Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Név
Győri Szeszgyár és Finomító Zrt.
Település
Győr
Utca, házszám
Budai u. 7.
Irányítószám
9027
Telefon/fax
+36 96 503 700 fax: +36 96 311 288
E-mail
Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel
Termelő
Hulladék, melléktermék megnevezéseSzeszgyári törköly
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Distilling marc
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Egyéb ipari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Iszapszerű, pasztaszerű
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása
Gabonaszesz gyártásnál az őrölt szemet vízben szuszpendálják, és 3 óra alatt 85°C-on alfa-amiláz enzimmel keményítőtartalmát vízoldható dextrinekké hidrolizálják. A szem egyéb alkotója (fehérje, csíraolaj, rost) a szilárd frakcióban marad, amelyet szűréssel távolítanak el. Erre a célra egy háromcellás hengeres szűrőt alkalmaznak, melyben a dextrinoldat elválasztása után a maradékot vízzel ellenáramban mossák. A mosóvíz a dextrinoldattal együtt a szimultán cukrosítási és erjesztési lépésbe kerül, ahol a dextrintartalmat amiloglükozidáz enzim glükózzá alakítja, melyet a pékélesztő etanollá erjeszt. A nedves szilárd maradékot szeszgyári törkölynek nevezzük.
Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
3 000 t
Hulladék, melléktermék lerakott mennyisége Magyarországon
0 t
Hulladék jellemzése anyagként
Termék
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
- Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
rost
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
27 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
- Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
fehérje
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
27 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
- Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
csíraolaj
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
23 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
- Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
dextrin
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
17 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
- Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
hamu
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
7 %
Vegyes hulladék/termék neve
Szeszgyári törköly
Vegyes hulladék/termék összetevői
Szárazanyagra nézve: rost 27%, fehérje 27%, csíraolaj 23%, dextrin 17%, hamu 7%.
Szárazanyag-tartalom (%)
25
Sűrűség (g/cm3)
1
Izzitási veszteség (LOI) (%)
98
Szervesanyag tartalom (%)
23
C/N arány
12
Homogenitás
Homogén
Puzzolánaktivitás
nem
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?
Takarmányozás, biogáz előállítás.
Referenciák hasznosításra
Gyimesi J, Sólyom L. Élesztő- és szeszipari kézikönyv. Mezőgazdasági kiadó, 1979.
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel
A környezetben nem veszélyes.
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák
Műtrágya helyettesítő. N, P, K pótlásra.
Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák
Műtrágya helyettesítő. N, P, K pótlásra.
Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Igen
Indoklás, referenciák
N, P, K pótlásra.
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák
Magas fehérjetartalma révén komposztálásnál a megfelelő C:N arány beállításához.
Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Adatlap azonosító (eredeti)
853
Bevivő
Barta Zsolt
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás