Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 09 ivóvíz, illetve ipari víz termeléséből származó hulladékok
- 19 09 01 durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok
A Ráckevei ivóvíztisztító műben az ivóvíz vas- és mangántalanítása során keletkezik e csapadék. Az ivóvíztisztítás során az oldott vas és mangánvegyületekből vízben rosszul oldódó vas- és mangánhidroxid keletkezik, melyet szűréssel távolítanak el az ivóvízből.
A kezelőüzemben ózonnal oxidálják a nyersvízben oldott vasat és mangánt, majd homokszűrővel nyerik ki a kezelt vízből. A szűrőről a csapadékot mosással távolítják el, az öblítővíz szárazanyag-tartalma ekkor 1% alatti. A csapadékok besűrítése ülepítéssel történik nyitott földmedencékben, szárazanyag-tartalma a szárítás körülményeitől és időtartamától függően változó, maximum 30%.
A szűrők visszamosatását követően a dekantált iszap víztelenítés után udvartéri földmedencékbe kerül.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- klór/klorid
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- fluor/fluorid
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szulfát
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- bárium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- molibdén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- antimon
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Főként vas és mangán, szerves anyagok, fémek
Szervesanyag tartalma a talajban lebomlik vagy humuszképződésben vesz részt. Szervetlen anyag tartalma növényi tápanyagként szolgál, bekerül az elemkörforgalmakba. Toxikus fémtartalom felhalmozódhat talajban, növényben.
klorid: 30 mg/kg; fluorid: <1 mg/kg; szulfát: 180 mg/kg; vas: 58600 mg/kg; mangán: 11000 mg/kg; arzén: <10 mg/kg; Ba: 1270 mg/kg; Cd: <1 mg/kg; Cr: <3 mg/kg; Cu: 24 mg/kg; Hg: <0,02 mg/kg; Mo: <3 mg/kg; Ni: 8 mg/kg; Pb: <3 mg/kg; Sb: <5 mg/kg; Se: <5 mg/kg; Zn: 10 mg/kg
A klorid, fluorid, szulfát, TOC, TDS értékek 1:10 arányú desztvizes kivonat vizsgálatából származnak.
Az összes fémtartalom meghatározása 2M-os salétromsavas kioldás után történt.
Feigl Viktória (2011) az ivóvíztisztítási csapadék toxicitását vizsgálta laboratóriumi körülmények között. A környezettoxikológiai teszt eredményei: a Sinapis alba növények növekedését kis mértékben gátolta, Vibrio fischeri-re enyhén toxikusnak bizonyult.
Az ivóvíztisztítási csapadékban az As, Ba, Cd, Cu, Co, Mo, Ni és a Se is meghaladja a földtani közegre megadott B szennyezettségi határértéket (6/2009. KvVM-EüM-FVM rendelet), az As (mindkét csapadék) és a Mo (ráckevei csapadék) a talajra kihelyezhető szennyvíziszapra megadott határértékeket is (50/2001 Korm. rendelet). Ugyanakkor ezek a fémek nem mobilis formában vannak jelen: a desztillált vizes kivonatban egyedül kis mennyiségű As (0,0160 mg/kg) és Cr (0,0969 mg/kg) mérhető.
Toxikus fémtartalma miatt kockázatot jelent, de ezek nem mobilis formában vannak jelen.
Trágyához keverve a többlet foszfor visszatartására alkalmas lehet [1][2][3].
[1] Dayton, E. A., Basta, N. T. (2005) Use of Drinking Water Treatment Residuals as a Potential Best Management Practice to Reduce Phosphorus Risk Index Scores, Journal of Environmental Quality, 34, 2112–2117; [2] Agyin-Birikorang, S., O Connor, G.A., Jacobs, L.W., Makris, K.C., Brinton, S.R. (2007) Long-Term Phosphorus Immobilization by a Drinking Water Treatment Residual, Journal of Environmental Quality, 36, 316–323; [3] Gallimore, L.E., Basta, N.T., Storm, D.E., Payton, M.E., Huhnke, R.H., Smolen, M. D. (1999) Water Treatment
Residual to Reduce Nutrients in Surface Runoff from Agricultural Land, Journal of Environmental Quality, 28, 1474–1478
Fe-tartalma miatt.
Mn-tartalma miatt.
Fémmel szennyezett talajoknál stabilizálószerként alkalmazható, mivel a még teljesen el nem oxidált vas-mangán vegyületek (hidroxidok, oxihidroxidok) a fémeket erősen magukhoz kötik, lecsökkentve ezzel mobilitásukat [4][5].
Kadmium növényi fémfelvételének csökkentésére alkalmazták sikeresen [6]. Brown et al. (2005) különböző eredetű csapadékokkal különböző eredményeket kapott, de a legjobb esetben 60%-os fém mobilitás csökkenést tapasztaltak a kezelések hatására [7].
[4] Feigl V. (2011) Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék
remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval, PhD értekezés, BME; [5] Atkári Á. (2006) Toxikus fémekkel szennyezett Gyöngyösoroszi talajok stabilizációja Diplomamunka, BME
MGKT, Budapest; [6] McLaughlin, M., Maier, N., Smart, M. (1998) Use of industrial by-products to remediate saline cadmiumcontaminated soils to protect the food chain. In Summaries of the 16th World Congress on Soil Science, Montpellier, France, Symposium No. 38, Sc
Toxikus fémtartalma kockázatot jelenthet.