Vörösiszap alkalmazása savanyú talajok javítására

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveVörösiszap alkalmazása savanyú talajok javítására
Technológia angol neve
The application of bauxite residue in the improvement of soils with low pH
Kifejlesztés országa
Görögország
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás
Egyéb talajromlási folyamat
Savanyodásgátlás, Talajmegkötés
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Kémiai
A technológia általános ismertetése

Vörösiszap és számos savanyú talaj különböző arányú keverékének kölcsönhatását vizsgálták. Az összekeverést követően pH méréseket végeztek az összekeverést követően azonnal, három nappal később és 30 nappal később. Megállapítható, hogy a vörösiszap hatására pH növekedés jelentkezett a talajokban. Az eredmények bíztatóak. Számos jel utal arra, hogy meghatározott körülmények között, pontosan meghatározva a talaj fizikai-kémia jellemzőit és megvizsgálva az összes limitáló faktort, a vörösiszap alkalmazható talajjavításra. Azonban további vizsgálatok szükségesek a vörösiszap növénytermesztésben való felhasználásához.

A technológia újdonsága

A vörösiszap a bauxit gyártás mellékterméke, hulladéknak tekintik, mely világszerte nagy méretű tározókban áll. A technológia során hulladék felhasználásával javítják a leromlott talajokat, így a hulladék újrafelhasználását is elérik.

A technológia típusa
  • Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
  • Egyéb technológiák
Egyéb technológia
Talajjavítás vörösiszappal
Technológiai paraméterek
pH
Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Beruházási költség
10.000 HUF alatt
Fajlagos müködtetési költség
nincs rá becslés
Fajlagos energia költség
nincs rá becslés
Fajlagos anyagköltség
nincs rá becslés
Fajlagos munkaerőköltség
nincs rá becslés
Fajlagos összköltség
nincs rá becslés
Költség
3-közepes
Időigény
3-közepes
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
2-nagy
Környezeti és munkahelyi kockázatok
3-közepes
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
1-rossz
Erősségek

A technológia mindamellett, hogy kitűnő talajjavító módszer a savanyú talajok javítására, lehetővé teszi az amúgy további felhasználásra nem kerülő, és nagy mennyiségben rendelkezésre álló vörösiszap hasznosítását.

Gyengeségek

Alkalmazása még nem terjedt el. A vörösiszap veszélyessége nem egyértelmű, szállítása/kezelése speciális feladat.

Lehetőségek

A vörösiszap nem csak a pH növelésére alkalmas, de mikroelem tartalmának következtében a növények számára ezeket az elemeket is biztosítja.

Veszélyek

A vörösiszap sokszor nagy mennyiségben tartalmaz mobilis krómot (és egyéb fémeket), ezt talajba keverés előtt ellenőrizni szükséges.

A terület neve
Nyugat-Penszilvánia
Alkalmazás helye, ország
USA
Alkalmazás helye, város
Mather Mine ( szénbánya)
Alkalmazás kezdő időpontja
2009
Alkalmazás befejező időpontja
2010
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Összefoglaló az alkalmazásról

Nyugat-Penszilvániában a Mather Mine-i (szénbánya) meddőhányó, amit savas bányahulladék borított, művelésre alkalmassá tételére alkalmaztak vörösiszapot. Az ottani talajt savasság, szervesanyag- ás tápanyag hiány, illetve rossz vízmegtartóképesség és szegényes talajszerkezet jellemezte, ami ellehetetlenítette a talajon való növénytermesztést.
A kivitelezők/megvalósítók az Alcoa és a Pennsylvania Department of Environmental Protection (DEP) voltak. Céljuk az volt, hogy bebizonyítsák a vörösiszap gyakorlati hasznát a talajstabilizálásban és a talajjavításban. Ez a projekt egy kitűnő példa két ipari hulladék kombinációjával létrehozott 'zöld' technológiának, amely költséghatékonyabb is a hagyományos kezelési módoknál.
A művelésre szánt területet először megtisztították, kezelték, majd előkészítették a növénytermesztéshez. Majd négy darab teszt területet alakítottak ki 0,3 hektár nagyságban. Az első területet meghagyták kontroll területnek meddővel borítva. A másodiknál meddőt és 10% vörösiszapot (150 000 kg) kevertek a talaj felső részébe 46-61 cm mélységben. A harmadik ugyan azt tartalmazta, mint a második, komposzttal keverve. A negyedik földdarabot pedig meddővel plusz 35% mészkővel fedték. Mind a négy földdarabon hidrovetettek, majd szalmaborítással fedték, hogy megvédjék a magokat a kimosódástól.
Egy hónapon belül a kettes és hármas területen elindult a vegetáció. Mindkettőn gyorsabban és sűrűbben nőttek a növények, mint a négyes számú területen. A kontroll területen pedig szinte semmi nem hajtott ki.
Kora 2010-es felmérések szerint a hármas földdarab érte el a legjobb eredményeket.

forrás: ://www.alcoa.com/sustainability/en/case_studies/2010_USA_mather_mine.asp

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás
Egyéb talajromlási folyamat
Szikesedés
Referenciák

S. P. Varnavas, D. Boufounos, D. Fafoutis: An investigation of the potential application of bauxite residue in soil/sediment remediation, International Conference on Enivronmental Science and Technology, 2005; http://www.redmud.org/Files/An_Investigation_of_the%20potential_applica…

Adatlap azonosító (eredeti)
954
Bevivő
szabo lujzs
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás
Módosítás