Ugrás a tartalomra

Gyapjúhulladék felhasználása szerves tápanyag forrásként mesterséges termesztőközeg létrehozásásra

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neveGyapjúhulladék felhasználása szerves tápanyag forrásként mesterséges termesztőközeg létrehozásásra
Technológia angol neve
Wool-waste as organic nutrient source for container-grown plants
Kifejlesztés országa
USA
A fejlesztés fázisa
demonstráció alatt
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek
Egyéb hulladék
gyapjú
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Alapanyag (hulladék) homogenitására vonatkozó információk
Termék
Hulladék EWC kódszáma
  • 04 BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK
  • 04 02 textilipari hulladékok
  • 04 02 21 feldolgozatlan textilszál hulladékok
Egyéb hulladék
gyapjú
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Alapanyag (hulladék) homogenitására vonatkozó információk
Termék
Technológiára vonatkozó információ
Kezelhető hulladék halmazállapota
Szilárd
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Fizikai-kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése

A technológia során a növények termesztéséhez a táptalaj dúsításához juh-gyapjút használnak. A gyapjú perlittel és tőzeggel keverve is alkalmazható. Hatására nő a N-ellátottság és nagyobb terméshozam érhető el.

A technológia újdonsága

Megfigyelték, hogy a keratin tartalmú juh-gyapjú illetve emberi haj, melyek igen ellenállóak a lebomlással szemben, kiváló tápanyag forrást biztosítanak a növények termesztése során. Ezen tulajdonságuk a S, N, P, K tartalmuknak köszönhető.

Technológia besorolása
A technológia típusa
  • Biológiai technológiák
  • Talajra alkalmazás
Egyéb technológia
Termesztőközegek előállítása
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia költségei
Beruházási költség
10.000 HUF alatt
Fajlagos összköltség
nincs rá becslés
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
4-kicsi
Időigény
3-közepes
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
0-nem releváns
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
5-kiváló
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
3-közepes
Ismertség
2-gyenge
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

A módszer erőssége az alacsony költségekben, könnyű alkalmazhatóságban, illetve gyapjú és haj hulladék hasznosításában rejlik, nem kerül semmilyen vegyi anyag felhasználásra a folyamat során, nem keletkezik veszélyes melléktermék, továbbá nem igényel magas szintű szaktudást.

Gyengeségek

A módszer hatásának jelentkezése időt igényel, mivel az eljárás termőföldre gyakorolt hatása csupán 4-5 betakarítás után jelentkezik.

Lehetőségek

Lehetővé teszi a gyapjú hulladék felhasználását, mellyel növelhető az ilyen technológiával kezelt termények tápanyag tartalma.

Veszélyek

A felhasznált gyapjú illetve haj hulladékkal kapcsolatban veszély foroghat fenn, mivel a vizsgált szőr eredetű hulladékokban a tápanyag összetétel változó. Ebből fakadóan bizonyos ásványi anyagok túl nagy mennyiségben van jelen a tápláló hulladékban, ami környezetkárosító lehet.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve
Mississippi State University
Alkalmazás helye, ország
USA
Alkalmazás helye, város
Mississippi
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Összefoglaló az alkalmazásról

A technológia során a növények termesztéséhez, jelen esetben a kísérlet tárgyai a bazsalikom és a mángold voltak, a táptalaj dúsításához juh-gyapjut használtak. A technológia során a növények ásványianyag-összetétele pozitív változást mutatott.

Hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek
Egyéb hulladék
gyapjú
Publikáció, referencia
Referenciák

Valtcho D. Zheljazkov, Glenn W. Stratton, James Pincock, Stephanie Butler, Ekaterina A. Jeliazkova Nedko K. Nedkov, Patrick D. Gerard (2009) Wool-waste as organic nutrient source for container-grown plants. Waste Management, 29 (7) 2160-2164

Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
956
Bevivő
Muzsnai Zsofia
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladékkezelési technológia
Létrehozás
Módosítás