Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Kőolajszármazékok (TPH)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Nem vegyi anyag
A szennyeződés feltérképezésére alkalmas eszköz az un. CPT/MIP technológiát alkalmazó műszer, mely egy kamionba van beépítve, alján fúróberendezéssel, mely a benne található szondát több 10 m-es mélységig képes lejuttatni. Ez a rendszer sikeres kombinációja a kúp-penetrációs tesztelő technológiának (CPT-Cone Penetration Testing) és a membrán-határfelület próbának (MIP-Membrane Interface Probe).
Ez a technológia igen pontos litológiai és hidrogeológiai adatokat szolgáltat. Az eszköz az illékony szerves komponensek folyamatos in-situ screenelését teszi lehetővé a felszínalatti közegben.
Mind a CPT, mind a MIP adatok a mérés időpillanatában rögzítésre kerülnek a kamionban található számítógépes szoftverbe, melyekből számítógépes programok segítségével számos más érték kiszámítható. A tesztelő magában foglal egy hidrofób, féligáteresztő membránt, amely közvetlenül a kúpos penetrométer fölött helyezkedik el. Ez a membrán egy fűthető ágyazatba van beültetve, hogy működés közben egy közel állandó 100 C°-os hömérséklet alakuljon ki a membrán környezetében. Ez a magas hőmérséklet elpárologtatja a környezetben található illékony szerves szénhidrogéneket és nyomásgradiens hatására az elpárolgott komponensek a membránon keresztüldiffundálnak. Ez után az elpárolgott komponensek inert hordozógáz-áram segítségével (általában nitrogén) jutnak fel a mélyből a kamionban található számos detektorhoz. A tipikusan használt detektorok a következők: Láng Ionizációs Detektor (FID), Foto Ionizációs Detektor (PID) és egy Száraz Elektromos Vezetést Mérő Detektor (DELCD). Ezek a detektorok olyan szempontból lettek kiválasztva, mely lehetőséget nyújt a szerves illó komponensek széles skálájának detektálására, és nincsenek pl. BTEX, klórozott szénhidrogének, vagy alifás szénhidrogének detektálására (pl. metán) korlátozva. Míg a szonda halad lefelé a talajban, minden időpillanatban méri a szennyeződés mértékét, így több ponton végzett fúrással háromdimenziós képet kaphatunk a földalatti közegben található szennyeződésről. Szükség esetén a szondában leküldhető egy kisebb membránnal lezárt ampulla, mellyel talajvízmintát is lehet venni.
A kúp végén található tüske csúcsellenállást is mér és ezen ellenállás, valamint az oldalsó felületi súrlódás hányadosából a talajt alkotó kőzetfajták jellegére lehet következtetni, akár 10 cm-es sávokban pontosan megmondható, hogy milyen kőzet alkotja a talajt. Ez különös jelentőséggel bír a szennyezőanyag talajszemcsékhez való kötődésének becslése szempontjából.
In situ mérés, a szennyezett közeg számos tulajdonsága mérhető egy időben a különféle detektorokkal.
Költséges beruházás és működtetés. Ugyanakkor 1-2 nap alatt felmérhető egy hagyományos eszközökkel csak hónapok alatt, több lépésben felmérhető szennyezett terület. Költség hatékony.
Helyben, a mérés eredményétől függően lehet döntéseket hozni: milyen irányba haladjunk a felméréssel, milyen gyakorisággal, milyen mélységben végezzük a méréseket, milyen szennyezőanyagot keressünk és analizáljunk, stb.
A GEOPROBE sem helyettesíti a szakértelmet!
Egy készülék nem mindenható: a lényeg a szennyezett terület integrált kockázati modelljének felvétele! A GEOPROBE is csak akkor használható hatékonyan, ha helyes, jó minőségű kockázati modellünk (koncepció-modellünk) van a területről. Ehhez szükséges a terület előzetes megismerése, történelmi adatok begyűjtése. a források és terjedési utak körülbelüli azonosítása és behatárolása.
