Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Compulsory sheet
Information on the method
Measured endpoint
Description of the measurement technique
Measuring range
- Metals, semi-metals and their compounds
Measuring range
- Other inorganic chemical compounds
Measuring range
- Other organic chemical substance
Implementation conditions
Implementation costs
Innovation, main features
A tesztnövény magjait közvetlenül a szennyezett talaj (és az abból szennyezetlen talajjal készült hígitások) felületére helyezzük, így a mag és a csíranövény a talajjal érintkezve kifejtheti a talajmátrixhoz kötött szennyezőanyagra gyakorolt feltáró hatását. A gyökerek hosszának mérése érdekében célszerű a talaj és magok közé vékony szűrőpapírréteget helyezni.
Talajjal, üledékkel, talajra rakandó hulladékkal végzett tesztelés eredmények felvilágosítást ad a szilárd mátrixhoz kötődő szennyezőanyag reális veszélyéről és az erősen kötött, kevéssé mobilis talajszennyezőanyagok növények általi mobilizálhatóságáról. Környezeti realitása nagy, a talaj toxicitását dinamikusan jellemzi. Sinapis albán kívül más növények is alkalmazhatóak, pl. atalajon termeszteni kívánt növény.
A növényi tesztorganizmusok szelektivitása általában nagyon függ a konkrét növény biokémiai adottságaitól, enzimrendszerétől.
1. A vizsgálandó szilárd anyagból higítási sort készítünk szennyezetlen talajjal(0x, 2x, 4x, 8x), melyekből 4,5 g-ot egyenletesen szétterítünk egy steril petricsésze alján, majd szűrőpapírral lefedjük és 5 cm3 steril vizet mérünk rá.
2. Minden szűrőpapírra 20 db mustármagot helyezünk szabályos elrendezésben.
3. A mintákat 20 °C-on sötétben tároljuk.
4. 24 óra elteltével meghatározzuk a kicsírázott magok számát, és összevetjük a kontroll (OECD) talaj eredményeivel.
5. 72 óra elteltével mérjük a gyökér és szár hosszát.
6. Értékeléshez növekedésgátlást vagy a koncentráció/dózis- gyökér/szárnövekedés görbéről leolvashatjuk az EC20 és 50 vagy az ED20 és 50, esetleg a NOEC vahy LOEC értékekekt.
SWOT (evalaution based on scores)
SWOT (evaluation in words)
Erősség a kis költség, az egyszerű kivitelezhetőség, a vizuális értékelés, és, a tesztorganizmus érzékenysége. A teszt a kémiai analízissel integráltan többlet információt szolgáltat, de önmagában is kockázattal arányos hatásokat mér. Nagy a környezeti realitása. A talaj növényekre gyakorlot toxicitásán, gátló hatásán kívül a táplálékláncok veszélyeztettsége és a talaj általános minősége is jellemezhető
Változó a magok minősége (csírázóképesség, növekedési képesség) amitől erősen függ az érzékenység. Egyéb gyengeség lehet a megfelelő kontroll és hígitó talaj hiánya. A hígitótalaj tápértéke is befolyásolja az eredményt. Ha a sznbnyezett talaj tápanyagban gazdag, de a hígitó nem, akkor a hígitásra használt talaj kvázi gátló hatást eredményez.
Fejlesztési lehetőség - más végpont használata: biomassza mérése szár- és gyökérnövekedés helyett, más növények alkalmazása, céltól függően.
A kiértékelésnél figyelembe kell venni, hogy adódhat olyan körülmény, amikor a növekedés és a toxicitás nem feltétlenül arányos egymással, pl. a gyökerek kemotaxisa azért okozhat gyökér-megnyúlást, hogy kikerülje a szennyezett talajszemcséket. Ezért sok esetben a szárnövekedés alkalmasabb végpont, mint a gyökéré.
Other information, references
A szár növekedése és annak gátlása jobb korrelációt mutat a talajok toxicitásával és szennyezettségével, mint a gyökérnövekedés és annak gátlása.
Gruiz K.; Horváth B. és Molnár M.: Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2001
Gruiz, K.: Biological tools for soil ecotoxicity evaluation: Soil testing triad and the interactive ecotoxicity tests for contaminated soil – In: Soil Remediation Series NO 6., Ed. Fabio Fava; Peitro Canepa, ISBN: 88-88214-33-X, pp. 45–70, INCA, Italy, 2005
Completed applications
Toxikus fémekkel szennyezett talajok jellemzése olyan szempontból, hogy a kémiai anlízissel mért fémtartalmak összefüggenek-e a növényi toxicitással.
Azonos eredetű, korú, típusú bányászati hulladékkal szennyezett talajon arányos volt, de heterogén szennyezettség esetén a növényi toxicitás függött a szennyező hulladék morfológiájától, korától, mállottságától, stb., a kémiaia és a növénytoxicitási eredmények nem függtek össze.