Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 20 TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS
- 20 02 kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve)
- 20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok
Az Önkormányzat és az .A.S.A. közötti megállapodás alapján 2011 tavaszán elindult Gyálon a rendszeres zöldhulladékgyűjtés, amely a dolog természetéből adódóan szezonálisan történik, azaz minden évben április 1-jétől november 30-ig végezik. A begyűjtött zöldhulladékot az ASA Magyarország telephelyén gyűjtik össze, és komposztálják azt. Az összegyűjtött hulladék tartalmazhat: apró kerti hulladékot (faleveleket, avart, fűnyesedéket) illetve metszésből, sövénynyírásból származó nagyobb gallyakat, azonban ezeket fél méteresnél nem nagyobb darabokra vágva.
Mennyisége és az összetétele szezonálisan változik.
Az adatlapon megjelölt tartalmakat a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársai határozták meg a SOILUTIL Project keretein belül. A munkát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (SOILUTIL TECH_09-A4-2009-0129) támogatta
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrát
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (NH4-N)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (P2O5)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
Általában 70%-a fűapríték, 25% levélzet, 5% egyéb növényi maradék.
Szervesanyag tartalma táplálékul szolgál a mikroorganizmusok számára. Foszfor-, kálium- és mikroelemtartalma beépül az elemkörforgalmakba.
Az ASA telephelyén komposztálják, majd értékesítik a komposztot.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszékén vizsgálták önmagában és talajhoz keverve. A vizsgált tesztorganizmusok a következőek voltak: Aliivibrio fischeri (bakteriális), Sinapis alba (növényi) és Folsomia candida (állati). A zöldhulladék önmagában enyhén toxikus volt a vizsgált tesztorganizmusokra. Azonban 1,5 %-ban a talajhoz keverve nem tapasztaltak toxikus hatást. Hatására növekedett a talaj mikroflórájának szubsztrát hasznosítása és a talajlégzés intenzitása is [1].
Forrás: [1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
Nem ismert hasznosítással összefüggő kockázat.
Kiválóan alkalmas a talaj tápanyagokkal történő gazdagítására, és így a talaj minőségének javítására is, komposztját sokszor alkalmazzák virágföldként is.
BME ABET munkatársai által végzett kísérletek alapján igen, mivel növekedett a kálium és foszfor tartalom a hozzá adott vörösiszap, komposzt és a zöldhulladék hatására [2].
[2] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Magas szervesanyag-tartalmának köszönhetően. A BME ABET munkatársai által végzett szabadföldi kísérletek alapján a zöldhulladék talajba keverve növelte a talajban élő gombák és mikroorganizmusok számát, talajlégzés mérésnél is serkentő hatást tapasztaltak, továbbá a növényi növekedéshez is kedvező körülmények biztosított, mivel tápanyagul szolgált a talajban [2].
[2] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
BME ABET munkatársai által végzett kísérletek alapján igen, mivel az öktoxikológiai növényi tesztek (búza- és mustármagok szár- és gyökérnövekedése) tanulsága szerint ez a zöldhulladék kifejezetten serkentő hatással volt a talajokra mind idődben, mind a kontroll mintához képest [1].
[1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
Laza összetételének köszönhetően alkalmas talajlazításra.
Alkalmazása során csökkenti a talaj porozitását és így a talaj víztartóképességét megnöveli, s ezzel javul a kezelt talajok vízgazdálkodása.
Savanyú talaj pH-ját, kation cserélő kapacitását és szerves anyag tartalmát növeli.
Savanyú talaj pH-ját és kation cserélő kapacitását. A BME ABET munkatársai által végzett szabadföldi kísérletek alapján a zöldhulladék talajba keverve növelte a kezdeti pH értékeket [2].
[2] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Komposztálják illetve pirolizálják és úgy helyezik talajba [3].
[3] KY Chan, L Van Zwieten, I Meszaros, A Downie, S Joseph (2007) Agronomic values of greenwaste biochar as a soil amendment, Australian Journal of Soil Research, 45, 629–634
Nem ismert hasznosítással összefüggő kockázat.