Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 15 HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK
- KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT
- 15 01 csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat)
- 15 01 07 üveg csomagolási hulladékok
A duzzasztott habüveg a hulladék üveg feldolgozás végterméke. Hulladék üveget pofás törőbe adagolják, kb.0-50mm szemnagyságúra törik, a tört üveg elevátoron keresztül tároló bunkerbe kerül. A tároló bunker alsó része aknás szárítónak van kialakítva. Itt az előtört üveg elveszti tapadó nedvességét, majd egy kalapácsos törővel kb. 5 mm alá aprítják, és egy elevátor segítségével tároló bunkerbe vezetik. A szárításhoz szükséges meleg levegőt egy ventilátor szívja el a duzzasztó kemencéből egy szabályzó szelepen keresztül. A szárítóból távozó levegő egy portalanító rendszeren át a szabadba kerül. A 0-5 mm-es tört üveget golyósmalomban 0-125µm-re őrlik, amely körfolyamatban működik egy forgótányéros szélosztályozóval. Az őrléshez tartozik egy elszívó-portalanító rendszer. A kész őrleményt tároló silóba vezetik. Ezt követően segédanyagokat és folyékony kötőanyagokat adnak hozzá és egy keverő-granuláló berendezésben megfelelő mérető granulátum készül. A granulátumot tapadás gátló anyaggal keverve duzzasztó kemencébe 750-900 Celsius fok közötti hőmérsékleten duzzasztják, majd fluid hűtőben hűtőlevegő és víz segítségével kb. 80 Celsius fok-ra hűtik. A hűtés után a tapadás gátló anyagot leválasztják és a duzzasztott üveget tároló silókba szállítják.
Sűrűsége változik az előállítási technológia függvényében, tulajdonságai pedig a hulladéküveg összetételének, valamint a duzzasztási segédanyag függvényében.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- stroncium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- lítium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- bárium
- Egyéb szerves vegyi anyag
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Üveg: 69.9-99.9%, Duzzasztási segédanyagok: 10%; Kötőanyag: 5%; Tapadásgátló anyag: 2%. Duzzasztási segédanyagok: kalcium karbonát, magnézium karbonát, stroncium karbonát, lithium karbonát, bárium karbonát, maximum 1% és glicerin max.1%.
Referencia: WIPO Patent WO/2011/061569A1 (2011) Granulated Foam Glass Production System http://www.sumobrain.com/patents/wipo/Granulated-foam-glass-production-…, Accessed 2012, June 5
Könnyű, porózus, jó víztartó képességű anyag, talajban vagy vizes környezetben képes úgy szerves, mint szervetlen szennyezőanyagok megkötésére. Nem tartalmaz kioldódásra hajlamos toxikus fémeket az ökoszisztémát és az embert veszélyeztető koncentrációban.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Szemnagysága általában 97 % <125µm, testsűrűség: 0,3-1,5 g/cm^3, nedvességtartalom: max. 10%, szemcse-testsűrűsége: 200-2160kg/m^3, nem alkáli-érzékeny; a használati cél függvényében gyártható kis porozitású (kis vízabszorpció) és nagy porozitású (nagy vízabszorpció) granulált habüveg
Építőiparban: könnyűbeton adalékanyag, könnyű töltésanyag, könnyű tömedékanyag, szilárdítást elősegítő anyag (vízelvezető képessége miatt), hő- és zajszigetelő anyag; Geotechnikában, Környezetvédelemben: talaj fizikai stabilizálása, termesztőközegek kialakítása (jó víztartó képessége miatt), rézsűk eróziógátlása (füvesítéssel), reaktív résfalakban szennyezőanyagok megkötésére (porozitása miatt), víztisztitásban
(1) Jiang Lu; Katsutada Onitsuka (2004) Construction utilization of foamed waste glass, Journal of Environmental Sciences, 16(2), 302—307;
(2) Y. Hara; K. Onitsuka; M.Hara (2007) Construction Applications of Foamed Waste Glass (FWG)- use in a rooftop vegetation system, Geotechnical and Environmental Aspects of Waste Disposal Sites_ Sarsby & Felton (eds), Taylor and Francis Group, London, pp. 331-337;
Hulladék, melléktermék veszélyessége
A hulladéküveg eredete függvényében (például katódsugárcső) tartalmazhat az ökoszisztémát és embert veszélyeztető kimosódásra hajlamos toxikus fémeket (1), radioaktív elemeket és szerves anyagokat, de az irodalmi adatok szerint a kimosódott toxikus fém koncentrációja ez esetben sem lépte túl az adott közegre megszabott határértéket (1). Referencia: (1) Pascal G. Yot, François O. Méar (2011) Characterization of lead, barium and strontium leachability from foam glasses elaborated using waste cathode ray-tube glasses, Journal of Hazardous Materials, 185(1), 236-241
Potenciális használat talajra
A kis porozitású granulált habüveg önmagában vagy további adalékanyaggal keverve (mész, erőművi pernye) erősíti a gyenge talajt (1), nem jó víztartó, tehát a csapadék mennyiség nem befolyásolja jellemzőit, de jó vízáteresztő, tehát alkalmas a talaj fizikai stabilizálására (1). A nagy porozitású granulált habüveg, jó víztartó képessége miatt talajba építve geotechnikai elemként megfelelő közeget teremt növényesítésre (2), pórusrendszerének köszönhetően alkalmas szerves és szervetlen szennyezőanyagok megkötésére.
Referenciák: (1) Jiang Lu, Katsutada Onitsuka (2004) Construction utilization of foamed waste glass, Journal of Environmental Sciences, 16(2), 302—307;
(2) Y. Hara; K. Onitsuka; M.Hara (2007) Construction Applications of Foamed Waste Glass (FWG)- use in a rooftop vegetation system, Geotechnical and Environmental Aspects of Waste Disposal Sites_ Sarsby & Felton (eds), Taylor and Francis Group, London, pp. 331-337;
Nem tartalmaz tápanyagokat.
A nagy porozitású habüveg víztartóképessége alkalmassá teszi termesztőközeg előállításra, tetők füvesítésére.
Referencia: Y. Hara; K. Onitsuka; M.Hara (2007) Construction Applications of Foamed Waste Glass (FWG)- use in a rooftop vegetation system, Geotechnical and Environmental Aspects of Waste Disposal Sites_ Sarsby & Felton (eds), Taylor and Francis Group, London, pp. 331-337;
A termék előállításakor sűrűsége beállítható az alkalmazás függvényében. A kis porozitású granulált habüveg kis víztartó képességű, jó vízáteresztő képességű (homokkal azonos), merevít, alkalmazható mész adalékkal együttesen, bizonyítottan növeli a lágy , agyagos talaj szilárdságát (2).
Referencia: (1) Jiang Lu, Katsutada Onitsuka (2004) Construction utilization of foamed waste glass, Journal of Environmental Sciences, 16(2), 302—307;
(2) Onitsuka K.; Shen J.; Hata Y. et al (1999) An utilization of foaming waste glass as partial additive in soft clay improvement, Proceedings of the 7th Landfill Symposium, Sardinia 99, Italy, Volume 3, 46-54.
A nagy porozitású habüveg víztartóképessége alkalmassá teszi rézsűk növényesítésére kialakított réteg létrehozására, így megakadályozva a rézsűk erózióját
Y. Hara; K. Onitsuka; M.Hara (2007) Construction Applications of Foamed Waste Glass (FWG)- use in a rooftop vegetation system, Geotechnical and Environmental Aspects of Waste Disposal Sites_ Sarsby & Felton (eds), Taylor and Francis Group, London, pp. 331-337;
A nagy porozitású habüveg megszűri és megköti a szennyezőanyagokat a talajvízben, felszín alatti vízben, ugyanakkor alkalmazható felszíni vizek tisztítására is.
A nagy porozitású granulált habüveg, jó víztartó képessége miatt talajba építve geotechnikai elemként megfelelő közeget teremt növényesítésre, pórusrendszerének köszönhetően alkalmas szerves és szervetlen szennyezőanyagok megkötésére.
Referencia: Onitsuka K.; Shen J.; Hata Y. et al (1999) An utilization of foaming waste glass as partial additive in soft clay improvement, Proceedings of the 7th Landfill Symposium, Sardinia 99, Italy, Volume 3, 46-54.
Önmagában alkalmazva nem mutattak ki határérték feletti koncentrációban kioldott olyan toxikus fémeket és szerves vegyületeket, melyek kockázatot jelentenek az ökoszisztémára vagy az emberre (1), bár a hulladéküveg eredetét tekintve tartalmazhat kioldódásra hajlamos toxikus fémeket (1), ezért használat előtt javasolt a kioldódás vizsgálata. Más hulladékkal (pld. erőművi pernye) együttesen alkalmazva fel kell mérni a hasznosítással összefüggő esetleges kockázatokat. Referencia: (1) Pascal G. Yot, François O. Méar (2011) Characterization of lead, barium and strontium leachability from foam glasses elaborated using waste cathode ray-tube glasses, Journal of Hazardous Materials, 185(1), 236-241