Napraforgó olaj finomítása után keletkező mosóvíz

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseNapraforgó olaj finomítása után keletkező mosóvíz
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Washwater from sunflower oil refinement
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Konkrét hulladék, melléktermék jellemzése
Funkcionális jellemzés
Élelmiszeripari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 20 TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS
  • 20 01 elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01)
  • 20 01 26* étolaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Folyékony
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

Napraforgó olaj szakaszos finomítási technológiája során két fő lépés zajlik le, a nyálkátlanítás és a savtalanítás. Az első technológiai lépés, hogy a felmelegített olajra - keverés közben - 5%-os citromsav oldatot permeteznek, annak érdekében hogy a nyálka (lecitin) és foszfatidok kiváljanak. Ezután a citromsavat és a nyálkát vízzel lemossák, majd ezt a mosóvizet leengedik. A második szakaszban NaOH-al savtalanítják az olajat, ekkor keverés közben kiválnak a zsírsavak (elszappanosodnak), és nagy pelyhekben leülepednek, majd lágy vizet illetve ételecetet permeteznek rá, ezzel semleges kémhatásúra mossák. A mosóvizet a tartály alján folyamatosan gyűjtik.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

Az adatlapon megjelölt tartalmak forrása:
[1] Ujaczki Éva (2010) Talajjavítás hulladékokkal, mész és növényolajipari hulladék hatása a talaj szén-dioxid kibocsátására és a mikroflórájára, Szakdolgozat, BME
A hulladék termelőjének adatai nem publikusak.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyi anyag keverék
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
linolsav
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
52.94 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
olajsav
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
31.63 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Ejkozapentánsav (EPA)
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.17 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Dokozahexaénsav (DHA)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.05 %
Vegyes hulladék/termék neve
Napraforgó olaj finomítása után keletkező mosóvíz
Vegyes hulladék/termék összetevői

Lipideket, foszfolipideket, telített és telítettlen zsírsavakat tartalmaz. Olyan telített zsírsavakat tartalmaz, amelyek esszenciálisak, ezek közül különösen jelentős az olajsav, linolsav, ejkozapentánsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA).

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Az emúlzió fehérje és zsírtartalma könnyen bontható szubsztrát a talajban. Vitaminjellegű foszfolipideket tartalma előnyös a talajlakó mikroorganizmusok számára. A foszfolipidek amfipatikus tulajdonságaik révén főként a sejtek membránjainak felépítésében vesznek részt. Esszenciális zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a mikroorganizmusoknak táplálékkal kell felvenni. Ez javítja a talaj mikroflórát, mivel nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosít a talajalkotó mikroorganizmusok számára.

pH
12.2
Egyéb

A hulladék extrahálható olajtartalma 5,79 m/m%.

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Nincs információ
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Talajhoz 2,5-10%-ig keverve a talaj mikroflórájára gyakorolt hatást vizsgálták, amely azzal az eredménnyel zárult, hogy növeli a talajban élő sejtek számát és aktivitását [1].
[1] Ujaczki Éva (2010) Talajjavítás hulladékokkal, mész és növényolajipari hulladék hatása a talaj szén-dioxid kibocsátására és a mikroflórájára, Szakdolgozat, BME

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Az étolaj préselése során oldószerként hexánt használnak, hogy több étolajat lehessen kivonni a préselvényből, amely nyomokban a mosóvízbe is megjelenhet. A préselésnél alkalmazott hexán mellett az összes segédanyagból maradhat vissza szennyeződés az olajban.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Savanyú talajok pH értékén növelésére. Egy laboratóriumi kísérletben 5%-10%-ot kevertek talajhoz, amely azt eredményezte, hogy a kezdeti savanyú pH semlegesre változott és mindezek mellett növelte a mikroflóra aktivitását [1].
[1] Ujaczki Éva (2010) Talajjavítás hulladékokkal, mész és növényolajipari hulladék hatása a talaj szén-dioxid kibocsátására és a mikroflórájára, Szakdolgozat, BME

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Kis mennyiségben (5-10%) talajhoz keverve szénforrás a talajban. Esszenciális zsírsav, lipid és foszfolipid tartalma miatt szénforrásként hasznosítható a talajban élő mikroorganizmusok számára [1].
[1] Ujaczki Éva (2010) Talajjavítás hulladékokkal, mész és növényolajipari hulladék hatása a talaj szén-dioxid kibocsátására és a mikroflórájára, Szakdolgozat, BME

Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Szerves anyagtartalmának köszönhetően, a mikroorganizmusoknak tápanyagul szolgál.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

5-10%-os arányba talajhoz keverve alkalmas lehet, mivel esszenciális zsírsavakat, lipideket és foszfolipideket [1].
[1] Ujaczki Éva (2010) Talajjavítás hulladékokkal, mész és növényolajipari hulladék hatása a talaj szén-dioxid kibocsátására és a mikroflórájára, Szakdolgozat, BME

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Elvileg lehet talajjavításra vagy komposztjavításra használni, mert sűrűsége kicsi, halmaza laza.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag és tápelem tartalmának köszönhetően hozzájárul a szerkezeti humuszképződéshez.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Igen
Indoklás, referenciák

Mivel elősegíti a növényzet megtelepülését, azáltal hogy növeli a talaj szerves-anyag és humusztartalmát.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Magas pH-ja miatt, talajhoz keverve csökkenti a pH-t.

Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Egy kísérletben növényi olajjal köttettek meg PAH vegyületeket, így sikerült kinyerni a talajból [2].
[2] Gong Z, Li P, Wilke BM, Alef K. Effects of vegetable oil residue after soil extraction on physical-chemical properties of sandy soil and plant growth.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19209632

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nem
Hasznosítással összefüggő kockázatok

Magas, 12-es pH-ja maró hatású lehet, ezért maximum 10%-os bekeverési aránnyal szabad alkalmazni talajban. Gátolja a talajban a levegőellátást, ha magasabb koncentrációban keverik a talajban. A talaj mikroorganizmusok lebontják, így a bontás eredményeképpen csökkenhet a talaj pH értéke, mely egyes növényeknek nem kedvez.

Adatlap azonosító (eredeti)
1519
Bevivő
Ujaczki Éva
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás