmazásának szükségességét is. A mulcsos művelés környezetvédő hatása annak köszönhető, hogy energiatakarékos talajművelési technológiaként jelentősen csökkenti a mezőgazdaság termelésben felhasznált üzemanyag-felhasználás okozta káros anyag kibocsátást
A mulcsművelés lényege, hogy a talajt 25-30 cm mélyen kell lazítani és 12-15 cm mélyen aprítani a talajt, valamint belekeverni a mulcs kétharmadát. A mulcs egyharmadának a művelt talaj felszínén kell maradnia – az eróziós és deflációs károk mérséklésére, a víz visszatartására.
A mulcs technológia talajvédelmet, művelési költség megtakarítást ad az alkalmazójának a többlet vegyszer felhasználás mellett is. Az EU tagországokban a forgatás nélküli-, talajvédő művelést alkalmazók külön támogatást kaphatnak. A többlet vegyszer felhasználás költségét is beleértve, a költségmegtakarítás a szántásos műveléshez képest 30-40% lehet, a terméshozamok számottevően jobbak.
- Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
- Tarlómaradványok alászántása
• eszköztakarékos
• energiatakarékos
• művelet takarékos
• talajvédő
• nedvesség megőrző
• környezetkímélő
• A növényi kártevők és gombabetegségek ellen használandó többletvegyszer felhasználás ill. a szervesanyag-lebontó műtrágyák alkalmazása
• Az ideális talaj-levegő-víz arány jó élőhelyet, táplálékot nyújt, gradációs években mindezek vonzzák a rágcsálókat.
A mulcsanyag lassú lebomlása biztosíthatja a talaj folyamatos tápanyag-utánpótlását.
Kártevőket riasztó illatanyagokkal a kártevők kártétele csökkenthető lehet
nem ismert
- Mezőgazdasági
17 éve kezdték mulcshagyóan művelni a tarlókat, jóllehet akkor alig
volt erre alkalmas eszközük. Az utóbbi hét évben – jó eszközválaszték (pl. szárzúzó adapter a kombájnokon, síktárcsa, multikultivátor, magágykészítő vetőgép) és sok tapasztalat birtokában – az alapművelés utáni mulcshagyás a teljes szántóterületre jellemző. A mulcshagyó technológiát – Hegedűs József ügyvezető szerint – klímakárenyhítő, termés biztonság megtartó tényezőként
értékelik.
- Fizikai degradáció
- Mezőgazdasági
Legelőször gabonatarlón próbálták ki (1998-ban), a 2008. évben a szántó 60 %-án alkalmazták, a 2009-10 évben a szántó teljes területén tervezték” (a kukoricatarlók harmadán már akkor sem forgatták le a szárat). 5-6 év tapasztalata nyomán a mulcsolást segítő szecskaméret őszi búzánál: 5-8 cm, kukoricánál: 3-6 cm (hosszában is hasítva), napraforgónál: 2-5 cm. Ez utóbbinál 30-60 cm magas tarló marad, amelyet multikultivátorral jó minőségben munkálnak meg.
- Fizikai degradáció
- Mezőgazdasági
A műveletek sora nyáron a következő, tarlóhántás és lezárás egy menetben
hatékonyan síktárcsás porhanyítóval, a betakarítást követő 12 órán belül. A mulcsművelés (keverés, aprítás, takart felszín) a síktárcsa és henger nyomán kifogástalan. A gondozott tarlón jó a gyomkelés, lehetőség van hatékony kémiai tarlóápolásra. A nedvesség megkímélése megfizethetetlen (…). Gazdaságukban legnehezebben művelhetőek az agyagos, savanyú perc talajok, a művelésük időzítésére nagyon oda kell figyelni. Nem kennek, nem taposnak, nem rögösítenek.
Nem szántanak, mulcsművelést alkalmaznak minden évben
- Fizikai degradáció
Dr. Birkás Márta: A mulcsművelés hazai gyakorlata, Agrófórum, 19. évf. 8. szám, 2008. http://www.farmit.hu/sites/default/files/BirkasM.pdf
Sipos Géza, Racskó József, Dr. Rátonyi Tamás (Debreceni Egyetem ATC): A forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jellemzői és tapasztalatai. http://www.agraroldal.hu/talaj-3_cikk.html
Szőllősi Nikolett, Zsembeli József, Kovács Györgyi, Juhász Csaba: A talajművelés szerepe környezetünk CO2 terhelésében, Talajvédelem, különszám, Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29, 517. old.
