Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek
- 04 BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK
- 04 02 textilipari hulladékok
- 04 02 21 feldolgozatlan textilszál hulladékok
A technológia során a növények termesztéséhez a táptalaj dúsításához juh-gyapjút használnak. A gyapjú perlittel és tőzeggel keverve is alkalmazható. Hatására nő a N-ellátottság és nagyobb terméshozam érhető el.
Megfigyelték, hogy a keratin tartalmú juh-gyapjú illetve emberi haj, melyek igen ellenállóak a lebomlással szemben, kiváló tápanyag forrást biztosítanak a növények termesztése során. Ezen tulajdonságuk a S, N, P, K tartalmuknak köszönhető.
- Biológiai technológiák
- Talajra alkalmazás
A módszer erőssége az alacsony költségekben, könnyű alkalmazhatóságban, illetve gyapjú és haj hulladék hasznosításában rejlik, nem kerül semmilyen vegyi anyag felhasználásra a folyamat során, nem keletkezik veszélyes melléktermék, továbbá nem igényel magas szintű szaktudást.
A módszer hatásának jelentkezése időt igényel, mivel az eljárás termőföldre gyakorolt hatása csupán 4-5 betakarítás után jelentkezik.
Lehetővé teszi a gyapjú hulladék felhasználását, mellyel növelhető az ilyen technológiával kezelt termények tápanyag tartalma.
A felhasznált gyapjú illetve haj hulladékkal kapcsolatban veszély foroghat fenn, mivel a vizsgált szőr eredetű hulladékokban a tápanyag összetétel változó. Ebből fakadóan bizonyos ásványi anyagok túl nagy mennyiségben van jelen a tápláló hulladékban, ami környezetkárosító lehet.
A technológia során a növények termesztéséhez, jelen esetben a kísérlet tárgyai a bazsalikom és a mángold voltak, a táptalaj dúsításához juh-gyapjut használtak. A technológia során a növények ásványianyag-összetétele pozitív változást mutatott.
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek
Valtcho D. Zheljazkov, Glenn W. Stratton, James Pincock, Stephanie Butler, Ekaterina A. Jeliazkova Nedko K. Nedkov, Patrick D. Gerard (2009) Wool-waste as organic nutrient source for container-grown plants. Waste Management, 29 (7) 2160-2164
