Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A búza aratása során keletkezett növényi hulladék. A búza (Triticum) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, melybe több faj tartozik. Egyedei a világ egyik legnagyobb területen termesztett gabonái, melyek a népélelmezésben elfoglalt szerepükkel kiemelkednek a többiek közül. Kenyérgabona szerepén túl sokrétű felhasználás jellemzi, hiszen gazdag abraktakarmány és szalmája értékes alomanyag, valamint különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatóak. Ennek megfelelően elsősorban élelmiszeripari és mezőgazdasági mellékterméknek tekintjük.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szerves vegyi anyag
- Egyéb szerves vegyi anyag
- Egyéb szerves vegyi anyag
Szárazanyagra nézve: cellulóz 30-38%, hemicellulóz 20-25%, lignin 15-25%, hamu 4-10%.
A búzaszalma több európai országban jelentős potenciált ad/adhat az energetika szektornak. Alkalmazását két dolog indokolja és segíti elő. Elsőként említhető a jelenleg ésszerűtlenül a tarlón hagyott, a talajba visszaforgatott szecska, amely természetes úton nehezen bomlik le, másodikként pedig a lecsökkent állatállomány miatt jelentkező nagy szalmamennyiség. Alkalmazásának további előnye, hogy begyűjtésére kidolgozott gépi technológiák állnak rendelkezésre, illetve bálázott formában gazdaságosan szállítható és tárolható. Tüzeléstechnikai jellemzői megfelelőek, azonban az alacsony hamuolvadáspont miatt speciális, lágyszárú növényekhez kialakított tüzelőberendezésekben tüzelhető el.
Dr. Hajdú József, Alternatív energiatermelés a gyakorlatban, Gödöllő, 2009
Bioetanol állítható elő belőle.
Forrás: Farid Talebnia, Dimitar Karakashev, Irini Angelidaki (2010) Production of bioethanol from wheat straw: An overview on pretreatment, hydrolysis and fermentation, Bioresource Technology 101(13), pp. 4744-4753.
Feltételezhetően nincs káros hatása.
Foszfort csak kis mennyiségben tartalmaz, de N-tartalma alkalmassá teszi trágyázásra.
http://www.omafra.gov.on.ca/english/crops/field/news/croppest/2007/05cp…
http://www.gardenguides.com/100402-add-wheat-straw-garden-soil.html
Denitrifikációs veszteség csökkentésére alkalmas: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/12612
TAN De-shui, JIN Ji-yun, HUANG Shao-wen, LI Shu-tian, HE Ping (2007) Effect of Long-Term Application of K Fertilizer and Wheat Straw to Soil on Crop Yield and Soil K Under Different Planting Systems, Agricultural Sciences in China 6(2), pp. 200-207
Coskan, A., Gök, M., Onac, I., Inal, I., Saglamtimur, T. The Effect of Wheat Straw, Corn Straw and Tobacco Residues on Denitrification Losses in a Field Planted with Wheat, (2002) Turk J Agric For 26:349-353
Shindo, H., Nishio, T. Immobilization and remineralization of N following addition of wheat straw into soil: determination of gross N transformation rates
by 15N-ammonium isotope dilution technique Soil Biology & Biochemistry 37 (2005) 425–432
N pótlásra alkalmas.
Foszfort csak kis mennyiségben tartalmaz, de N-tartalma alkalmassá teszi trágyázásra.
http://www.omafra.gov.on.ca/english/crops/field/news/croppest/2007/05cp…
http://www.gardenguides.com/100402-add-wheat-straw-garden-soil.html
TAN De-shui, JIN Ji-yun, HUANG Shao-wen, LI Shu-tian, HE Ping (2007) Effect of Long-Term Application of K Fertilizer and Wheat Straw to Soil on Crop Yield and Soil K Under Different Planting Systems, Agricultural Sciences in China 6(2), pp. 200-207
Coskan, A., Gök, M., Onac, I., Inal, I., Saglamtimur, T. The Effect of Wheat Straw, Corn Straw and Tobacco Residues on Denitrification Losses in a Field Planted with Wheat, (2002) Turk J Agric For 26:349-353
Shindo, H., Nishio, T. Immobilization and remineralization of N following addition of wheat straw into soil: determination of gross N transformation rates
by 15N-ammonium isotope dilution technique Soil Biology & Biochemistry 37 (2005) 425–432
Opoku, G., Vynl, TJ., Voroney, RI. Wheat straw placement effects on total phenolic compounds in soil and corn seedling growth, Canadian Journal of Plant Science 77, pp. 301–305.
Schiemenz, K., Eichler-Löbermann; B. (2010) Biomass ashes and their phosphorus fertilizing effect on different crops, Nutrient cycling in agroecosystems 8, pp. 471-482.
Magas szerves anyag tartalma miatt.
Gombatenyésztésre használják, a termesztőközeg egyik összetevője. http://greencenteracres.com/id34.html
WenJie Yang, FengLing Guo, ZhengJie Wan (2013) Yield and size of oyster mushroom grown on rice/wheat straw basal substrate supplemented with cotton seed hull,
Saudi Journal of Biological Sciences, In Press
Daniel J. Royse, Jose E. Sanchez (2007) Ground wheat straw as a substitute for portions of oak wood chips used in shiitake (Lentinula edodes) substrate formulae Original Research Article, Bioresource Technology 98(11), pp. 2137-2141.
J.-M. Savoie, N. Minvielle, N. Chalaux (1994) Estimation of wheat straw quality for edible mushroom production and effects of a growth regulator, Bioresource Technology 48(2), pp. 149-153.
http://www.omafra.gov.on.ca/english/crops/pub811/1tillage.htm table1-9
Blanco-Canqui, H., Lal, R. (2007) Impacts of Long-Term Wheat Straw Management on Soil Hydraulic Properties under No-Tillage Soil Science Society of America Journal 71(4), pp. 1166-1173.
Magas szerves anyag tartalma hozzájárul a szerkezeti humuszképződéshez,ez által javíthatja a talaj szerkezetét.
R. P. C. Morgan,R. Jane Rickson (1995) Slope stabilization and erosion control: a bioengineering approach, E & FN Spon
Nehézfémek mekötésére alkalmas lehet.
Forrás: http://www.google.de/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&v…
Bioderadálható.
M. Valmaseda, G. Almendros, A.T. Martínez (1991) Chemical transformation of wheat straw constituents after solid-state fermentation with selected lignocellulose-degrading fungi, Biomass and Bioenergy 1(5), pp. 261-266.
Yi Zou, Shah Huda, Yiqi Yang (2010) Lightweight composites from long wheat straw and polypropylene web, Bioresource Technology 101(6), pp. 2026-2033.