Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- Egyéb szerves vegyi anyag
A tesztnövény magjait közvetlenül a szennyezett talaj (és az abból szennyezetlen talajjal készült hígitások) felületére helyezzük, így a mag és a csíranövény a talajjal érintkezve kifejtheti a talajmátrixhoz kötött szennyezőanyagra gyakorolt feltáró hatását. A gyökerek hosszának mérése érdekében célszerű a talaj és magok közé vékony szűrőpapírréteget helyezni.
Talajjal, üledékkel, talajra rakandó hulladékkal végzett tesztelés eredmények felvilágosítást ad a szilárd mátrixhoz kötődő szennyezőanyag reális veszélyéről és az erősen kötött, kevéssé mobilis talajszennyezőanyagok növények általi mobilizálhatóságáról. Környezeti realitása nagy, a talaj toxicitását dinamikusan jellemzi. Sinapis albán kívül más növények is alkalmazhatóak, pl. atalajon termeszteni kívánt növény.
A növényi tesztorganizmusok szelektivitása általában nagyon függ a konkrét növény biokémiai adottságaitól, enzimrendszerétől.
1. A vizsgálandó szilárd anyagból higítási sort készítünk szennyezetlen talajjal(0x, 2x, 4x, 8x), melyekből 4,5 g-ot egyenletesen szétterítünk egy steril petricsésze alján, majd szűrőpapírral lefedjük és 5 cm3 steril vizet mérünk rá.
2. Minden szűrőpapírra 20 db mustármagot helyezünk szabályos elrendezésben.
3. A mintákat 20 °C-on sötétben tároljuk.
4. 24 óra elteltével meghatározzuk a kicsírázott magok számát, és összevetjük a kontroll (OECD) talaj eredményeivel.
5. 72 óra elteltével mérjük a gyökér és szár hosszát.
6. Értékeléshez növekedésgátlást vagy a koncentráció/dózis- gyökér/szárnövekedés görbéről leolvashatjuk az EC20 és 50 vagy az ED20 és 50, esetleg a NOEC vahy LOEC értékekekt.
Erősség a kis költség, az egyszerű kivitelezhetőség, a vizuális értékelés, és, a tesztorganizmus érzékenysége. A teszt a kémiai analízissel integráltan többlet információt szolgáltat, de önmagában is kockázattal arányos hatásokat mér. Nagy a környezeti realitása. A talaj növényekre gyakorlot toxicitásán, gátló hatásán kívül a táplálékláncok veszélyeztettsége és a talaj általános minősége is jellemezhető
Változó a magok minősége (csírázóképesség, növekedési képesség) amitől erősen függ az érzékenység. Egyéb gyengeség lehet a megfelelő kontroll és hígitó talaj hiánya. A hígitótalaj tápértéke is befolyásolja az eredményt. Ha a sznbnyezett talaj tápanyagban gazdag, de a hígitó nem, akkor a hígitásra használt talaj kvázi gátló hatást eredményez.
Fejlesztési lehetőség - más végpont használata: biomassza mérése szár- és gyökérnövekedés helyett, más növények alkalmazása, céltól függően.
A kiértékelésnél figyelembe kell venni, hogy adódhat olyan körülmény, amikor a növekedés és a toxicitás nem feltétlenül arányos egymással, pl. a gyökerek kemotaxisa azért okozhat gyökér-megnyúlást, hogy kikerülje a szennyezett talajszemcséket. Ezért sok esetben a szárnövekedés alkalmasabb végpont, mint a gyökéré.
A szár növekedése és annak gátlása jobb korrelációt mutat a talajok toxicitásával és szennyezettségével, mint a gyökérnövekedés és annak gátlása.
Gruiz K.; Horváth B. és Molnár M.: Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2001
Gruiz, K.: Biological tools for soil ecotoxicity evaluation: Soil testing triad and the interactive ecotoxicity tests for contaminated soil – In: Soil Remediation Series NO 6., Ed. Fabio Fava; Peitro Canepa, ISBN: 88-88214-33-X, pp. 45–70, INCA, Italy, 2005
Toxikus fémekkel szennyezett talajok jellemzése olyan szempontból, hogy a kémiai anlízissel mért fémtartalmak összefüggenek-e a növényi toxicitással.
Azonos eredetű, korú, típusú bányászati hulladékkal szennyezett talajon arányos volt, de heterogén szennyezettség esetén a növényi toxicitás függött a szennyező hulladék morfológiájától, korától, mállottságától, stb., a kémiaia és a növénytoxicitási eredmények nem függtek össze.
