Ugrás a tartalomra

Tetrahymena pyriformis direkt kontakt szaporodásgátlási teszt talajra

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
A módszer fő adatlapja
Módszer neveTetrahymena pyriformis direkt kontakt szaporodásgátlási teszt talajra
Módszer angol neve
Tetrahymena pyriformys direct contact test for soil
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Fejlesztési projekt neve, száma
LOKKOCK Projekt, GVOP 3.1.1.-2004-05-257/3.0
Módszerre vonatkozó információk
A módszer típusa
Laboratóriumi teszt: Akut toxicitás vizsgálata
Egyéb típus
Állati toxicitási teszt
Mért végpont
Toxicitás teszteknél
Szaporodás (sejtszám)
Teszt végpontja
EC20 / EC50 (Effective Concentration)
LC20 / LC50 (Lethal Concentration)
NOEC / NOEL No Observed Effects Concentration / Level
NOAEC / NOAEL: No Observed Adverse Effects Concentration / Level
LOEC / LOEL: Lowest Observed Adverse Effects Concentration / Level
Egyéb végpont
Sejtek mérete, egészsége
Alkalmazott fajok száma
Egyéb
Tesztorganizmus
Állat
Egyéb tesztorganizmus
egysejtű állat
Expozíciós szcenárió
Levegő jellemzése
Teszt időtartama
Hosszú idejű = krónikus
A módszer méréstechnikai jellemzése
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Klórfenolok
  • pentaklórfenol = klorofén
Alsó határ
25.00 mg/kg
Szelektivitás
Szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Egyéb szerves vegyi anyag
  • Gyógyszermaradványok
Kivitelezés feltételei
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
mikroszkóp vagy elektronikus részecskeszámláló
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
laboratóriumi üvegedények, eszközök, termosztát, rázógép
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
tápoldat, formalin
Mennyi mintát igényel
2,5 g
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Mikrobiológiai laboratórium
Kivitelezés költségei
A berendezés beszerzési ára
500.000 - 1.000.000 HUF
Munkaerőköltség/mérés
5 000 - 10 000 HUF
Összes költség/mérés
5 000 - 10 000 HUF
A módszer részletes ismertetése
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

Egysejtű állati tesztorganizmust alkalmazó teszt, a kockázatfelmérésben és a PNEC képzésében hiánypótló, az állati trófikus szintet reprezentálja. Összhasonlítva magasabb rendű álati tesztekkel egyszerűsíti a kivitelezhetőséget, növeli a gyorsaságot, az ismételhetőséget, és csökkenti az ismételhetőség éa a tesztek számának korlátait. A teszt direkt kontaktust biztosító kivitelben is alkalmazható, így a mért toxicitás a szennyezőanyag hozzáférhetőségét is jellemzi.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Talajkivonat és direkt kontaktust biztosító tesztként talajra és szilárd fázisú mintákra is alkalmazható.

A módszer korlátai

A megfelelő kiértékeléshez gyakorlott szakember kell.

Van-e protokoll
igen
Részletes protokoll

1. A vizsgálandó talajokat szobahőmérsékleten szárítani, homogenizálni kell.
2. Minden mintából 0,25g-ot be kell mérni egy-egy kémcsőbe. A mintákat autoklávban sterilezni kell 121 °C-on 40 percig.
3. Minden mintához steril körülmények között, 5 ml TP tápoldatot, 0,078 ml 1:1:1 arányú antibiotikum keveréket és 0,01 ml 6 napos Tetrahymena pyrirformis tenyészetet kell pipettázni. A szennyezett mintákon kívül egy 10 párhuzamos steril mintából álló szennyezetlen kontroll sorozatot is indítani kell ugyanolyan körülmények között.
4. Az így beoltott mintákat – két erdőtalaj kontrollt kivéve – 400 rpm fordulatszámú rázógépre tenni és 20 °C-on inkubálni kell.
5. A teszt során 5 alkalommal kell mintát venni, mindennap egyszer. Az egyes mintákban található élő tesztorganizmusok számának meghatározása mikroszkóppal történik. Minden alkalommal 1 ml mintához 0,06 ml 0,5%-os formalin oldatot kell adni (0,025 ml formalin és 4,975 ml víz elegye), majd pár perces várakozás után az így előkészített mintából 2 mikrolitert kell egy Bürker kamra rácsrészére cseppenteni.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
4-kicsi
Időigény
2-nagy
Munkaigény
2-nagy
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
3-közepes
Igényeknek megfelelő pontosság
3-közepes
Reprodukálhatóság
3-közepes
Költséghatékonyság
3-közepes
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
2-gyenge
Ismertség
2-gyenge
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

Más állati tesztekhez képest rövid időigényű és az állat életciklusát nézve akut teszt. A tesztorganizmus jellegzetes formája megkönnyíti a detektálást.
Krónikus tesztként is alkalmazható, ha az utódok számát is értékeljük.

Gyengeségek

Nagy a teszt munkaigénye. A mikroszkópos detektálás gyengeségeiből adódik, hogy a kiértékelés fárasztó, kis pontosságú. Nagy hígítás miatt romolhat az érzékenység.

Lehetőségek

A vegyi anyagok és szennyezett területek kockázatfelmrésében az állati trófikus szintet jellemzi, amire kevés lehetőség van az akut és krónikus állati tesztek hiánya miatt.

Veszélyek

Ha a szaporodás monitoringjához végzett mintavételek időben túl távol esnek egymástól, a növekedés exponenciális szakasza átugorható, így a szaporodási és a gátlási görbe nehezen értékelhető.

Egyéb információk, referenciák
Lényeges szempontok, érdekességek, saját megjegyzések

Olyan állati tesztorganizmus a Tetrahymena pyriformis, mely jól reprezentálja a talajlakó állatokat és akár a magasabb rendűeket is. Nagyon munka- és időigényes, mert a sejtszám megállapítása mikroszkóppal történik. Környezeti realitása nagy.

Honlap referenciák és DEMO beszámolók
Publikációk

Gruiz, Horváth és Molnár (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegy.Kiadó, Bp.
Leitgib,L.; Kálmán,J.; Gruiz K. (2007) Comparison of bioassays by testing whole soil and their water extract from contaminated sites, Chemosphere, 66(3) pp.428-434,

Konkrét megvalósult alkalmazások
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Gyöngyösoroszi
Alkalmazás éve
2007
Környezeti probléma, amelyre a módszert alkalmazták (régi)
Káros hatás mérése: Környezeti minták toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telítetlen talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Az alkalmazás tanulságai

Toxikus fémmel szennyezett talaj és üledék direkt érintekeztetéses tesztelése során a tesztállat válasza a mozgékony, biológialag hozzáférhető fémmennyiséggel arányos.

Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
47
Bevivő
Weiszburg Lilla
Státusz
Publikált
Adatlap típusaBiológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás