Ugrás a tartalomra

In situ szennyezőanyag felmérés Geoprobe-bal (CPT/MIP technológia)

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
A módszer fő adatlapja
Módszer neveIn situ szennyezőanyag felmérés Geoprobe-bal (CPT/MIP technológia)
Módszer angol neve
In situ screening of contaminants with Geoprobe (CPT/MIP technology)
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Szennyezőanyagok
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Nem vegyi anyag
A módszer alkalmazhatósága
A módszer típusa
Mintavételi módszer
A módszer alkalmazásának helye
In situ
A módszer alkalmazási területei
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Szennyezőanyag jellemzése kivonatban
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
A módszer alkalmazási lehetőségei
Szennyezett környezet szűrővizsgálata
Szennyezett környezet részletes felmérése
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Pórusvíz
Kivitelezés feltételei
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
Fúróberendezés; CPT/MIP szonda; PID, FID, DELCD detektorok
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
detektorok
Milyen standard anyagok szükségesek a kivitelezéshez
analitikai módszer függő
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
Inert gáz (általában nitrogén)
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Csatlakozó szoftver végzi az adatgyűjtést, naplózást, kiértékelést
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Felsőfokú (vegyész, vegyészmérnök, biológus, biológusmérnök, környezetmérnök, mikrobiológus, mezőgazdász)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Nincs szükség laboratóriumra, in situ vagy on site elvégezhető mérés
A módszer részletes ismertetése
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A szennyeződés feltérképezésére alkalmas eszköz az un. CPT/MIP technológiát alkalmazó műszer, mely egy kamionba van beépítve, alján fúróberendezéssel, mely a benne található szondát több 10 m-es mélységig képes lejuttatni. Ez a rendszer sikeres kombinációja a kúp-penetrációs tesztelő technológiának (CPT-Cone Penetration Testing) és a membrán-határfelület próbának (MIP-Membrane Interface Probe).

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Ez a technológia igen pontos litológiai és hidrogeológiai adatokat szolgáltat. Az eszköz az illékony szerves komponensek folyamatos in-situ screenelését teszi lehetővé a felszínalatti közegben.

Részletes protokoll

Mind a CPT, mind a MIP adatok a mérés időpillanatában rögzítésre kerülnek a kamionban található számítógépes szoftverbe, melyekből számítógépes programok segítségével számos más érték kiszámítható. A tesztelő magában foglal egy hidrofób, féligáteresztő membránt, amely közvetlenül a kúpos penetrométer fölött helyezkedik el. Ez a membrán egy fűthető ágyazatba van beültetve, hogy működés közben egy közel állandó 100 C°-os hömérséklet alakuljon ki a membrán környezetében. Ez a magas hőmérséklet elpárologtatja a környezetben található illékony szerves szénhidrogéneket és nyomásgradiens hatására az elpárolgott komponensek a membránon keresztüldiffundálnak. Ez után az elpárolgott komponensek inert hordozógáz-áram segítségével (általában nitrogén) jutnak fel a mélyből a kamionban található számos detektorhoz. A tipikusan használt detektorok a következők: Láng Ionizációs Detektor (FID), Foto Ionizációs Detektor (PID) és egy Száraz Elektromos Vezetést Mérő Detektor (DELCD). Ezek a detektorok olyan szempontból lettek kiválasztva, mely lehetőséget nyújt a szerves illó komponensek széles skálájának detektálására, és nincsenek pl. BTEX, klórozott szénhidrogének, vagy alifás szénhidrogének detektálására (pl. metán) korlátozva. Míg a szonda halad lefelé a talajban, minden időpillanatban méri a szennyeződés mértékét, így több ponton végzett fúrással háromdimenziós képet kaphatunk a földalatti közegben található szennyeződésről. Szükség esetén a szondában leküldhető egy kisebb membránnal lezárt ampulla, mellyel talajvízmintát is lehet venni.
A kúp végén található tüske csúcsellenállást is mér és ezen ellenállás, valamint az oldalsó felületi súrlódás hányadosából a talajt alkotó kőzetfajták jellegére lehet következtetni, akár 10 cm-es sávokban pontosan megmondható, hogy milyen kőzet alkotja a talajt. Ez különös jelentőséggel bír a szennyezőanyag talajszemcsékhez való kötődésének becslése szempontjából.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
2-nagy
Időigény
4-kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
1-nagyon nagy
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
5-kiváló
Igényeknek megfelelő pontosság
5-kiváló
Reprodukálhatóság
4-jó
Költséghatékonyság
5-kiváló
Alkalmazhatóság
5-kiváló
Elérhetőség
2-gyenge
Ismertség
2-gyenge
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

In situ mérés, a szennyezett közeg számos tulajdonsága mérhető egy időben a különféle detektorokkal.

Gyengeségek

Költséges beruházás és működtetés. Ugyanakkor 1-2 nap alatt felmérhető egy hagyományos eszközökkel csak hónapok alatt, több lépésben felmérhető szennyezett terület. Költség hatékony.

Lehetőségek

Helyben, a mérés eredményétől függően lehet döntéseket hozni: milyen irányba haladjunk a felméréssel, milyen gyakorisággal, milyen mélységben végezzük a méréseket, milyen szennyezőanyagot keressünk és analizáljunk, stb.

Veszélyek

A GEOPROBE sem helyettesíti a szakértelmet!

Egyéb információk, referenciák
Lényeges szempontok, érdekességek, saját megjegyzések

Egy készülék nem mindenható: a lényeg a szennyezett terület integrált kockázati modelljének felvétele! A GEOPROBE is csak akkor használható hatékonyan, ha helyes, jó minőségű kockázati modellünk (koncepció-modellünk) van a területről. Ehhez szükséges a terület előzetes megismerése, történelmi adatok begyűjtése. a források és terjedési utak körülbelüli azonosítása és behatárolása.

Honlap referenciák és DEMO beszámolók
Konkrét megvalósult alkalmazások
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Tiszaújváros, TVK-TIFO ipari t
Alkalmazás éve
2009
Alkalmazási terület
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Szennyezett környezet szűrővizsgálata
Szennyezett környezet részletes felmérése
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj által veszélyeztetett felszín alatti víz
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Szennyezőanyag, amelyre a módszert alkalmazták
kőolaj
Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
689
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaFizikai-kémiai felmérési/monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás