Zabszalma

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseZabszalma
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Oat straw
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Mezőgazdasági és erdészeti eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A zabszalma dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma. A zab a legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. Akkor aratnak, amikor a buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján pedig viaszérés elején vannak a szemek. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek. A zab aratására legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyják száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedő kombájnnal. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévő szemek is a teljes érés kezdetén vannak. Az arató-cséplő gép három műveletet végez: aratást, cséplést és tisztítást. Az arató részben a gabonát levágja és a kalászt a szárral együtt továbbítja a cséplőrészbe. A cséplő részben történik a szemek kicséplése a kalászból. A cséplés melléktermékei a szalma, a törek, a pelyva, valamint a táblában esetleg
előforduló gyomnövények magvai, szárdarabok. A cséplőrészből kijövő keverék a tisztítószerkezetbe jut, míg a leválasztószerkezetben kiválasztódik és eltávozik a gépből a szalma, a törekrostán a törek, a pelyvarostán a pelyva. A kicsépelt szem a magtartályba kerül.
A zabszalma - amely értékes takarmányszalma - betakarítása, kazlazása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal, főleg a tavaszi árpaszalma betakarításával. A tüzelő berendezésekben való felhasználás is előtérbe került.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

A zabszalmának számos termelője illetve beszállítója létezik, azonban termelőspecifikus tulajdonságokkal nem rendelkezik.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
180 000 t
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Cellulóz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
32.5 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Hemicellulóz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
23 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Lignin
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
17.5 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
Egyéb vegyi anyag
Hamu
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
7 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Protein
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1.88 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
Egyéb vegyi anyag
Hamu
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1.44 %
Vegyes hulladék/termék neve
Zabszalma
Vegyes hulladék/termék összetevői

Szárazanyagra nézve: cellulóz 30-35%, hemicellulóz 20-26%, lignin 15-20%, hamu 4-10%.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Csöves szerkezetű, leveleket és gyökérzetet is tartalmazó melléktermék.
A talajban a holt szerves anyagok sorsa vár rá: részben mineralizálódik, részben pedig humuszképződésben vesz részt.

Szárazanyag-tartalom (%)
87.5
Nedvességtartalom (%)
12.5
Izzitási veszteség (LOI) (%)
92.5
Szervesanyag tartalom (%)
85
C/N arány
500
Homogenitás
Inhomogén
Puzzolánaktivitás
nem
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Alomnak használják lovak számára, valamint a zabszalma kiegészítő ballaszt-takarmány lehet, mivel energia- és fehérjetartalma alacsony, rosttartalma viszont magas.
Humán táplálkozásban is szerepet kaphat, mivel étrendi és egészségre gyakorolt hatásai miatt zabszalmából teát is csinálnak.

http://www.ageless.co.za/oat_straw.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Oat
http://www.localharvest.org/just-oatstraw-tea-C6547
http://www.henriettesherbal.com/articles/avena2.html
http://horse-fanok.mindenkilapja.hu/html/18976260/render/takarmanyozas
http://www.ehow.com/facts_4913595_uses-oat-straw.html

Referenciák hasznosításra

Bioetanol előállítására alkalmas:
Dererie, D.Y., Trobro, S., Momeni, M.H., Hansson, H., Blomqvist, J., Passoth, V., Schnürer, A., Sandgren, M., Ståhlberg, J. (2011) Improved bio-energy yields via sequential ethanol fermentation and biogas digestion of steam exploded oat straw, Bioresource Technology 102(6), 4449-4455.

Hidrogén termelésre alkalmas.
Arriaga, s., Rosas, I., Alatriste-Mondragón, F., Razo-Flores, E. (2011)Continuous production of hydrogen from oat straw hydrolysate in a biotrickling filter, International Journal of Hydrogen Energy 36(5), 3442-3449.

Metán állítható elő belőle.
Gomez-Tovar, F., Celis, L.B., Razo-Flores, E., Alatriste-Mondragón, F., (2012) Chemical and enzymatic sequential pretreatment of oat straw for methane production, Bioresource Technology 116, pp. 372-378.

Lignin és szénhidrátok előállítására alkalmas.
Pronyk, C., Mazza, G. (2012) Fractionation of triticale, wheat, barley, oats, canola, and mustard straws for the production of carbohydrates and lignins
Bioresource Technology 106, pp. 117-124.

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Nem fitotoxikus.
Jobidon, R., Thibault, J.R., Fortin, J.A. (1989) Phytotoxic effect of Barley, oat, and wheat-straw mulches in eastern quebec forest plantations 2. Effects on nitrification and black spruce (Picea mariana) seedling growth, Forest Ecology and Management 29(4), 295-310.

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Veszélyes anyagokat nem tartalmaz, az egyetlen, amire talajra alkalmazáskor figyelni kell, hogy az alkalmazott mennyiség ne okozzon pentozánhatásból adódó nitrogénhiányt a talajban.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Thomas, RP., Harper, HJ. The Use of Oat Straw in A System of Soil Fertility, Soil Science 21(5) (1926) 401-409.
http://journals.lww.com/soilsci/Citation/1926/05000/The_Use_of_Oat_Stra… (Nincs hozzáférésem a teljes cikkhez)

Colucci, P.E., Falk, D., Macleod, G.K., Grieve, D.G. (1992) In situ organic matter degradability of untreated and urea-treated varieties of spring barley and oat straws, and of untreated varieties of winter wheat straws, Animal Feed Science and Technology 37(1–2), pp. 73-84.

http://ac.els-cdn.com/S0926669010000191/1-s2.0-S0926669010000191-main.p…

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Más szalmákhoz hasonlóan foszfort csak kis mennyiségben tartalmaz, de N-tartalma alkalmassá teszi trágyázásra.
http://www.omafra.gov.on.ca/english/crops/field/news/croppest/2007/05cp…
http://www.gardenguides.com/100402-add-wheat-straw-garden-soil.html
Denitrifikációs veszteség csökkentésére alkalmas: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/12612

TAN De-shui, JIN Ji-yun, HUANG Shao-wen, LI Shu-tian, HE Ping (2007) Effect of Long-Term Application of K Fertilizer and Wheat Straw to Soil on Crop Yield and Soil K Under Different Planting Systems, Agricultural Sciences in China 6(2), pp. 200-207

Coskan, A., Gök, M., Onac, I., Inal, I., Saglamtimur, T. The Effect of Wheat Straw, Corn Straw and Tobacco Residues on Denitrification Losses in a Field Planted with Wheat, (2002) Turk J Agric For 26:349-353

Shindo, H., Nishio, T. Immobilization and remineralization of N following addition of wheat straw into soil: determination of gross N transformation rates
by 15N-ammonium i

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag tartalmának köszönhetően igen.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag és N tartalma miatt igen.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül igen.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül igen.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Igen
Indoklás, referenciák

A humusztartalom megnövekedése és a növénytakaró kialakulása nagymértékben csökkenti a szél- és vízeróziót.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Hurwitz, C. (1965) Extraction of Copper From Soil As Affected By Soluble Components of Oat Straw and Alfalfa Meal, Soil Science 65(3), pp. 275-280.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Különböző kompozitoknak alkotóeleme lehet.
Adapa, P., Tabil, L., Schoenau, G. (2009) Compaction characteristics of barley, canola, oat and wheat straw, Biosystems Engineering, Volume 104, Issue 3, November 2009, Pages 335-345.

Egyéb potenciális használat talajra

Talajtakarásra alkalmas lehet:
Rice, EL., Kelting, RW., Penfound, WMT. Effects of Oat Straw and Native Hay Mulches on Plant Composition and Edaphic Factors of a Revegetating, Abandoned Field, Proceedings of the Oklahoma Academy of Science for 1952.

Hasznosítással összefüggő kockázatok

Nincsenek különösebb kockázatok, mind direkt a talajba keverve, mind komposztálva alkalmazható. ha nem komposztáljuk, akkor számítani kell arra, hogy az elsősorban szénhidrátokat tartalmazó szalma biodegradációját végző mikroorganizmusok nagymértékű felszaporodásával a tápanyagok nagy része (N, P, K) ezekbe a sejtekbe épül be, így a növények számára átmenetileg hozzáférhetetlenekké válnak (pentozán hatás)

Jobidon, R., Thibault, J.R., Fortin, J.A. (1989) Phytotoxic effect of Barley, oat, and wheat-straw mulches in eastern quebec forest plantations 2. Effects on nitrification and black spruce (Picea mariana) seedling growth, Forest Ecology and Management 29(4), 295-310.

Adatlap azonosító (eredeti)
1500
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás