Kukoricaszár

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezése 
Kukoricaszár
Hulladék, melléktermék angol megnevezése 
Corn stem
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa 
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés 
Mezőgazdasági és erdészeti eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma 
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota 
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása 

A kukorica betakarításakor - a teljes növényzúzási technológiát kivéve - mindegyik esetben elkülönítik a szemet, illetve a csövet és a szárat. Ezt a gépesített mezőgazdasági termelésben kukoricacső-törő adapterrel oldják meg. Az ilyen betakarítási módoknál a szár vagy teljes egészében, vagy nagyrészt a tarlóra kerül, sőt, szemes betakarításkor a levél, csutka és csuhé is. Ma Magyarországon a kukorica döntő részét szemesen takarítják be. Az egyesült államokbeli kukoricaszár-betakarítási kísérleteknél a következő technológiát alkalmazták: szárvágás, aprítás, rendképzés, bálázás. Az aprítás célja a szárítás meggyorsítása. A kombájnnal történő betakarításkor levágják a kukoricaszárat és szétterítik a tarlón. A szárítás után képzik a rendeket, majd következik a bálázás. A kukoricaszár aprítására és rendre rakására szárzúzót is lehet használni. Így lassabb ugyan az aprítás és a rendrakás művelete, de kevésbé szennyeződik a szár és a külön rendképzés elhagyása miatt költséghatékonyabb és talajkímélőbb a betakarítás. Becslések szerint a be nem takarított melléktermék 50%-át a betakarítógépek a talajba taposták. A kukoricaszár betakarításának egyik problémája, hogy a talajra kerülő szár kedvezőtlen időjárás esetén jelentősen beszennyeződhet. Mivel a kukoricaszár nedvességtartalma betakarításkor viszonylag nagy, probléma léphet fel a kukoricaszár-bálák tárolásával. A tárolás a nagy nedvességtartalom miatt fokozott gondosságot és körültekintést igényel. A bálák a bálázás után közvetlenül általában nem kazalozhatók, célszerűbb egysorosan tárolni, így viszont nagy területet foglalnak el. Alapvető követelmény, hogy bálázáskor, illetve a petrencék készítésekor a leveles szár nedvességtartalma 28%-nál kisebb legyen. A tüzelő berendezésekben való felhasználást nem zárták ki.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak? 
A kukoricaszárnak számos termelője illetve beszállítója létezik, azonban termelőspecifikus tulajdonságokkal nem rendelkezik.
Veszélyes hulladéknak minősül-e? 
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon 
10 900 000 t
Hulladék jellemzése anyagként 
Termék
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag 
Nyers fehérje
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
113 000 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
0.07 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
0.11 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • oxigén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
52.53 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • hidrogén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
5.42 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • szén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
41.87 tömeg %
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve 
Kukoricaszár
Vegyes hulladék/termék összetevői 

Szárazanyagra nézve: cellulóz 35-40%, hemicellulóz 20-25%, lignin 12-16%, hamu 5-10%.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői 

Csős szerkezetű, leveleket és gyökérzetet is tartalmazó melléktermék. 1 kg kukorica termelésekor 1,5 kg kukoricaszár keletkezik.

Hulladék, melléktermék jellemzése
pH 
5.58
Szárazanyag-tartalom (%) 
75
Nedvességtartalom (%) 
25
Izzitási veszteség (LOI) (%) 
90
Szervesanyag tartalom (%) 
77
C/N arány 
25.9
Homogenitás 
Inhomogén
Puzzolánaktivitás 
nem
Egyéb 

Szerves szén: 412 g/kg; Össz nitrogén: 15,9 g/kg; lignin: 34,6 g/kg; lignin-nitrogén arány: 2,18.
Forrás: Yanni, S.F., Whalen, J.K., Simpson, M.J., Janzen, H.H. (2011) Plant lignin and nitrogen contents control carbon dioxide production and nitrogen mineralization in soils incubated with Bt and non-Bt corn residues, Soil Biology and Biochemistry 43(1), pp. 63-69.

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket? 
Igen
Mire hasznosítják? 

Ma első sorban vagy beszántják a talajba, amelyhez a cellulózhatás miatt műtrágyázásra is szükség van, vagy takarmányként alkalmazzák szarvasmarhák számára. További alkalmazási lehetőség a bioetanol előállítása, mely azonban még fejlesztés alatt álló technológia.
Forrás: Kim, S., Dale, BE. (2004) Global potential bioethanol production from wasted crops and crop residues, Biomass and bioenergy 26(4). pp. 361-375.

A leveles kukoricaszár tápértéke valamivel nagyobb, mint a gabonafélék szalmájáé, így takarmánykénti hasznosítása is előnyösebb. A korán betakarított kukoricaszárból a kérődzők számára viszonylag jó minőségű siló készíthető. A nagybálákban betakarított kukoricaszár ballaszttakarmányként is számításba vehető. A különböző tények együttes hatására várhatóan a kukoricaszár 4-6 %-át fogják takarmányozási célra felhasználni.
http://www.foek.hu/korkep/megujulo/2-1-2-3-1-2-b.html

Referenciák hasznosításra 

Elégetik.
Forrás:
Qing Wang, Hao Xu, Hongpeng Liu, Chunxia Jia, Weizhen Zhao (2012) Co-combustion Performance of Oil Shale Semi-coke with Corn Stalk, Energy Procedia 17, pp. 861-868.

Hidrogén előállításra alkalmas:
Yan Xing, Shao-Qun Fan, Jing-Nan Zhang, Yao-Ting Fan, Hong-Wei Hou (2011) Enhanced bio-hydrogen production from corn stalk by anaerobic fermentation using response surface methodology, International Journal of Hydrogen Energy 36(20), pp. 12770-12779.

Etanol állítható elő belőle.
Xiushan Yang, Sijin Zhang, Zhuang Zuo, Xun Men, Shen Tian (2011) Ethanol production from the enzymatic hydrolysis of non-detoxified steam-exploded corn stalk, Bioresource Technology, Volume 102, Issue 17, September 2011, Pages 7840-7844.

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint 
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél? 
Nincs információ
Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége 

Ma első sorban vagy beszántják a talajba, amelyhez a cellulózhatás miatt műtrágyázásra is szükség van.

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Növelik a talajok szervesanyag-készletét, hatásuk tartós, közvetett hatásuk többirányú: csökkentik a talajművelés energiaigényét, növelik a felhasznált műtrágyák hatását, javítják a talajok szerkezetét és azok biológiai állapotát. Közvetlen hatásuk révén csökkenhet a műtrágya-felhasználás, és a talajélet fellendítése mellet hozzájárulnak a vizek védelméhez is az eróziós károk enyhítésével.
http://zeus.nyf.hu/~tkgt/okse/kogata08/koga0810.pdf

Coskan, A., Gök, M., Onac, I., Inal, I., Saglamtimur, T. (2002) The Effect of Wheat Straw, Corn Straw and Tobacco Residues on Denitrification Losses in a Field Planted with Wheat, Turk J Agric For 26, pp. 349-353.

Sandra F. Yanni, Joann K. Whalen, Myrna J. Simpson, H. Henry Janzen (2011) Plant lignin and nitrogen contents control carbon dioxide production and nitrogen mineralization in soils incubated with Bt and non-Bt corn residues, Soil Biology and Biochemistry 43(1), pp.63-69.

Joyce S. Clemente, Myrna J. Simpson, Andre J. Simpson, Sandra F. Yanni, Joann K. Whalen (2013) Comparison of soil organic matter composition after incubation with maize leaves, roots, and stems, Geoderma 192, pp. 86-96.

Gaojin Lv, Shubin Wu, Guihua Yang, Jiachuan Chen, Yu Liu, Fangong Kong (2013) Comparative study of pyrolysis behaviors of corn stalk and its three components,
Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, In Press, Corrected Proof

Fa-Hu LI, R. KEREN (2009) Calcareous Sodic Soil Reclamation as Affected by Corn Stalk Application and Incubation: A Laboratory Study, Pedosphere 19(4), pp. 465-475.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban? 
Nem
Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban? 
Nem
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban? 
Nem
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére? 
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Magas a szerves anyag tartalma.
Forrás: Sandra F. Yanni, Joann K. Whalen, Myrna J. Simpson, H. Henry Janzen (2011) Plant lignin and nitrogen contents control carbon dioxide production and nitrogen mineralization in soils incubated with Bt and non-Bt corn residues, Soil Biology and Biochemistry 43(1), pp.63-69.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak? 
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Gombatermesztésben hasznosítják.
http://www.gardening.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=167

Magas a szerves anyag tartalma.
Forrsás: Sandra F. Yanni, Joann K. Whalen, Myrna J. Simpson, H. Henry Janzen (2011) Plant lignin and nitrogen contents control carbon dioxide production and nitrogen mineralization in soils incubated with Bt and non-Bt corn residues, Soil Biology and Biochemistry 43(1), pp.63-69.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Blanco-Canqui, H., Lal, R., Post, WM., Izaurralde, RC., Shipitalo, MJ. (2007) Soil hydraulic properties influenced by corn stover removal from no-till corn in Ohio, Soil & Tillage Research 92, pp. 144–155.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A kukoricaszárat visszaforgatva a talajba, elősegíti abban az eróziógátlást.

Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó)

Wilhelm, WW., Johnson, JMF., Karlen, DL., Lightle DT. Corn Stover to Sustain Soil Organic Carbon Further Constrains Biomass Supply, Agron J 99(6) (2007) 1665-1667

Cruse, RM., Herndl, CG. Balancing corn stover harvest for biofuels with soil and water conservation, Journal of Soil and Water Conservation 64(4) (2009) 286-291

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására? 
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására? 
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Zhenning Lou, Ziyi Zhao, Yexia Li, Weijun Shan, Ying Xiong, Dawei Fang, Shuang Yue, Shuliang Zang (2013) Contribution of tertiary amino groups to Re(VII) biosorption on modified corn stalk: Competitiveness and regularity, Bioresource Technology 133, pp. 546-554.

Suhong Chen, Qinyan Yue, Baoyu Gao, Qian Li, Xing Xu, Kaifang Fu (2012) Adsorption of hexavalent chromium from aqueous solution by modified corn stalk: A fixed-bed column study, Bioresource Technology 113, pp. 114-120.

Liuchun Zheng, Chaofei Zhu, Zhi Dang, Hui Zhang, Xiaoyun Yi, Congqiang Liu (2012) Preparation of cellulose derived from corn stalk and its application for cadmium ion adsorption from aqueous solution, Carbohydrate Polymers 90(2), pp. 1008-1015.
Szénhidrogén szennyezés eltávolítására alkalmas:
M. Husseien, A.A. Amer, Azza El-Maghraby, Neama Hamedallah (A comprehensive characterization of corn stalk and study of carbonized corn stalk in dye and gas oil sorption,Journal of Analytical and Applied Pyrolysis 86

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Borított gerendafödém esetén, ha a kukoricaszár
megfelelő minőségű (jól szárított, szilárd), még járható födém is előállítható
belőle. Referencia: Tóth Jenő: Építés helyi anyaggal, Budapest 1960

Farostlemez előállítására alkalmas:
Jianguo Wu, Xin Zhang, Jilin Wan, Fuying Ma, Yong Tang, Xiaoyu Zhang (2011) Production of fiberboard using corn stalk pretreated with white-rot fungus Trametes hirsute by hot pressing without adhesive, Bioresource Technology 102(24), pp. 11258-11261.

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1488
Bevivő 
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Hulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás 
2013-08-23
Módosítás 
2018-06-22