Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A napraforgó termesztés mellékterméke, jelenleg szinte a teljes szármennyiséget összezúzzák és beszántják, holott a napraforgószár a betakarítás után aránylag alacsony nedvességtartalmú.
Egy kilogramm napraforgószem előállításakor hozzávetőlegesen kétszer ennyi szár keletkezik hulladékként. A melléktermék fizikai paramétereit (szemcsméret, halmazsűrűség) az összezúzás és feldolgozás körülményei szabják meg.
A napraforgó szárnak számos termelője illetve beszállítója létezik, azonban termelőspecifikus tulajdonságokkal nem rendelkezik.
Szárazanyagra nézve: cellulóz 33,8%, hemicellulóz 20,2%, lignin 14,6%, hamu 9,6%.
Talajhoz adva a holt szerves anyagok sorsának van kitéve, részben mineralizálódik, részben pedig humuszképződésben vesz részt.
Energetikai céllal, közvetlenül eltüzelve vagy második generációs etanol gyártáshoz[1] is nyersanyag lehet. Energetikai hasznosítása elsősorban helyi szinten, más energianövényekkel együtt javasolt. Kozmetikai iparban[2] is felhasználják, krémek készítéséhez (Helia-D). Új fajta hőszigetelő kompozit anyagokban[3] illetve szennyvíztisztításban adszorbensként[4] is használható.
[1]Forrás: F. Davis, Steven J. Knapp, John M. Burke (2013) Sunflower as a biofuels crop: An analysis of lignocellulosic chemical properties, Biomass and Bioenergy, In Press
[2]http://www.helia-d.hu/index.php?_page_=szoveglap&_block_=szoveg&_method…
[3]http://adsabs.harvard.edu/abs/2006JApSc...6.1322K
[4]Sun, G., Shi, W. Sunflower Stalks as Adsorbents for the Removal of Metal Ions from Wastewater, Ind. Eng. Chem. Res., 1998, 37 (4), pp 1324–1328
nincs káros hatása
Nincsenek különösebb veszélyei, veszélyes anyagot nem tartalmaz. Nagy cellulóztartalma miatt a bontó mikroorganizmusok energiát termelnek belőle, szaporodásukhoz viszont a talaj nitrogéntartalékait használják fel, így átmenetileg beépítik a növényi tápanyagokat. Amíg a szalma lebontását követően el nem pusztulnak és el nem bonlanak, addig a nitrogén és más biogén elemek nem lesznek elérhetőek a növények számára.
Aprítás nélkül nem, de aprítva bekeverhető a talajba.
Forrás: http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-Fontos-az-os…
N pótlásra alkalmas lehet.
Forrás: P. Debaeke, E.J. van Oosterom, E. Justes, L. Champolivier, A. Merrien, L.A.N. Aguirrezabal, V. González-Dugo, A.M. Massignam, F. Montemurro (2012) A species-specific critical nitrogen dilution curve for sunflower (Helianthus annuus L.) Field Crops Research 136, pp. 76-84.
Mivel magas a szerves anyag tartalma, ezért hozzájárul a szerkezeti humuszképződéshez.
Szerves anyag tartalma miatt.
Igen, mert megnövelheti a talaj humusztartalmát, ezzel javítja szerkezetét.
A napraforgószárnak alacsony a betakarításkori nedvességtartalma, folyós talajoknál jól alkalmazható fizikai stabilizálásra.
Forrás: http://ohioline.osu.edu/agf-fact/0108.html
A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül nem elképzelhetetlen.
Talaj és vizes oldatok esetében.
Forrás: Schwitzguébel, Thomas Schmülling (2012) Metal accumulation and response of antioxidant enzymes in seedlings and adult sunflower mutants with improved metal removal traits on a metal-contaminated soil, Environmental and Experimental Botany 76, pp. 39-48.
Erika Nehnevajova, Lyudmila Lyubenova, Rolf Herzig, Peter Schröder, Jean-Paul
Adler, T. (1996) Botanical cleanup crews: using plants to tackle polluted water and soil, Science News 1150(3), pp. 42.
Ummat Rasul Malik, Syed Moosa Hasany, Muhammad Sadiq Subhani (2005) Sorptive potential of sunflower stem for Cr(III) ions from aqueous solutions and its kinetic and thermodynamic profile, Talanta 66(1), pp. 166-173.
Monika Jain, V.K. Garg, K. Kadirvelu (2009) Chromium(VI) removal from aqueous system using Helianthus annuus (sunflower) stem waste, Journal of Hazardous Materials 162(1), pp. 365-372.
Hőszigetelő kompozitokat állítanak elő belőle.
Forrás: http://adsabs.harvard.edu/abs/2006JApSc...6.1322K
Különösebb kockázatok nincsenek, a talajra alkalmazott mennyiséget kell kontrollálni a pentozán hatás miatt. Komposztálva és anélkül is alkalmazható a talajra.
Nincsenek különösebb veszélyei, veszélyes anyagot nem tartalmaz. Nagy cellulóztartalma miatt a bontó mikroorganizmusok energiát termelnek belőle, szaporodásukhoz viszont a talaj nitrogéntartalékait használják fel, így átmenetileg beépítik a növényi tápanyagokat. Amíg a szalma lebontását követően el nem pusztulnak és el nem bonlanak, addig a nitrogén és más biogén elemek nem lesznek elérhetőek a növények számára.