Ugrás a tartalomra

Földiszap (cukorrépa feldolgozásból)

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezéseFöldiszap (cukorrépa feldolgozásból)
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
sugar-beet washing earth
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Élelmiszeripari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 04 cukorgyártási hulladékok
  • 02 04 01 cukorrépa tisztításából és mosásából visszamaradt föld
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Iszapszerű, pasztaszerű
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A cukorrépa átlagos földszennyezettsége 10 és 30% közötti. A répával a gyárba bekerült szennyezés az úsztató-vízbe kerül, majd onnan az ülepítőtavakra. A víz leengedése és a visszamaradó iszap szikkasztása után a földiszap visszavihető a termőföldre.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf
Átlagosan 110kg földiszap/t cukorrépa keletkezik.
Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
400.000 t
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
3000 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
25 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
8 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
30 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2000 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kobalt
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
10 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
5500 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
40 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
23 mg/kg
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve
Földiszap (cukorrépa feldolgozásból)
Vegyes hulladék/termék összetevői

talaj, nitrogén, foszfor, kálium, réz, arzén, ólom, króm, kobalt, nikkel

Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf

Hulladék, melléktermék jellemzése
Homogenitás
Homogén
Puzzolánaktivitás
nem
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Rekultiváció és környezeti kárelhárítás: szemétlerakók és meddőhányók lefedése, szennyezett talajok cseréje.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Nehézfém tartalma miatt fokozottan ügyelni kell a talajba való elhelyézésnél, vagy rekultivációra való alkalmazásánál.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Nehézfém tartalma miatt fitotoxikus lehet.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Nitrogén, kálium és foszfor tartalma miatt.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf
Átlagosan 110kg földiszap/t cukorrépa keletkezik.
Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf
http://www.ejpau.media.pl/volume6/issue2/environment/art-04.html
http://epe.pwr.wroc.pl/2007/Reszel_2-2007.pdf
http://agris.fao.org/agris-search/search/display.do?f=1996/PL/PL96005.x…
http://www.mlive.com/news/bay-city/index.ssf/2012/02/brunners_bill_make…
http://www.chemistryinnovation.co.uk/stroadmap/roadmap.asp-id=329.htm

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nitrogént, káliumot és foszfort tartalmaz.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf
Átlagosan 110kg földiszap/t cukorrépa keletkezik.
Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Igen
Indoklás, referenciák

A termesztőközeg 'talaj' komponensét adhatja.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf
Átlagosan 110kg földiszap/t cukorrépa keletkezik.
Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf
http://epe.pwr.wroc.pl/2007/Reszel_2-2007.pdf
http://agris.fao.org/agris-search/search/display.do f=1996/PL/PL96005.xml;PL9501172
http://www.chemistryinnovation.co.uk/stroadmap/roadmap.asp-id=329.htm

Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Nem
Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nem
Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Hasznosítással összefüggő kockázatok

Nehézfém tartalma miatt fokozottan ügyelni kell a talajba való elhelyézésnél, vagy rekultivációra való alkalmazásánál. Nehézfém tartalma miatt fitotoxikus lehet.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
1201
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás