Rizshéj

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseRizshéj
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Rice husk
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Élelmiszeripari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 03 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából
  • konzervgyártásból
  • lesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok
  • 02 03 04 fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A rizs hántolásakor keletkező melléktermék a rizshéj.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
1600-2000 t
Hulladék, melléktermék lerakott mennyisége Magyarországon
0 t
Hulladék jellemzése anyagként
Termék
Egyéb vegyi anyag
cellulóz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
50 %
Egyéb vegyi anyag
Hemicellulóz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
12 %
Egyéb vegyi anyag
lignin
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
20 %
Egyéb vegyi anyag
hamu
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
17 %
Vegyes hulladék/termék neve
rizshéj
Vegyes hulladék/termék összetevői

Cellulóz 40-60%, Hemicellulóz 12%, Lignin 20%, Hamu 16-18%

pH
7.25
Vezetőképesség (mS/cm)
0.4
Nedvességtartalom (%)
7.5
Sűrűség (g/cm3)
0.325
Izzitási veszteség (LOI) (%)
86
Szervesanyag tartalom (%)
80
C/N arány
100
Összes szerves eredetű szén, TOC (mg/l vagy mg/kg)
42
Összes oldott anyag, TDS (mg/l)
3000
Homogenitás
Homogén
Puzzolánaktivitás
nem
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Tégla illetve pozdorjalap gyártásra használják ma Magyarországon a rizshéjat.

Xilózt, aktív szenet is kovasavat állítanak elő belőle.
Forrás: A new method of comprehensive utilization of rice husk Original Research Article
Journal of Hazardous Materials, Volume 186, Issues 2–3, 28 February 2011, Pages 2151-2156
Ying Li, Xuefeng Ding, Yupeng Guo, Chunguang Rong, Lili Wang, Yuning Qu, Xiaoyu Ma, Zichen Wang

Referenciák hasznosításra

Overview of combustion and gasification of rice husk in fluidized bed reactors Original Research Article
Biomass and Bioenergy, Volume 14, Issues 5–6, May–June 1998, Pages 533-546
E Natarajan, A Nordin, A.N Rao

Extraction, preparation and characterization of cellulose fibres and nanocrystals from rice husk Original Research Article
Industrial Crops and Products, Volume 37, Issue 1, May 2012, Pages 93-99
Nurain Johar, Ishak Ahmad, Alain Dufresne

Nutritional improvement of rice husks Original Research Article
Animal Feed Science and Technology, Volume 151, Issues 3–4, 26 May 2009, Pages 299-305
J. Vadiveloo, B. Nurfariza, J.G. Fadel

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Nem káros a környezetben.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag tartalmának köszönhetően alkalmas lehet talajjavításra.
Forrás: J. Vadiveloo, B. Nurfariza, J.G. Fadel (2009) Nutritional improvement of rice husks, Animal Feed Science and Technology 151(3–4), 299-305.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Található benne P, N és K.
Forrás: . Vadiveloo, B. Nurfariza, J.G. Fadel (2009) Nutritional improvement of rice husks, Animal Feed Science and Technology 151(3–4), 299-305.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nagy a hamutartalma, ami 92-95%-ban szilícium-dioxidot tartalmaz.

Rice Husk, Rice Hull, Rice Husk Ash (Agricultural waste) based Projects: http://www.niir.org/projects/projects/rice-husk-rice-hull-rice-husk-ash…

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas a szerves anyag tartalmának köszönhetően hozzájárul a szerkezeti humusz képződéséhez a talajban.
Forrás: Vadiveloo, B. Nurfariza, J.G. Fadel (2009) Nutritional improvement of rice husks, Animal Feed Science and Technology 151(3–4), 299-305.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Igen
Indoklás, referenciák

Önmagában is alkalmas termesztőközegnek.
S.Yamanaka, A.Tanaka, K. Nakaji: Moisture characteristics of the artificial media composed of rice husk and demonstration on sweet potato cultivation, Nutient and Carbon Cycling in Sustainable Plant-Soil Systems, 2007, pp 101-105.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Vadiveloo, B. Nurfariza, J.G. Fadel (2009) Nutritional improvement of rice husks, Animal Feed Science and Technology 151(3–4), 299-305.

M.C. Leconte, M.J. Mazzarino, P. Satti, M.C. Iglesias, F. Laos (2009) Co-composting rice hulls and/or sawdust with poultry manure in NE Argentina, Waste Management 29, pp. 2446–2453.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A szervesanyag, illetve humusztartalom növelésén keresztül.

Vadiveloo, B. Nurfariza, J.G. Fadel (2009) Nutritional improvement of rice husks, Animal Feed Science and Technology 151(3–4), 299-305.

M.C. Leconte, M.J. Mazzarino, P. Satti, M.C. Iglesias, F. Laos (2009) Co-composting rice hulls and/or sawdust with poultry manure in NE Argentina, Waste Management 29, pp. 2446–2453.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Állagának köszönhetően nem elképzelhetetlen ilyen irányú felhasználása.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas a szerves anyag tartalmának köszönhetően hozzájárul a szerkezeti humusz képződéséhez a talajban.
Forrás: Vadiveloo, B. Nurfariza, J.G. Fadel (2009) Nutritional improvement of rice husks, Animal Feed Science and Technology 151(3–4), 299-305.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Igen
Indoklás, referenciák

Állagának köszönhetően nem elképzelhetetlen ilyen irányú felhasználása.
Ezen kívül a szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül is fejthet ki erózió gátló hatást.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Réz, szulfát és paraquat eltávolítására alkalmas.
Woranan Nakbanpote, Bernard A. Goodman, Paitip Thiravetyan (2007) Copper adsorption on rice husk derived materials studied by EPR and FTIR
Colloids and Surfaces A: Physicochemical and Engineering Aspects 304(1–3), pp. 7-13.

Shih-Tong Hsu, Ting-Chung Pan (2007) Adsorption of paraquat using methacrylic acid-modified rice husk, Bioresource Technology 98(18), pp. 3617-3621.

Evvie Chockalingam, S. Subramanian (2006) Studies on removal of metal ions and sulphate reduction using rice husk and Desulfotomaculum nigrificans with reference to remediation of acid mine drainage, Chemosphere 62(5), pp. 699-708.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nem
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Igen
Indoklás, referenciák

J. Sutas, A. Mana, L. Pitak: Effect of Rice Husk and Rice Husk Ash to Properties of Bricks, Procedia Engineering, Volume 32, 2012, Pages 1061-1067

Julián Salas, Marina Alvarez, Janer Veras: Chemical and physical modifications of rice husks for use as composite panels, Composites Part A: Applied Science and Manufacturing, Volume 38, Issue 3, March 2007, Pages 925-935

B.S. Ndazi, S. Karlsson, J.V. Tesha, C.W. Nyahumwa: Lightweight insulating concretes with rice husk, International Journal of Cement Composites and Lightweight Concrete, Volume 8, Issue 3, August 1986, Pages 171-180

Raoul Jauberthie, Frank Rendell, Séni Tamba, Ibrahima Khalil Cissé: Properties of cement—rice husk mixture, Construction and Building Materials, Volume 17, Issue 4, June 2003, Pages 239-243

Egyéb potenciális használat talajra

R. Jauberthie, F. Rendell, S. Tamba, I. Cisse: Origin of the pozzolanic effect of rice husks, Construction and Building Materials, Volume 14, Issue 8, December 2000, Pages 419-423

Adatlap azonosító (eredeti)
1495
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás