Ugrás a tartalomra

Ultrafinom légköri aeroszol méreteloszlásának meghatározása

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
A módszer fő adatlapja
Módszer neveUltrafinom légköri aeroszol méreteloszlásának meghatározása
Módszer angol neve
Determination of the size distribution of ultrafine aerosols in air
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Fejlesztési projekt neve, száma
OTKA K61193
Szennyezőanyagok
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Nem tudom melyik csoportba tartozik
Egyéb jellemző/vegyi anyag
ultrafinom részecskék a levegőben
A módszer méréstechnikai jellemzése
Szelektivitás
Nem szelektív
A módszer alkalmazhatósága
A módszer típusa
Mérési/analitikai módszer
A módszer alkalmazásának helye
In situ
A módszer alkalmazási területei
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
A módszer alkalmazási lehetőségei
Korai figyelmeztetés
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Levegő
Kivitelezés feltételei
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
DMPS mozgékonyságon alapuló részecskeméret szeparátor
Milyen standard anyagok szükségesek a kivitelezéshez
aeroszolra egyszer
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
butanol
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Csatlakozó szoftver végzi az adatgyűjtést, naplózást, kiértékelést
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Felsőfokú (vegyész, vegyészmérnök, biológus, biológusmérnök, környezetmérnök, mikrobiológus, mezőgazdász)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Nincs szükség laboratóriumra, in situ vagy on site elvégezhető mérés
Kivitelezés költségei
A berendezés beszerzési ára
10 - 50.000.000 HUF
Munkaerőköltség/mérés
500 - 1 000 HUF
Összes költség/mérés
100 000 HUF felett
A módszer részletes ismertetése
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A részecskeszám méreteloszlás meghatározását elektromos mozgékonyságon alapuló részecskeméret szeparátorral (DMPS) végezzük. A DMPS két részből áll: elektromos mozgékonyság analizátorból és kondenzációs részecskeszámlálóból. A különválasztott monodiszperz részecskék butanollal telített térrészen áthaladva kondenzáció révén megnőnek, és az így létrejött nagyobb részecskéket lézerfény szórásán alapuló módszerrel megszámoljuk.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Fokozott egészségkárosító hatásuk miatt fontos az ultrafinom (5 nanométertől 1 mikrométerig) részecskék koncentrációjának és méreteloszlásának mérése
Közúti forgalom hatásának vizsgálata, korom aeroszol a városi levegőben, munkahelyi környezetben a nanotechnológia hatásának vizsgálata

A módszer korlátai

5 nanométernél kisebb részecskékre nem érzékeny

Részletes protokoll

A gyűjtő és mérőműszer kihelyezése után a szeparációs hatásfok görbékből nyerjük a méreteloszlásokat. A mérésekből részecskeszám napi változékonysága határozható meg.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
2-nagy
Időigény
2-nagy
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
2-nagy
Szakember-igény
2-nagy
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
4-jó
Igényeknek megfelelő pontosság
4-jó
Reprodukálhatóság
4-jó
Elérhetőség
1-rossz
Ismertség
2-gyenge
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

A müdszer specifikus az ultrafinom aeroszol részecskékre, az eredmények más módszerekkel nem érhetők el

Gyengeségek

légkondicionált helyiséget igényel
a közvetlen környezetet jellemzi, nem nyerhető nagyobb légtérfogatot jellemző átlag

Lehetőségek

gépjármű üzemanyagok változásának hatása a levegő ultrafinom részecskéire, bioüzemanyagok hatásának jellemzése

Egyéb információk, referenciák
Publikációk

Salma, I (2007) A budapesti városi aeroszol. A kémia legújabb eredményei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 99. kötet, pp. 67-204
Borsós T., Salma I. (2008)IV. Kárpátmedencei Környezetvédelmi Konferencia, pp. 191-197
1. Kulmala, M., Vehkamäki, H., Petäjä, T., Dal Maso, M., Lauri, A.,
Kerminen, V.-M., Birmili, W., McMurry, P.H., 2004. Formation and growth
rates of ultrafine atmospheric particles: a review of observations. J.
Aerosol Sci. 35, 143–176.
2. Hinds, W.C., 1999. Aerosol Technology: Properties, Behavior, and
Measurement of Airborne Particles, Wiley, New York.

Konkrét megvalósult alkalmazások
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2006
Alkalmazási terület
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Korai figyelmeztetés
Egyéb szcenárió
közlekedési eredetű légköri szennyezés monitorozása
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Levegő
Az alkalmazás tanulságai

A módszer jól jellemzi a levegő ultrafinom aeroszol részecskéit. Jellemző különbséget kaptunk a városi és falusi levegő aeroszol részecskéinek eloszlására és koncentrációjára.

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
211
Bevivő
Fenyvesi Éva
Státusz
Publikált
Adatlap típusaFizikai-kémiai felmérési/monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás