Ugrás a tartalomra

Hús feldolgozó üzem szennyvíze

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezéseHús feldolgozó üzem szennyvíze
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Meet processing effluent
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Élelmiszeripari eredetű, veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 02 hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok
  • 02 02 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Folyékony
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A hús mosása, tisztítása, valamint az eszközök és berendezések tiszítása során keletkezik nagy mennyiségű magas fehérje és zsírtartalmú szennyvíz.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

A feldolgozott hús fajtájától és minőségétől függően eltérő lehet.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
igen
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyi anyag keverék
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
115 mg/l
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
15 mg/l
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • ammónia/ammónium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
30 mg/l
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve
Vágóhídi és húsipari szennyvíz
Vegyes hulladék/termék összetevői

nagy mennyiségű vért, állati fehérjét és zsírt tartalmaznak. A zsír, mint felülúszó a víz felszínén megszilárdul, majd egyre vastagabb rétegre kiterjed, így a csatornanyílás elzáródásához vezethet. A húsipari szennyvizekben sok a darabos szennyezés, amelyek hús és béldarabkák, köröm, toll lehetnek. Mindemellett igen nagy mennyiségű szerves anyagot, gyomor- és béltartalmat, hígtrágyát, szőrt is tartalmaznak, ezért rövid időn belül erőteljes rothadásnak indulnak, intenzív szagképződés mellett. Egészségügyi szempontból magas baktérium fertőzöttség jellemzi, döntően patogén Salmonella törzsekkel http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2006/11/2007020519231152…
http://www.bioamp.co.hu/industries-meat-processing

Hulladék, melléktermék jellemzése
pH
7.5
Szervesanyag tartalom (%)
40
C/N arány
3.7
Összes szerves eredetű szén, TOC (mg/l vagy mg/kg)
230 000
Kémiai oxigén igény, KOI(mg/l)
1900
Egyéb

KOI: 530-4700 mg/l; Összes nitrogén: 40-230 mg/l, Ammónia formájú N: 3-70 mg/l, Összes foszfor: 6-34 mg/l.
Forrás: J.M. Russell, R.N. Cooper, S.B. Lindsey (1993) Soil denitrification rates at wastewater irrigation sites receiving primary-treated and anaerobically treated meat-processing effluent, Bioresource Technology 43(1), pp. 41-46.

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

A húsfeldolgozó üzemi szennyvíz elválasztott szerves anyagai biogáz termelére használhatóak, valamint a talajra kijuttatható. A biogáz termelés során keletkező maradék biogázferment a talajra kijuttatható.

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Nem
Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Kezelés nélkül a környezetbe juttatva megnő a víz szerves anyag tartalma, mely a baktériumoknak tápanyagot jelent, a bontáshoz oxigén kell, csökken a víz oxigén tartalma, anaerob populáció jelenik meg, továbbá algásodást, iszaposodást, járványt idézhet elő.

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves-anyag, nitrogén és foszfor tartalmának köszönhetően alkalmas.
Forrás:
J.M. Russell, R.N. Cooper, S.B. Lindsey (1993) Soil denitrification rates at wastewater irrigation sites receiving primary-treated and anaerobically treated meat-processing effluent, Bioresource Technology 43(1), pp. 41-46.

G. Erden, N. Buyukkamaci, A. Filibeli (2010) Effect of low frequency ultrasound on anaerobic biodegradability of meat processing effluent, Desalination 259(1–3), pp. 223-227.

M.R. Balks, C.D.A. McLay, C.G. Harfoot (1997) Determination of the progression in soil microbial response, and changes in soil permeability, following application of meat processing effluent to soil, Applied Soil Ecology 6(2), pp. 109-116.

A.J. van Oostrom (1995) Nitrogen removal in constructed wetlands treating nitrified meat processing effluent, Water Science and Technology 32(3), pp. 137-147.

E. Görgün, E. Ubay Çokgör, D. Orhon, F. Germirli, N. Artan (1995) Modelling biological treatability for meat processing effluent, Water Science and Technology 32(12), pp. 43-52.

J.M. Russell, R.N. Cooper, S.B. Lindsey (1993) Soil denitrification rates at wastewater irrigation sites receiving primary-treated and anaerobically treated meat-processing effluent,Bioresource Technology 43(1), pp. 41-46.

A.J. van Oostrom, R.N. Cooper (1990) MEAT PROCESSING EFFLUENT TREATMENT IN SURFACE-FLOW AND GRAVEL-BED CONSTRUCTED WASTEWATER WETLANDS, Constructed Wetlands in Water Pollution Control, pp. 321,321a,322-332.

J Luo, S Lindsey, J Xue (2004) Irrigation of meat processing wastewater onto land Agriculture, Ecosystems & Environment 103(1), pp. 123-148.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas nitrogén és foszfor tartalmának köszönhetően alkalmas.

Forrás:
J.M. Russell, R.N. Cooper, S.B. Lindsey (1993) Soil denitrification rates at wastewater irrigation sites receiving primary-treated and anaerobically treated meat-processing effluent, Bioresource Technology 43(1), pp. 41-46.

G. Erden, N. Buyukkamaci, A. Filibeli (2010) Effect of low frequency ultrasound on anaerobic biodegradability of meat processing effluent, Desalination 259(1–3), pp. 223-227.

M.R. Balks, C.D.A. McLay, C.G. Harfoot (1997) Determination of the progression in soil microbial response, and changes in soil permeability, following application of meat processing effluent to soil, Applied Soil Ecology 6(2), pp. 109-116.

A.J. van Oostrom (1995) Nitrogen removal in constructed wetlands treating nitrified meat processing effluent, Water Science and Technology 32(3), pp. 137-147.

E. Görgün, E. Ubay Çokgör, D. Orhon, F. Germirli, N. Artan (1995) Modelling biological treatability for meat pr

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves-anyag, nitrogén és foszfor tartalmának köszönhetően alkalmas.
Forrás:
J.M. Russell, R.N. Cooper, S.B. Lindsey (1993) Soil denitrification rates at wastewater irrigation sites receiving primary-treated and anaerobically treated meat-processing effluent, Bioresource Technology 43(1), pp. 41-46.

G. Erden, N. Buyukkamaci, A. Filibeli (2010) Effect of low frequency ultrasound on anaerobic biodegradability of meat processing effluent, Desalination 259(1–3), pp. 223-227.

M.R. Balks, C.D.A. McLay, C.G. Harfoot (1997) Determination of the progression in soil microbial response, and changes in soil permeability, following application of meat processing effluent to soil, Applied Soil Ecology 6(2), pp. 109-116.

A.J. van Oostrom (1995) Nitrogen removal in constructed wetlands treating nitrified meat processing effluent, Water Science and Technology 32(3), pp. 137-147.

E. Görgün, E. Ubay Çokgör, D. Orhon, F. Germirli, N. Artan (1995) Modelling biological treatabilit

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves-anyag, nitrogén és foszfor tartalmának köszönhetően alkalmas.
Forrás:
J.M. Russell, R.N. Cooper, S.B. Lindsey (1993) Soil denitrification rates at wastewater irrigation sites receiving primary-treated and anaerobically treated meat-processing effluent, Bioresource Technology 43(1), pp. 41-46.

G. Erden, N. Buyukkamaci, A. Filibeli (2010) Effect of low frequency ultrasound on anaerobic biodegradability of meat processing effluent, Desalination 259(1–3), pp. 223-227.

M.R. Balks, C.D.A. McLay, C.G. Harfoot (1997) Determination of the progression in soil microbial response, and changes in soil permeability, following application of meat processing effluent to soil, Applied Soil Ecology 6(2), pp. 109-116.

A.J. van Oostrom (1995) Nitrogen removal in constructed wetlands treating nitrified meat processing effluent, Water Science and Technology 32(3), pp. 137-147.

E. Görgün, E. Ubay Çokgör, D. Orhon, F. Germirli, N. Artan (1995) Modelling biological treatabilit

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül alkalmas lehet.
Forrás:
M.R. Balks, C.D.A. McLay, C.G. Harfoot (1997) Determination of the progression in soil microbial response, and changes in soil permeability, following application of meat processing effluent to soil, Applied Soil Ecology 6(2), pp. 109-116.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Nincs lúgosító hatása.

Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Nincs savanyító hatása.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Hasznosítással összefüggő kockázatok

Kezelés nélkül a környezetbe juttatva megnő a víz szerves anyag tartalma, mely a baktériumoknak tápanyagot jelent, a bontáshoz oxigén kell, csökken a víz oxigén tartalma, anaerob populáció jelenik meg, továbbá algásodást, iszaposodást, járványt idézhet elő.

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
1212
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás