Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)
- 17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek
- 17 03 03* szénkátrány és kátránytermékek
Épületek bontásánál keletkező inert hulladék, amelyet a további felhasználhatóság érdekében aprítanak pofás darálógép segítségével, majd szemcseméretük szerint osztályozzák a frakciókat. Az osztályzás során a cég a következő frakciókat tudja szétválasztani: 0-100mm, 0-20 mm, 16-50 mm.
A különböző épületek bontásánál eltérő lehet a tégla minősége.
Közönséges homokos, vas-oxidot és meszet tartalmazó (nem tűzálló) agyag.
Forrás: http://www.kislexikon.hu/teglagyartas.html
A tégla törmelék viselkedése a környezetben elsősorban szemcseméretétől és porózusságától függ. A vizet kapillárisan veszi fel, jól megtartja.
Kémiai összetételében nincs veszélyes anyag.
Felhasználható zajvédőfalak építésénél, épületek alapozásánál. Továbbá talaj szilárdításra és javításra is alkalmazható.
Forrás: Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása. Budapest, OMIKK, Műszaki Információ
BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékén végeztünk ökotoxikológiai teszteket téglahulladékkal. Két különböző trófikus szinten 1-1 tesztorganizmussal vizsgáltuk a téglahulladék toxicitását. Végeztünk egy bakteriális toxicitási tesztet (Vibrio fischeri lumineszcencia gátlása), és egy növényi toxicitási tesztet (Sinapis alba gyökér-, és szárnövekedés gátlási teszt). Mindkét esetben azt az eredményt kaptuk, hogy a téglahulladék nem toxikus.
A téglában és a téglatörmelékben nincsenek veszélyes vegyi anyagok. Ugyanakkor bontásból származó anyagnál meg kell vizsgálni, hogy a korábbi épület vagy a terület nem okozott-e szennyezettséget, nem szorbeálódott-e toxikus anyag a téglára. Ez egyszerű biotesztekkel kiszűrhető.
A vegyi szennyezettségen kívül a felhasznált téglahulladék funkciójának teljesítését kell vizsgálni: a téglahulladékok eltérhetnek egymástól kapillaritásukban, vízháztartásukban. Ez nem is veszélyesség általános értelemben, hanem inkább heterogenitás, a technológiai paraméterek bizonytalansága.
Nem jellemző.
Igen, elsősorban jó víztartó képessége miatt.
Lyukacsos szerkezete miatt.
Talaj textúrájának javítására, víztartóképességének növelésére alkalmazhatóak bizonyos szemcseméretű frakciók.
Talaj szilárdításra alkalmas lehet.
Forrás: Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása. Budapest, OMIKK, Műszaki Információ
Hulladéklerakók befedésénél homok vagy sóder helyett a tégla törmelék megfelelő méretű frakciója jól alkalmazható kapilláris rétegként.
Referencia: Harder, H., Martin, H., 2001, Recycled building materials as components for capillary barriers, in The exploitation of
natural resources and the consequences (eds. Sarsby and Meggyes),pp. 163-169, Thomas Telford, London
A téglahulladék mint alapanyag felhasználásánál a vegyi szennyezetsséget és a heterogenitásból, illetve nagy különbségekből adódó bizonytalanságot kell értkelni.