Ultrafinom légköri aeroszol méreteloszlásának meghatározása

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Módszer neveUltrafinom légköri aeroszol méreteloszlásának meghatározása
Módszer angol neve
Determination of the size distribution of ultrafine aerosols in air
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Fejlesztési projekt neve, száma
OTKA K61193
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Nem tudom melyik csoportba tartozik
Egyéb jellemző/vegyi anyag
ultrafinom részecskék a levegőben
Szelektivitás
Nem szelektív
A módszer típusa
Mérési/analitikai módszer
A módszer alkalmazásának helye
In situ
A módszer alkalmazási területei
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
A módszer alkalmazási lehetőségei
Korai figyelmeztetés
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Levegő
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
DMPS mozgékonyságon alapuló részecskeméret szeparátor
Milyen standard anyagok szükségesek a kivitelezéshez
aeroszolra egyszer
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
butanol
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Csatlakozó szoftver végzi az adatgyűjtést, naplózást, kiértékelést
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Felsőfokú (vegyész, vegyészmérnök, biológus, biológusmérnök, környezetmérnök, mikrobiológus, mezőgazdász)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Nincs szükség laboratóriumra, in situ vagy on site elvégezhető mérés
A berendezés beszerzési ára
10 - 50.000.000 HUF
Munkaerőköltség/mérés
500 - 1 000 HUF
Összes költség/mérés
100 000 HUF felett
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A részecskeszám méreteloszlás meghatározását elektromos mozgékonyságon alapuló részecskeméret szeparátorral (DMPS) végezzük. A DMPS két részből áll: elektromos mozgékonyság analizátorból és kondenzációs részecskeszámlálóból. A különválasztott monodiszperz részecskék butanollal telített térrészen áthaladva kondenzáció révén megnőnek, és az így létrejött nagyobb részecskéket lézerfény szórásán alapuló módszerrel megszámoljuk.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Fokozott egészségkárosító hatásuk miatt fontos az ultrafinom (5 nanométertől 1 mikrométerig) részecskék koncentrációjának és méreteloszlásának mérése
Közúti forgalom hatásának vizsgálata, korom aeroszol a városi levegőben, munkahelyi környezetben a nanotechnológia hatásának vizsgálata

A módszer korlátai

5 nanométernél kisebb részecskékre nem érzékeny

Részletes protokoll

A gyűjtő és mérőműszer kihelyezése után a szeparációs hatásfok görbékből nyerjük a méreteloszlásokat. A mérésekből részecskeszám napi változékonysága határozható meg.

Költség
2-nagy
Időigény
2-nagy
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
2-nagy
Szakember-igény
2-nagy
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
4-jó
Igényeknek megfelelő pontosság
4-jó
Reprodukálhatóság
4-jó
Elérhetőség
1-rossz
Ismertség
2-gyenge
Erősségek

A müdszer specifikus az ultrafinom aeroszol részecskékre, az eredmények más módszerekkel nem érhetők el

Gyengeségek

légkondicionált helyiséget igényel
a közvetlen környezetet jellemzi, nem nyerhető nagyobb légtérfogatot jellemző átlag

Lehetőségek

gépjármű üzemanyagok változásának hatása a levegő ultrafinom részecskéire, bioüzemanyagok hatásának jellemzése

Publikációk

Salma, I (2007) A budapesti városi aeroszol. A kémia legújabb eredményei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 99. kötet, pp. 67-204
Borsós T., Salma I. (2008)IV. Kárpátmedencei Környezetvédelmi Konferencia, pp. 191-197
1. Kulmala, M., Vehkamäki, H., Petäjä, T., Dal Maso, M., Lauri, A.,
Kerminen, V.-M., Birmili, W., McMurry, P.H., 2004. Formation and growth
rates of ultrafine atmospheric particles: a review of observations. J.
Aerosol Sci. 35, 143–176.
2. Hinds, W.C., 1999. Aerosol Technology: Properties, Behavior, and
Measurement of Airborne Particles, Wiley, New York.

Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2006
Alkalmazási terület
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Korai figyelmeztetés
Egyéb szcenárió
közlekedési eredetű légköri szennyezés monitorozása
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Levegő
Az alkalmazás tanulságai

A módszer jól jellemzi a levegő ultrafinom aeroszol részecskéit. Jellemző különbséget kaptunk a városi és falusi levegő aeroszol részecskéinek eloszlására és koncentrációjára.

Adatlap azonosító (eredeti)
211
Bevivő
Fenyvesi Éva
Státusz
Publikált
Adatlap típusaFizikai-kémiai felmérési/monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás