Zabszalma

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezése 
Zabszalma
Hulladék, melléktermék angol megnevezése 
Oat straw
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa 
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés 
Mezőgazdasági és erdészeti eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma 
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota 
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása 

A zabszalma dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma. A zab a legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. Akkor aratnak, amikor a buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján pedig viaszérés elején vannak a szemek. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek. A zab aratására legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyják száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedő kombájnnal. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévő szemek is a teljes érés kezdetén vannak. Az arató-cséplő gép három műveletet végez: aratást, cséplést és tisztítást. Az arató részben a gabonát levágja és a kalászt a szárral együtt továbbítja a cséplőrészbe. A cséplő részben történik a szemek kicséplése a kalászból. A cséplés melléktermékei a szalma, a törek, a pelyva, valamint a táblában esetleg
előforduló gyomnövények magvai, szárdarabok. A cséplőrészből kijövő keverék a tisztítószerkezetbe jut, míg a leválasztószerkezetben kiválasztódik és eltávozik a gépből a szalma, a törekrostán a törek, a pelyvarostán a pelyva. A kicsépelt szem a magtartályba kerül.
A zabszalma - amely értékes takarmányszalma - betakarítása, kazlazása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal, főleg a tavaszi árpaszalma betakarításával. A tüzelő berendezésekben való felhasználás is előtérbe került.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak? 
A zabszalmának számos termelője illetve beszállítója létezik, azonban termelőspecifikus tulajdonságokkal nem rendelkezik.
Veszélyes hulladéknak minősül-e? 
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon 
180 000 t
Hulladék jellemzése anyagként 
Vegyes
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag 
Cellulóz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
32.5 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag 
Hemicellulóz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
23 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag 
Lignin
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
17.5 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
Egyéb vegyi anyag 
Hamu
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
7 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag 
Protein
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
1.88 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
Egyéb vegyi anyag 
Hamu
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
1.44 %
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve 
Zabszalma
Vegyes hulladék/termék összetevői 

Szárazanyagra nézve: cellulóz 30-35%, hemicellulóz 20-26%, lignin 15-20%, hamu 4-10%.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői 

Csöves szerkezetű, leveleket és gyökérzetet is tartalmazó melléktermék.
A talajban a holt szerves anyagok sorsa vár rá: részben mineralizálódik, részben pedig humuszképződésben vesz részt.

Hulladék, melléktermék jellemzése
Szárazanyag-tartalom (%) 
87.5
Nedvességtartalom (%) 
12.5
Izzitási veszteség (LOI) (%) 
92.5
Szervesanyag tartalom (%) 
85
C/N arány 
500
Homogenitás 
Inhomogén
Puzzolánaktivitás 
nem
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket? 
Igen
Mire hasznosítják? 

Alomnak használják lovak számára, valamint a zabszalma kiegészítő ballaszt-takarmány lehet, mivel energia- és fehérjetartalma alacsony, rosttartalma viszont magas.
Humán táplálkozásban is szerepet kaphat, mivel étrendi és egészségre gyakorolt hatásai miatt zabszalmából teát is csinálnak.

http://www.ageless.co.za/oat_straw.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Oat
http://www.localharvest.org/just-oatstraw-tea-C6547
http://www.henriettesherbal.com/articles/avena2.html
http://horse-fanok.mindenkilapja.hu/html/18976260/render/takarmanyozas
http://www.ehow.com/facts_4913595_uses-oat-straw.html

Referenciák hasznosításra 

Bioetanol előállítására alkalmas:
Dererie, D.Y., Trobro, S., Momeni, M.H., Hansson, H., Blomqvist, J., Passoth, V., Schnürer, A., Sandgren, M., Ståhlberg, J. (2011) Improved bio-energy yields via sequential ethanol fermentation and biogas digestion of steam exploded oat straw, Bioresource Technology 102(6), 4449-4455.

Hidrogén termelésre alkalmas.
Arriaga, s., Rosas, I., Alatriste-Mondragón, F., Razo-Flores, E. (2011)Continuous production of hydrogen from oat straw hydrolysate in a biotrickling filter, International Journal of Hydrogen Energy 36(5), 3442-3449.

Metán állítható elő belőle.
Gomez-Tovar, F., Celis, L.B., Razo-Flores, E., Alatriste-Mondragón, F., (2012) Chemical and enzymatic sequential pretreatment of oat straw for methane production, Bioresource Technology 116, pp. 372-378.

Lignin és szénhidrátok előállítására alkalmas.
Pronyk, C., Mazza, G. (2012) Fractionation of triticale, wheat, barley, oats, canola, and mustard straws for the production of carbohydrates and lignins
Bioresource Technology 106, pp. 117-124.

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint 
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél? 
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel 

Nem fitotoxikus.
Jobidon, R., Thibault, J.R., Fortin, J.A. (1989) Phytotoxic effect of Barley, oat, and wheat-straw mulches in eastern quebec forest plantations 2. Effects on nitrification and black spruce (Picea mariana) seedling growth, Forest Ecology and Management 29(4), 295-310.

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége 

Veszélyes anyagokat nem tartalmaz, az egyetlen, amire talajra alkalmazáskor figyelni kell, hogy az alkalmazott mennyiség ne okozzon pentozánhatásból adódó nitrogénhiányt a talajban.

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Thomas, RP., Harper, HJ. The Use of Oat Straw in A System of Soil Fertility, Soil Science 21(5) (1926) 401-409.
http://journals.lww.com/soilsci/Citation/1926/05000/The_Use_of_Oat_Straw... (Nincs hozzáférésem a teljes cikkhez)

Colucci, P.E., Falk, D., Macleod, G.K., Grieve, D.G. (1992) In situ organic matter degradability of untreated and urea-treated varieties of spring barley and oat straws, and of untreated varieties of winter wheat straws, Animal Feed Science and Technology 37(1–2), pp. 73-84.

http://ac.els-cdn.com/S0926669010000191/1-s2.0-S0926669010000191-main.pd...

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Más szalmákhoz hasonlóan foszfort csak kis mennyiségben tartalmaz, de N-tartalma alkalmassá teszi trágyázásra.
http://www.omafra.gov.on.ca/english/crops/field/news/croppest/2007/05cpo...
http://www.gardenguides.com/100402-add-wheat-straw-garden-soil.html
Denitrifikációs veszteség csökkentésére alkalmas: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/12612

TAN De-shui, JIN Ji-yun, HUANG Shao-wen, LI Shu-tian, HE Ping (2007) Effect of Long-Term Application of K Fertilizer and Wheat Straw to Soil on Crop Yield and Soil K Under Different Planting Systems, Agricultural Sciences in China 6(2), pp. 200-207

Coskan, A., Gök, M., Onac, I., Inal, I., Saglamtimur, T. The Effect of Wheat Straw, Corn Straw and Tobacco Residues on Denitrification Losses in a Field Planted with Wheat, (2002) Turk J Agric For 26:349-353

Shindo, H., Nishio, T. Immobilization and remineralization of N following addition of wheat straw into soil: determination of gross N transformation rates
by 15N-ammonium i

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére? 
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Magas szerves anyag tartalmának köszönhetően igen.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak? 
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Magas szerves anyag és N tartalma miatt igen.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül igen.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül igen.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A humusztartalom megnövekedése és a növénytakaró kialakulása nagymértékben csökkenti a szél- és vízeróziót.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására? 
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására? 
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Hurwitz, C. (1965) Extraction of Copper From Soil As Affected By Soluble Components of Oat Straw and Alfalfa Meal, Soil Science 65(3), pp. 275-280.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Különböző kompozitoknak alkotóeleme lehet.
Adapa, P., Tabil, L., Schoenau, G. (2009) Compaction characteristics of barley, canola, oat and wheat straw, Biosystems Engineering, Volume 104, Issue 3, November 2009, Pages 335-345.

Egyéb potenciális használat talajra 

Talajtakarásra alkalmas lehet:
Rice, EL., Kelting, RW., Penfound, WMT. Effects of Oat Straw and Native Hay Mulches on Plant Composition and Edaphic Factors of a Revegetating, Abandoned Field, Proceedings of the Oklahoma Academy of Science for 1952.

Hasznosítással összefüggő kockázatok 

Nincsenek különösebb kockázatok, mind direkt a talajba keverve, mind komposztálva alkalmazható. ha nem komposztáljuk, akkor számítani kell arra, hogy az elsősorban szénhidrátokat tartalmazó szalma biodegradációját végző mikroorganizmusok nagymértékű felszaporodásával a tápanyagok nagy része (N, P, K) ezekbe a sejtekbe épül be, így a növények számára átmenetileg hozzáférhetetlenekké válnak (pentozán hatás)

Jobidon, R., Thibault, J.R., Fortin, J.A. (1989) Phytotoxic effect of Barley, oat, and wheat-straw mulches in eastern quebec forest plantations 2. Effects on nitrification and black spruce (Picea mariana) seedling growth, Forest Ecology and Management 29(4), 295-310.

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1500
Bevivő 
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Hulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás 
2013-08-23
Módosítás 
2018-06-22